Üveglemezes kamerával a sziklafalakon
B. A. M. 2005. október 24. 17:10, utolsó frissítés: 16:37Egyedülálló természetfotók Kolozsváron – egy-egy fotográfia elkészítése órákig is eltartott.
Az ásvány- és kristálytannal foglalkozó nagytudású geológus, dr. Balogh Ernő terepmunkái és kirándulásai során nagyméretű (13x18 cm) üveglemezeken örökítette meg a honi tájakat, városokat: természetfotóit szakmai körökben egyedülállónak tekintik. Fényképein eredeti állapotában láthatjuk például a legnagyobb erdélyi mesterséges tavak (Kolibica, Meleg-Szamos) helyét.
Az 1882-ben született és 1969 elhunyt tudós a múlt század első felében készített természetfotóiból mutat be válogatást az Erdélyi tájakon című kiállítás – a tárlat a napokban nyílt meg Kolozsváron.
„Nem akad még egy olyan fotográfus, aki a kisfilm (24x36mm) korában a közel harmincszor nagyobb méretű – és ennyivel nagyobb információt hordozó – nehéz, üveglemezes kamerával dolgozott, még a 2500 méteres hegycsúcsokon és sziklafalakon is” – áll a képeit bemutató Régi erdélyi fotográfiák című kötet utószavában.
Tanítványai visszaemlékezései szerint képeinek zömét kifejezetten fényképező körutakon készítette. Ilyenkor segítőtársakra volt szüksége, hiszen egyetlen ember nem tudott elbánni a nehéz felszereléssel.
Elbeszélések szerint egy-egy felvétel elkészítése gyakran órákig is eltartott (türelmes kiránduló-partnerekre lehetett szükség): ha már felállították a fényképezőgépet, a professzor behelyezte a gépbe a képszerkesztés feltételéül szolgáló homályos üveglemezt, magára terítette a fekete leplet, és hozzálátott, hogy megszerkessze a képet (ez az üvegen felcserélt oldalakkal és fejjel lefelé jelent meg): ez akár háromnegyed órát is igénybe vett.
Egy nap általában hat-nyolc felvételt sikerül elkészítenie. Az exponált üveglemezeket maga hívta elő.
A tárlatnyitón anekdotázva Balogh Ernő egyik ismerője arról számolt be, hogy a professzor kezdetben az említettnél még nagyobb üveglemezzel dolgozott. Ám történt egyszer, hogy segédje lemosta a lemezeket, és hóstáti rokonainak ajándékozta mezőgazdasági célokra – akkoriban hatalmas volt az üveghiány, és kellett a hóstáti termelőknek az üvegházakhoz.
A feltételezések szerint Balogh Ernő közel másfél ezernyi felvételt készített: ezekből eddig mintegy nyolcszáz negatív került elő. Fényképeit ma a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.
A tudós természetfotói november 4-ig naponta 9-14 és 17-19 óra között tekinthetők meg Kolozsváron (cím: Újalsóvárosi Református Egyházközség, Pata utca 195 sz.).
A felhasznált képek a Művelődés gondozásában 2002-ben napvilágot látott Balogh Ernő Régi erdélyi fotográfiák című kötetben jelentek meg.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!