2017. július 22. szombatMagdolna
27°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Majd' mindenki az aranykitermelés ellen – az RMGC nem tágít

Balázs D. Attila 2005. december 21. 19:40, utolsó frissítés: 19:25

1997 óta tart a huzavona a bányavállalat, román állam és civilek közt. A történet, összefoglalva.






Az Erdélyi-érchegységben fekvő Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. Korabeli neve Alburnus Maior. Egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak dacára, hogy a kitermelés 2 000 éve folyik.

Verespatakról mostanra mindenkinek egy kanadai cég jut eszébe, mely Európa legnagyobb nyíltszíni aranybányáját hozná létre: tervek szerint óriási krátereket robbantanának az osztrák-magyar monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén, és ciánvegyülettel mosnák ki az aranyat.



A beruházó kevés tapasztalattal rendelkezik

A bányaberuházás mögött a kanadai Gabriel Resources Ltd. áll: a korlátozott anyagi erőforrásokkal rendelkező cégnek igen kevés a bányászati tapasztalata. A torontói székhelyű vállalat a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 80%-os főrészvényese, a dévai Minvest román állami bányatársaság csaknem 20%-al van jelen a cégben.

Verespatak, felhőkbe burkolózva


A Gabriel Resources részvényeinek egy részét a világ legnagyobb bányavállalata, a Newmont Mining Corporation birtokolja, mely a közelmúltban 18,5%-ra növelte a részesedését. A Gabriel Resources részvényeinek többi része különféle, amerikai és kanadai befektetési alapok tulajdonában van.


A projekt, melyet a lakosság 95%-a ellenez

A Gabriel Resources képviselői 1997-ben érkeztek Romániába, és szerződést kötöttek a bánya megnyitására. Itt ugyanazt a technológiát alkalmaznák, mint a tiszai katasztrófáért felelős, napjainkban Transgold néven működő Aurul, vagyis cianiddal maratnák ki az aranyat a szétmorzsolt kőzetből. Az eljárás során keletkezett zagy elhelyezésére az óriásbánya mellett egy 300 hektáros derítőt is építenének.

A falu főtere


A verespataki bányaprojekt terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött helyi, országos és nemzetközi szinten. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottaiból megalakult az Alburnus Maior Egyesület, mely 350 verespataki és 100 szomszédos bucsonyi családot képvisel.

Ez a szervezet a verespataki ellenállásban kulcsfontosságú, és a Zöld Erdély Egyesület illetve a Román Tudományos Akadémia mellett a Greenpeace támogatását is élvezi.

Egy, a Ziua napilap és OTV televízióadó által rendelt felmérés szerint a román polgárok 95-98%-a ellenzi a bányaprojekt megvalósítását. Tudvalevő, hogy a tervezett bánya komoly ökológiai és szociális veszélyeket jelent: hogyha például esőzések miatt gátszakadás történne a derítőben, akkor az a nagybányai ciánszennyezésnél negyvenszer nagyobb kárt okozna a környezetben.

A nemesfémbánya legalább 330 tonna arany és 1300 tonna ezüst kitermelésével kecsegtet, ami a cégnek több, mint 4 milliárd dolláros bevételt jelentene, azonban a mindössze 17 évig tartó kitermelés után – melynek során gyakorlatilag elhordanának egy egész hegyet – holdbéli pusztaságot hagyna maga mögött az RMGC.


Az ellenérv: a jelenlegi aranybányák is környezetszennyezők

Az igazsághoz egyébként az is hozzátartozik, hogy az Erdélyi Szigethegységben régóta működő, kisebb aranybányák zagytározói évek óta komoly környezetvédelmi gondot okoznak ipari szennyvizeikkel és üledékeikkel, melyek nehézfémeket és ciánszármazékokat is tartalmaznak.

Az ökológiai bombaként emlegetett hegyi bányák zagytározóinak karbantartására nincs pénzük a helyi szerveknek, ráadásul a csapadékos időjárás gyakran megrongálja az amúgy is elhanyagolt régi gátakat, derítőket.

Greenpeace-aktivisták a Szénafeszten



Vizsgálatok, törvénytelen határozatok

Néhány hónappal ezelőtt a román ügyészség is vizsgálódni kezdett a verespataki aranybánya-beruházás körül. Eddig a RMGC-ben részesedéssel bíró Minvest három igazgatója ellen indítottak eljárást közérdeket sértő hivatali visszaélés alapos gyanújával, de az ügyben kihallgatják Frank Timiş román származású kanadai üzletembert is, a sokat vitatott aranybánya ötletgazdáját.

A kábítószer- és gyémántkereskedelmi ügyekben is érintett Timişre egyébként rájár a rúd, mert legutóbb kénytelen volt lemondani olajipari cége, a brit Regal Petroleum igazgatói tisztségéről, amely egy görögországi olajbotrány miatt hatalmasat bukott a tőzsdén.

Mindeközben az Alburnus Maior felkérte Fehér megye prefektusát, hogy nyilvánítsa semmisnek a helyi önkormányzat azon határozatait, melyek szerintük törvénytelenül juttatták előnyhöz az RMGC-t.

A verespataki helyi tanács öt év alatt több olyan határozatot fogadott el, amelynek haszonélvezője a Gold volt. Ennek következtében a vállalat könnyebben tudott telkeket és közműveket vásárolni, illetve előnyére tudták módosítani a település városrendezési terveit is.

Legyalult hegyoldal a falu határában


2002-ben ráadásul Verespatak olyan ipari zónává lett nyilvánítva, melyen csak az RMGC tevékenykedhet. A gyulafehérvári ítélőtábla végül felfüggesztette a településrendezési terv megvalósítását, amely alapján megkezdhető lett volna a műemlék bányásztelepülés lebontása és a környék átformálása.

A környezetvédők a verespataki polgármestert is büntetőeljárás alá helyeznék, ugyanis Virgil Năriţa a bányanyitás elleni kampányával lett a helység elöljárója, de megválasztása után már a máshol felépítendő Új Verespatak mellett agitált a Gold nevében.


Védetté nyilvánították a fő helyszínt

A bíróság egy olyan döntést is hozott januárban, melynek értelmében a kanadaiak már le is kellett volna fújják a tervet: ismét régészeti védettséget adott a tervezett bánya fő helyszínének, a legtöbb római bányajáratot rejtő Kirnyik-havasnak.

A hír reménnyel töltötte el a nemzetközi régész-szakmát is – a hegy kálváriája egyébként szerepelt a Sacred Sites International Foundation (SSIF) ezévi jelentésében is. (A szent helyek megmentéséért küzdő SSIF az általa felállított listával szeretné felhívni a világ figyelmét az ipari tevékenység, a háborúk és az egyre nagyobb méreteket öltő turizmus által veszélyeztetett helyekre.)

Egy, még a Monarchiában épült
ház
– A Gold projektje halott a Kirnyik nélkül – nyilatkozta Stephanie Danielle Roth, az Alburnus Maior egyesület prominens aktivistája. A román kultusztárcának tizenöt napja volt, hogy megtámadja az ítéletet, ugyanis az előző román kormányzati ciklusban lényegében megszüntették az archeológiailag igen fontos Kirnyik védettségét.

Az Alburnus akkor azonnal megtámadta a minisztériumi határozatot, mivel a régészeti kutatások nem fejeződtek be az illető területen. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az egyesület még az év elején sikeresen kérte az ítélőtáblától, hogy a bírósági döntés megszületéséig függessze fel a minisztériumi határozat végrehajtását, így az RMGC kénytelen volt ez év januárjában leállítani a munkálatokat.


Nemzetközi tiltakozás, mert nem konzultáltak senkivel

Ezzel a lépéssel egyidőben a nemzetközi közvélemény újabb akadályt gördített a bánya-projekt megvalósítása elé: a környezetvédelmi tárcához mintegy harminc külföldi szervezet és EP-képviselő óvást nyújtott be, mely szerint a román zöldtárca a társadalmi nyilvánosság kizárásával készítette el a verespataki aranybánya-beruházás környezeti hatástanulmányában vizsgálandó szempontok listáját.

A tiltakozók arra is felhívták a figyelmet, hogy Románia a hatásvizsgálat ügyében nem konzultált sem a magyar féllel, sem a civilekkel, megsértve az általa is ratifikált aarhusi egyezményt és a környezeti hatásvizsgálatról szóló EU-irányelveket.

Verespatak madártávlatból


Nem kamu: patak folyik a házikó alatt


Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Magyarország elvárásai is bekerülnek abba a szempontrendszerbe, amelyet a román zöldtárca küldött útmutatóként az RMGC-nek a verespataki környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez. Ez az akta ugyanis feltétele annak, hogy a román kormány döntsön az aranykitermelés engedélyezéséről.


A kanadai kormány tilt és támogat egyszerre

Az is kiderült, hogy a kanadai parlament tiltása ellenére a kanadai kormány támogatja a verespataki aranykitermelést, és ennek érdekében beveti budapesti és brüsszeli nagykövetségeit. A torontói Gabriel egyik nyilvános internetes hangüzenetében egyszer megszólalt Raphael Girard, Kanada volt romániai nagykövete is, aki újabban a vállalat vezetésében kamatoztatja tudását.

Elhagyatott ház Verespatakon
Girardról a www.rosiamontana.org honlapon azt olvashatjuk, hogy három évig vezette Romániában a kanadai nagykövetséget és 2003-ban hagyta el hivatalát.

A diplomata múlt év tavaszán került a Gabriel Resources vezetőtanácsába. Az exnagykövetet Alan Hill, a Gold új vezérigazgatója is méltatta, aki szerint Girard úr “tapasztalatát és kapcsolatait” tekintve felbecsülhetetlen érték a vállalat számára.


Új Eldorádó, SzénaFeszt és Goldman környezetvédelmi díj

A Gabriel és RMGC imidzsének nem tett jót Kocsis Tibor dokumentumfilmje, az Új Eldorádó. A Verespatakról szóló film nézettségi rekordot állított fel a magyarországi mozikban és annyira népszerű lett, hogy benevezték az Oscar-díj előszobájának számító Nemzetközi Dokumentumfilmes Szövetség (IDA) megmérettetésére.

Kocsis egyébként már a folytatáson dolgozik – a forgatást egy másik "imázsromboló" rendezvényen, a verespataki Széna Fesztiválon (FânFest) kezdték el.

A verespataki ellenállás anyagi fedezetét Stephanie Roth biztosítja: ő ugyanis verespataki tevékenységéért – mindenki nagy meglepetésére – megkapta a 125 ezer dolláros Goldman környezetvédelmi díjat, amelyet a szakterület Nobel-díjának is szoktak nevezni. Ezt a pénzösszeget Verespatak megmentésére fordítja az aktivista.

Az évek óta Erdélyben élő svájci-francia kettős állampolgár 2002-ben lépett színre először a segesvári Dracula Park elleni nemzetközi tiltakozáskor, amikor a “vámpírprojekt” egy őstölgyerdőt veszélyeztetett a középkori várnegyed szomszédságában.

Szénajumping-tribün készül a Szénafeszten


Ezután hamarosan kivette a részét az RMGC bányaprojektje elleni tiltakozásokból, és a hatékonyság növelése érdekében le is telepedett Verespatakon. Ő az, aki a helybéliek mozgósítása mellett egy civil szervezetekből, archeológusokból, egyetemi tanárokból és egyházi méltóságokból álló koalíciót hozott létre, amelynek legfőbb feladata a bánya megvalósítása elleni küzdelem.

Roth kampányának következményeként a Világbank 2002-ben visszavonta a bánya megvalósításához nyújtott támogatását, egyúttal első ízben nyilvánította ki írásban nemtetszését és aggodalmait a súlyos társadalmi és környezetvédelmi következményeket illetően.


A magyar környezetvédelmi tárca is ellenzi

Rothon és az Alburnuson kívül újabban a Magyar Környezetvédelmi Minisztérium is teljes mellszélességgel kiáll a ciános bánya-projekt ellen. Korábban Persányi Miklós magyar környezetvédelmi tárcavezető azt hangoztatta, hogy a Nagybánya körüli bányászati létesítmények a verespatakinál nagyobb kockázatot jelentenek.

Mindezt azért, mert Nagybánya 60 kilométerre fekszik a határtól és 600 kilométeres magyarországi folyószakasz mentén jelent veszélyt, ezzel szemben egy jövőbeli verespataki ciánszennyezés "csak" 60 magyarországi folyókilométert érintene.


Tăriceanu is kapcsolatban áll a verespataki üzlettel?

A legújabb verespataki híresztelések arról szólnak, hogy Călin Popescu Tăriceanu jelenlegi román kormányfő is kapcsolatban áll a verespataki üzlettel. A Ziua bukaresti napilap november 29-i számának címlapsztorija például arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2004-es választások előtt a mostani kormányfő azt hangoztatta, hogy a ciános bányaberuházásra szüksége van az országnak.

A december 1.-i megemlékezés: előtérben a kormányfő, háttérben a tüntetők


Felrótták azt is, hogy Tăriceanu annak idején támogatta Frank Timiş üzletét, aki a hatalmas havasi aranybányát kezdetben megálmodta. A lap Băsescu államfőt is bírálta, mivel elnökségének első évében semmit sem tett a verespataki probléma megoldásának érdekében. Egyébként megválasztása előtt még Băsescu is a Mócvidék fellendülését látta a projektben.

December 1.-én egy, Verespatak megmaradásáért küzdő környezetvédő csoport tiltakozott Gyulafehérváron a román kormány "cinkos hallgatása" ellen. Az ország nemzeti ünnepén a gyulafehérvári Brătianu szobor koszorúzása közben a protestáló zöldek transzparenst emeltek a magasba, melyen Tăriceanut korrupcióval vádolták meg.

A tüntetést megelőzően Európai Parlamenti képviselők is felszólították Romániát, hogy függesszenek fel minden bányatevékenységet az Aranynégyszögben elhelyezkedő településen, miután az EP külügyi bizottsága elfogadta a román csatlakozás felkészültségéről szóló jelentést.


Az RMGC médiakampánnyal válaszol

Mindez nem bátortalanította el a Gabriel Resources-t: jelenleg a 2006-os környezetvédelmi hatástanulmány döntő bírálatát várják, eközben nem zavarja őket, hogy egy, hetekkel ezelőtti bírósági ítélet értelmében nem végezhetnek további próbafúrásokat az aranykészlet meghatározására.

A bányanyitást népszerűsítendő reklámfilmeket gyártattak, és novemberben komoly médiakampányba kezdtek, reklámidőt vásárolva a legfontosabb romániai adókon. Emellett a www.rosiamontana.org alternatívájaként új verespataki honlapot kreáltak a www.povesteaadevarata.ro (Igaz történet) internetes cím alatt.

Közfelháborodást keltett, hogy miután az Academia Caţavencu hetilap nemet mondott a fizetett hirdetésekre, a National Geographic romániai adója egy ideig futtatta a reklámfilmet, azonban a civilek nyomására ők is visszaléptek.

Dan Saunders marketingigazgató levélben válaszolt az őt megkereső Alburnus Maior Egyesület egyesületnek: a Gabriel Resources reklámfilmjét már nem sugározza a romániai National Geographic és soha többé nem is fogja, mert felvállalt céljaik és felelősségük tudatában nem engedhetik meg maguknak, hogy ezt a projektet tovább népszerűsítsék.

2005 decemberében Verespatak még mindig az arany árnyékában áll – hogy mi lesz a végkifejlet, nem tudni.




ÉletmódRSS