Minisztériumi pénzek nélkül a magyar lapok
szerk. 2005. szeptember 27. 16:13, utolsó frissítés: 16:12A román kulturális folyóiratokat a szaktárca 150-180 millió lejjel támogatja. A magyarokat semmivel.
Felháborítónak találom – kommentálta sommásan a Transindexnek Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője a Művelődésügyi Minisztérium ama döntését, hogy beszünteti a hatáskörébe tartozó magyar nyelvű folyóiratok pályázatos támogatását.
Az elutasítás kizárólag magyar kulturális lapokra vonatkozik, ám az írott sajtó támogatásáról döntő bizottságból a főszerkesztő szavaival élve „valamiért kiejtették” az RMDSZ delegáltját, magyar érdekeket képviselő személy nem vett részt az ítészek között.
A lapok 2005-re vonatkozó támogatási igénylését
azzal az indoklással utasították el,
hogy ezek más forrásokból – így például a Communitas Alapítványtól – is pénzekhez jutnak. „Ez viszont a román lapok esetében sincs másként – mondta Szabó Zsolt –, ennek ellenére, mint megtudtam, a román nyelvű folyóiratokat 150-180 millió lejes támogatásban részesítették.”
A minisztérium kinevezett grémiuma az egy évre szánt összeget pályázatok alapján ítéli oda – ezeket év elején kell benyújtani, a pénz pedig többnyire alapos késéssel érkezik – illetve érkezett. A Művelődés például tavaly a kért 140 millió lejből 72 milliót kapott, az összeget pedig december 29-én folyósították.
Szabó Zsolt kezdeményezésére a magyar kulturális folyóiratok vezetői – a Művelődés főszerkesztője mellett Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, illetve Parászka Boróka A Hét felelős szerkesztője –
nyilatkozatban ítélték el a rendelkezést.
Az aláírók olyan, az írott kultúra alapjait súlyosan érintő intézkedést látnak a támogatások beszüntetésében, amely ellenkezik a demokratikus jogállam elveivel és az európai integrálódást előkészítő Románia érdekeivel.
„1990 óta a román Művelődésügyi Minisztérium szinte évről évre csökkentette a kiadásában megjelenő folyóiratok pénzügyi támogatását. Az elmúlt években bevezetett pályázati rendszer már csak a töredékét fedezte a megjelentetési költségeknek, ráadásul a megítélt összegek folyósítása gyakran akadozott vagy késlekedett.
A szerkesztőségek megértették, hogy az új körülmények között saját maguknak kell támogatókról gondoskodniuk, és ily módon – nem csekély erőfeszítések árán – sikerült is a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. A Minisztérium által juttatott támogatásban ennek ellenére is érvényesült az az elv, hogy a kulturális kormányzat, ha forrásai mégoly szűkösek is, nem szolgáltatja ki teljesen a folyóiratokat a piaci viszonyoknak.” – áll a nyilatkozatban.
Szabó Zsolt elmondása szerint a Művelődés az említett lapokhoz képest is hátrányos helyzetben van, hisz jóval kevesebb támogatásban részesült a Communitas Alapítványtól: míg a Korunk, a Látó és A Hét idén 270 millió lejes támogatást nyert el, a Művelődés 60 millió lejt kapott.
„Számunkra létszükséglet a minisztériumi támogatás”
– mondta. A Művelődésnek évente minimálisan mintegy 360 millió lejre van szüksége a működéshez – jelentősebb támogatást általában az említettek mellett a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól (NKA) és az Illyés Alapítványtól kaptak. Ami ezt az évet illeti: az NKA pályázatait még nem bírálták el, az Illyés Alapítványnál pedig 300 ezer forintos támogatást jóváhagytak a lapnak.
A minisztériumi döntést felháborítónak és diszkriminatívnak nevezte a Krónikának Kelemen Hunor a képviselőház művelődési bizottságának RMDSZ-es tagja. A képviselő a napilapnak úgy nyilatkozott, megpróbálja elérni a minisztériumban, hogy
a tartalékalapból nyújtsanak támogatást
a magyar nyelvű folyóiratoknak. Ebben bíznak a lapok főszerkesztői is, hiszen – mint Szabó rámutatott –, a döntésről semmiféle értesítés nem érkezett, melyet esetleg meg lehetne fellebezni, és „egészen biztosan nem is fog.”
Szabó Zsolt úgy véli, a hasonló helyzeteket elkerülendő, az elkövetkezendőkben "sokkal inkább résen kell lenni: nagyon fontos, hogy megfelelő magyar szakemberek részt vegyenek a magyar művelődési intézményeket érintő döntéshozatalban".
Ugyanakkor – minthogy arra is akadt már példa, hogy a kirendelt személy nem jelent meg valamely döntésen – annak ellenőrzése is szükségszerű, hogy a delegált személy valóban jelen van-e ott, ahová megbízása szól.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!