2020. július 10. péntekAmália
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Arról, mivel érdemes 8 évesen eltölteni az időt

Gy. A. kérdezgetett:Gy. A. 2005. szeptember 01. 10:50, utolsó frissítés: 09:43

#b#[gyerekhét]#/b# "Vannak robotok, amiktől meghalsz, van nagyon sok pálya, én mindig azzal játszok otthon is."






Csenge hét múlt, Ráhel kilenc lesz. Kicsit túl komolynak tűnnek, és nagyon magabiztosnak, lehet csak azért, mert mikor megszólítjuk őket, épp duzzognak, hogy – igaz, önkéntes alapon – de kimaradtak egy játékból.

Azonnal látszik, hogy nagyon jó barátnők, félszavakból értik, és őszintén tisztelik egymást. Csak nagy ritkán vágnak egymás szavába, inkább megvárják, amíg a másik elmondja, amit akar. Közlöm, "interjút" akarok készíteni velük. Nem csodálkoznak, azt mondják, hogy rendben, és komoly arccal követnek beszélgetésünk színhelyére.



– Miről szól ez a játék, amiről most kijötettek?
R.: Amerikából jöttem, mesterségem címere…
Cs: (elgondolkodva) Számítógépezésnél biztos nem lehet csak azt, amit mondanak? Biztos nem lehet azt csinálni, amit akarsz, azt kell, amit ők mondanak.

– Ti egyébként szoktatok számítógépezni?
(egyszerre) Igen, nagyon sokszor.
R: Én az iskola közben minden nap számítógépezek. Írok egyedül a barátnőimnek, mert ők elmennek haza, és akkor én mindig számítógépezek.
Cs: Igen, nagyon sokat szoktunk számítógépezni, mert van otthon is számítógépünk.



– És mit csináltok a számítógépen? Játszani szokatatok?
R: Igen, a Wiklapon, a Jójátékon, a Flashgamen. (nem biztos, hogy jól értjük a játékhonlap-neveket)
Cs: Van mindenféle: Disney, Egyszer volt, akkor a Nők lapja
– A Nők lapja? Az is egy játék?
R: Igen, azt Csenge szokta.

Cs: Én mindig a nők lapján szoktam, az nagyon vagány hely. Be kell jutni a www.nőklapja... (gondolkodik, maj kivágja:) hu!, és akkor van mindenféle, kijön egy nők lapja honlap, van egy olyan, írja ott, hogy képeslapok, mindenféle, és akkor van a játékok. És akkor bemész a játékokba és sorban van egy csomó játék.

– És te melyiket szereted a legjobban?
Cs: Én a Black Jacket.
Az egy kártyajáték?
Cs: Nem, olyan, hogy így kell ugrani, és el kell vedd a gombákat. Vannak robotok, amiktől meghalsz, van nagyon sok pálya, én mindig azzal játszok otthon is. Nekünk otthon van internet.
R: Nekünk is. B. egész nap számítógépezik.
– B. a testvéred?
R: Két testvérem van. B. nem csak internetezni szokott.
Cs: Inkább meccseket szokott nézni a laptopon.

R: Nem csak nézi, játszik is. És azért, hogy más ne tudjon játszani, tett egy kódot a játékokhoz.

– És te mit játszol szívesen?
R: Mindenfélét, főleg a Falshgamen. Van ott egy csomó féle játék. Van olyan, ami csak felnőtteknek szól, ki van írva, hogy felnőtt. Vannak ügyességi játékok, van egy olyan a sörrel, hogy te vagy a pincér. De abból is nagyon sokféle játék van. Társasjátékok, kártyajátékok…

– És a felnőtteknek szóló játékokat soha nem szoktad játszani?
R: Hát nem, mert az unalmas.
Cs: Meg van még a Sesame utca is, azt is szoktam játszani. Beütöd, hogy www sesameutca pont nemtom mi. A Sesame utca az olyan, hogy ott vannak a Sesame utcából a szereplők, és mindenféle játékok. Van egy olyan, hogy angolul megtanulsz. Nyomogatod a gombokat, és kijön egy rajz is és el is mondja, hogy mi az, és akkor értem.
R: Én a legjobban az olyan kaszinójátékokat szoktam játszani.
Cs: Rulettezni szokott a számítógépen.

R: Nem rulettezni szoktam. De olyat szoktam, hogy vannak ezek az izék, hogy te be kell tegyél nemtom hányat, és akkor kapsz bónuszt. És kell nyomjad a billentyűket, és akkor van a golyó és van a nagy izé, és nem szabad bemenjen egy lyukba, és van két ilyen (mutatja) és akkor azzal így elkapod.

– Naponta mennyi időt töltöttök számítógép-játékkal?
R: Nem számoljuk. Gyakran játszunk, de nem olyan sokat.
Cs: Én sem szoktam sokat, de a tesvérem nagyon sokat szokott. Rengeteget. Ő most megy negyedikbe. A tesvérem olyan, hogy bírja egy hétig, de utána olyan… Fel nem áll a számítógéptől, be kell neki oda vinni a reggelit, az ebédet. Fel nem áll a számítógéptől. Reggeltől vacsoráig a számítógépnél ül.

– És tévézni nem szoktatok?
(egyszerre) Igen, én igen.
Cs: Én inkább tévézni szoktam
R: Én inkább számítógépezek. Nem is, én laptopozni szoktam.

– És tévében mit szoktatok nézni?
Cs: Én mindig videót nézek.
R: Én komédiákat. Szeretem az HBO-n amik vannak.
– Kedvenc színészetek is van?
R: Nekem van, de nem jut eszembe a neve.
Cs: Sok van.
R: Nekem zenész van kedvencem: Lou Bega és Manu Chau. És Cípő.
Cs: Nekem nincs. (aztán gyoran folytatja) Cipőt is szeretem, meg Manu Chaut is. De inkább Manu Chaut szeretem, mert azt apukámnak az egyik barátja csinálja. Én is ismerem, nagyon jól ismerjük.



– Mást mit szoktatok még játszani?
R: Sok mindent játszunk. Olvasni is szoktam könyveket.
Cs: Én babázni szoktam. A barátnőimmel. Meg kint szoktam lenni leginkább. Én a legeslegtöbbet kint vagyok.
R: (egyszerre beszélnek) Fára mászni szoktam. Mert tele van nálunk fával a kert.
Cs.: Csak az a baj, hogy nálunk nem szabad fára mászni. Mert mi ilyen tömbházban lakunk, és akkor nem engedik, hogy másszunk fára.

R: (Csengéhez) Te a Brassaiba jársz, igaz?
Cs: Miért, hova járjak, a Báthoryba?
És te hova jársz?
R: Én a zenesuliba járok. Zongorát tanulok, de ötödiktől a mellékhangszerem a gitár lesz.
Szereted a sulit?
R: Úgy ni.
Cs: Szereti. Ráhinak minden jó.
R: Dehogy minden.
Cs: Dehogy nem. Ráhi olyan rendes, de tényleg!

– És te? Te is rendes vagy?
Cs: Én nem annyira.
R: Dehogynem.

– Valahol messzebb, külföldön jártatok már?
R: Én voltam Pesten, és Párizsban. Meg Normandiában. Nagyon vagány volt, Franciaország az egyik kedvenc országom.
Cs: Én Párizsban nem voltam. Csak Magyarországon voltam. De a testvérem az elment Kolozsvártól egészen Németországig. Tehát ő öt országban járt.
R: Ja, én is voltam Németországban, bocsi, bocsi.
Cs: Ő olyan volt, hogy csak reggelizett, és nem ebédelt, és nem vacsorázott. Mindig utazott, és nem volt idő megállni.

– És te hova szeretnél lemenni, ha választhatnál?
Cs: Párizsba.
R: Azért Párizsba, mert nekünk nagyon sok barátunk és barátnőnk van ott, nem az összes, de nagyon sok.
Cs: Meg Disney- (tétováz)…hausba
R: (kisegíti) -landbe
Cs: Dinsey-landbe. Az olyan vagány, azt mondta Ráhi, hogy ott kezet lehet fogni Micimackóval.
R: Igen, én ott mentem, és egyszer csak megfogta a kezemet Micimackó.

– Ezek szerint ti szeretitek a Micimackót?
Cs: Én igen!
R: Én Tigrist szeretem.
Cs: Nekem is Tigris a kedvencem. Nézd, ki van szakadva a nadrágom, de ezt így vettük.

– Rajzfilmek közül melyiket szeretitek?
R: Én a Tom és Jerryt, Scooby Doot és Szuzi és a tekergőt, az a kedvencem.
Cs: A Szuzi és a tekergő az nagyon jó. Disney. A tekergő az a barátja, egy kutya. De olyan vagány, én imádom a kutyákat. Én nagyon szeretem. És otthon egy csomó mindenem van.

– Van kutyátok?
R: Nekünk cicánk van.
Cs: (kissé letörve) Nincs sajnos, nekem csak lesz teknősöm. Van vagy három kutyás könyvem, egy kutyás kártyám, hat plüsskutyám és kutyás posztereim, mindenfélém van kutyával.
R: Én csak élő kutyákat szeretem csak.
Cs: Én is, de nekem nem lehet élő kutyám.

Zsebpénzetek van már?
R: Igen.
Cs: Nekem is van.
R: Nekem azért, mert mikor megyünk haza a barátnőimmel, akkor mindig bemegyünk egy non-stopba és mindig veszünk valamit, mindig hoz valaki pénzt, de G.-nek mindig csak hat darabot adunk.

–Miből? Mit szoktatok venni?
Kekszet és csipszet. Meg popcornt.
– Játékot, valami más nem vásároltok?
R: Nem, mert abban a non-stopban nem lehet ilyesmit.
Cs: És mert a játékot nem lehet elosztani. Én nem nem költekezek, én gyűjtök. A teknősre. Meg a szüleim is adnak.

– Sokba kerül egy teknős?
Cs: Nagyon, összeszámolva, akváriummal mindennel együtt egymillió lej.
R: Nekem majd lesz kutyám, ha majd tudom egyedül gondozni. Mert anyukám nem nagyon szereti az ilyen állatokat. A cicámat is úgy utálja…. Nem utálja, de…

– Szoktál emlékezni reggel az álmaidra?
R: Igen, inkább a rémálmokat álmodok, főleg akkor, ha valami filmet néztem, akkor mindig arról álmodok. Fel szoktam ébredni, hogy tiszta könny a szemem, mert sírtam álmomban. Van, amikor arra ébredek föl, hogy betakarva a földön alszok. Volt egy kalózos. Hogy jönnek a kalózok, és verekedni kell, és akkor kizárjuk, ők meg betörik az ablakot. És jönnek be, én meg harapom őket és rájuk uszítom a macskát.

– Van valami, amitől félsz?
Az izétől nem, na, hogy mondják. De nekem volt más háziállatom is. Papagáj volt, kettő. Egy fiú és lány. De már meghaltak. Kaptam a szülinapomra egy papagájt. Kisbalázsnak hívták. Kisfú volt. És karácsonykor kaptam még egy papagájt, és Pisztáciának hívták, az kislány volt. Én adtam neki a nevet.

– De még nem mondtad el, mitől félsz.
Ha este van és megyek egyedül haza, attól nem félek, de szoktam látni ilyen gyanús embereket, meg részegeket. Sötétben nem félek, elaludni még egy bombalövés közben is tudok.

A végén gyurmázásba kezdenek, és kijelentik, hogy a fiúkkal nem játszanak, mert azok rosszak. Pedig egy fiú is van velük, de rá azt mondják, kivétel. Még megkérdezzük, hogy a beszélgetést felrakhatjuk-e a netre. Mondják, hogy igen. Kiderül, mindkettőjüknek van saját mailcíme, megígérjük, elküldjük a linket, ha majd felkerült a cikk. Sok mindenkivel leveznek, barátnőkkel és főleg a családtagokkal, ha elutaznak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS