2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Már teszt alatt az európai GPS-rendszer

szerk. 2005. szeptember 07. 15:39, utolsó frissítés: 15:11

Nagyívű tervezésben erős az EU: az új helymeghatározó közvetett haszna 72 milliárd euró.





Elfogadta az európai műholdas rádiónavigációs program, a Galileo megvalósításáról szóló jelentést kedden az Európai Parlament. (A kézfelemeléssel elfogadott dokumentum szerzője az a Barsiné Pataky Etelka, aki politikusként a végül lemondott, 1996-ra tervezett magyar világkiállítás kormánybiztosaként lett közismert.)

Eközben az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) már teszteli az első két Galileo-műhold ún. hasznos terhét, vagyis a navigációs berendezést magát. A kísérletek a római Alenia Spazio laboratóriumában folynak.

Az első, valóban élesben folyó kísérletet egy tesztműholddal végzi el az ESA: ennek során a Galileo által használt frekvenciákat és a rendszer működéséhez létfontosságú atomórákat próbálják kiAz első, valóban élesben folyó kísérletet egy tesztműholddal végzi el az ESA: ennek során a Galileo által használt frekvenciákat és a rendszer működéséhez létfontosságú atomórákat próbálják ki


Előny: az európai fejlesztésnek nincs köze a katonasághoz

A Galileo-program célja egy polgári hasznosítású, világméretű műholdas rádiónavigációs rendszer létrehozása, amely az amerikai GPS, valamint az orosz GLONASS rendszer mellett, és azokkal együttműködve nyújt majd helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat. Ezeket mindenekelőtt a közlekedés, a mezőgazdaság, a környezet- és katasztrófavédelem, valamint a határvédelem területén lehet majd igénybe venni.

A képviselőnő a jelentés hétfő esti vitájában úgy fogalmazott, a Galileo, mint "világméretű, új infrastruktúra abban különbözik elődjeitől, a GPS és GLONASS rendszerektől, hogy polgári, kereskedelmi és nem katonai felhasználásra készül, így válhatott mind a 25 tagállam közös projektjévé".


Üzleti kilátások

Az ESA honlapján idézett piackutatás szerint a műholdas helymeghatározás iránt egyre növekszik az igény: az ilyen szolgáltatásokat a várakozások szerint 2010-ben 1,8 milliárd, 2020-ban 3,6 milliárd felhasználó fogja igénybe venni.

A Galileo-projekt megtérülési aránya 4,6 – ami azt jelenti, hogy valószínűleg ez lesz a leginkább profitábilis európai infrastrukturális beruházás. Az összköltségvetés 3,2 milliárd euró; az éves működtetési, feltöltési és karbantartási költség 220 millió euró.


Magáncégek is befektetnek a projektbe

Barsiné azt mondta, "a Parlament elvárja, hogy a koncessziós szerződésben profit- vagy bevételmegosztás szerepeljen". Az EP – tette hozzá "mivel ppp-projektről van szó – kész vállalni a garanciát, illetve a felelősség megosztását, de természetesen csak akkor, ha már ismeri a koncessziós szerződést, és meg tudja tárgyalni ezt a kérdést".

A képviselőnő szavai szerint "a Parlament kifejezetten üdvözli a ppp megvalósítási formát. Tekintettel azonban arra, hogy ez az első közösségi ppp-projekt, a Parlament megfigyelői státuszra tesz javaslatot a felügyelő bizottságban, amely egyszeri és nem terjed ki végrehajtói feladatokra".


Háttér

Az Európai Bizottság (EB) egymilliárd eurót szán a Galileo-ra 2007 és 2013 között. (Az összeg még változhat a pénzügyi keretterv függvényében.) Az EP szakbizottsága korábban egyhangú szavazással a költségvetés felhasználásának feltételeiről szóló módosításokat fűzött a jogszabályhoz.

Az első műhold, a GSTB-V2/A az ESA-ESTEC tesztjén a római laboratóriumban, felül a hosszúhullámú rádióantenna látható. A kísérlet során vákuumkamrában állítanak elő Az első műhold, a GSTB-V2/A az ESA-ESTEC tesztjén a római laboratóriumban, felül a hosszúhullámú rádióantenna látható. A kísérlet során vákuumkamrában állítanak elő "világűri" körülményeket, főleg arra koncentrálva, hogy a berendezések hogy tűrik a rendkívül nagy hőingadozásokat (az ESA felvételei)


A program négy szakaszból áll. Az első, a tervezési fázis 1999-ben kezdődött és 2001-ben zárult le. A második, fejlesztési és tesztelési időszak 2002-től 2006-ig tart. A harmadik szakasz, a rendszer tényleges kiépítése várhatóan 2006-ban indul. Ide tartozik a program alapját képező harminc műhold megépítése és pályára állítása, valamint a földi létesítmények elkészítése.

A negyedik szakasz, vagyis az üzemeltetés a tervek szerint – részleges szolgáltatással – 2008-ban kezdődhet, legalábbis az Galileo-t fejlesztő ESA ekkorra tervezi befejezni a projektet. A rendszer teljes kiépülésére 2010-ig kell várni.

A műholdas navigációs rendszert magántőke bevonásával, ppp (public-private partnership) konstrukcióban fogják kiépíteni és üzemeltetni. Ez az eddigi legnagyobb ilyen, közösségi együttműködéssel létrejövő ("made in Europe") infrastrukturális beruházás. A program első két fázisát az Európai Űrügynökség (ESA) és az EU fele-fele arányban finanszírozta.


Kötelező profitelosztás

A kiépítésért és az üzemeltetésért felelős, magáncégekből álló konzorciumot közbeszerzési eljárással választották ki. Az uniót az erre a célra alapított Európai GNSS Felügyelő Hatóság (European GNSS Supervisory Authority) képviseli, amely egyben a koncessziós szerződés végrehajtását is ellenőrzi.

A Galileo-program – legalábbis az ESA által rendelt piackutatások szerint – jó eséllyel jövedelmező vállalkozásnak bizonyulhat. Ezért a parlamenti szakbizottság elfogadott egy olyan módosító indítványt, amelynek értelmében a koncessziós szerződésnek profitelosztó mechanizmust is tartalmaznia kell, hogy visszatérülhessen az unió által a rendszer kiépítésébe beruházott összeg.

A jelentés azt is javasolja, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok maradjanak a Felügyelő Hatóságnál, de azt elfogadják, hogy az e jogokból származó bevételek a koncessziós társaságot illessék.


Hírforrás: ESA és az EP sajtóirodája

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS