2019. június 27. csütörtökLászló
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Már kialakult a "tornádó-folyosó" Sloboziától a tengerig?

S. Z. 2005. július 20. 17:54, utolsó frissítés: 17:51

A globális felmelegedés és az erdőirtások eredménye a szélsőséges időjárás – állítják a meteorológusok.





Húszfokos meleggel kezdődött a 2005-ös év Curtea de Arges-en és Tirgovistén: a fák már ki is virágoztak volna, ha februárban nem jön egy a mínusz 30 fokos fagy. Márciusban Szebenben –25 fokot mértek, ugyanakkor egy hóvihar miatt kell elhalasztani a Steaua-Villareal focimeccset.

Áprilisban a bánsági árvízzel van tele a sajtó. Júniusban 8 fokot mérnek Oravitán, a júliusi esőzések pedig elmossák Moldvát. Közben a nyári hónapok alatt egyik napról a másikra akár 10-15 fokos hőmérsékletingadozás is előfordul, és augusztusra a meteorológusok deret ígérnek. Úgy tűnik, 2005 is


a természeti katasztrófák éve:

a csendes-óceáni hurrikánok most erősebbek és korábban kezdődtek, Európa dél-nyugati részén szárazság pusztít, miközben a kontinens közép- és dél-keleti részén ritkán látott mennyiségű esőzés tapasztalható.

Az elmúlt évek esőzéseihez képest a csapadék mennyisége a legnagyobb különbség: júliusban Máramarosban egy óra alatt négyzetméterenként 67 liter eső esett. Tavaly Dobrudzsában 312 liter eső esett 24 óra alatt – idén ezt simán überolta egy négyzetméterenként 140 liter esővizet „szállító” három-négyórás zuhé.

A meteorológusok fejcsóválva kijelentik: szép lassan trópusi viharok terepévé válik Románia.


– Már „tornádó-folyosó” is kialakult

Sloboziától a tengerpartig – állítja az Országos Meteorológiai Intézet elnöke, Ion Sandu. Az intézmény extrém időjárásra szakosodott meteorológusa, Aurora Stan Sion szerint nagy néha láttak Romániában tornádót eddig. 2002-ben és 2004-ben két-két forgó légtölcsért figyeltek meg – ehhez képest 2005-ben két hónap alatt kilenc söpört végig az országon.

Egy jegesmedve jár a köves talajon a kanadai Wager Bay környékén. A sarkvidékeket borító jégtakaró elolvadásával a jegesmedvék egyre nehezebben vadásznak fókákraEgy jegesmedve jár a köves talajon a kanadai Wager Bay környékén. A sarkvidékeket borító jégtakaró elolvadásával a jegesmedvék egyre nehezebben vadásznak fókákra


Jelen pillanatban 6,5 milliárd tonna széndioxid jut évente a légkörbe – ez több, mint a Föld története során bármikor. A gáz a Nap sugárzásából nagyobb részt nyel el – ez pedig 0,6 Celsius foknyi felmelegedést eredményez. Bár egészen kicsinek tűnik, ez a plusz-energia nagyobb nyomást gyakorol a légkörre. Ezzel magyarázható a


lég- és óceáni áramlatok egyensúlyának felborulása,

a csapadékmennyiség véletlenszerű eloszlása, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek feltűnése. A helyzetet tovább rontják az erdőirtások, valamint a domborzat ember általi „átrendezése”.

„Saját bőrünkön kísérletezünk. Kibillentettük természetes állapotából a klímarendszert” – mondja Roxana Brojboru, a klímaváltozások szakértője.

Az ipari forradalom után a légkör széndioxid-tartalma 30%-kal, metán-tartalma pedig 100%-kal nőtt meg. Az ember által előidézett felmelegedés hatásai felülírják a Föld-Nap viszony által meghatározott természetes ciklusokat – hogy ennek mi a hatása, nehéz megbecsülni. Az időjárás


– egyre kevésbé lesz előrelátható.

Az ENSZ legutóbbi, klímaváltozásról szóló jelentése szerint az éjszakai és nappali hőmérsékletek közti különbség lassan kiegyenlítődik, ugyanakkor a meleg és hideg évszakok közti átmenet egyre hirtelenebb lesz.

Algák egy antarktiszi gleccser által táplált medencébenAlgák egy antarktiszi gleccser által táplált medencében


A mérsékelt égövi országok lakói számára így két évszakra oszlik majd az év – és a klíma szempontjából azok is kaotikusak lesznek: a hideg és meleg napok, a szárazság és az áradások gyorsan fognak váltakozni.

Az óceánok szintje nő, mivel olvadnak a jéghegyek. A víz elpárolog és a csapadék mennyisége globálisan megnő, ami talajerózióhoz vezet. A vízpára is rendelkezik hőelnyelési képességgel és így elkezdődik az ördögi kör: a felmelegedéssel egyre több víz párolog el, ami azonban az üvegházhatást fokozza.

2003-ban a déli-sarki Larsen B jéghegy letört a sarkvidéket borító jégtakaróról, néhány évvel azután, hogy az őt védő Larsen A elsüllyedt. A műholdas felvételek tanúsága szerint a Larsen B


alig 35 nap alatt elolvadt.

Tömege akkora volt, hogy az óceánok szintje két centivel emelkedett meg. Jelenleg az óriási Ross’s Shelf olvadása kezdődik, melyet eddig a Larsen B védett. A Ross’s Shelf elsüllyedése az óceánok szintjét 6 méterrel emelné meg, ami azt jelenti, hogy több kis sziget, illetve partmenti ország kerülhet víz alá.

Szakértők szerint azonban az emberiség jelenleg még nem ismeri az összes, klímaváltozást befolyásoló tényezőt. „Veszélyes kísérletet végzünk egy hatalmas, nagyon bonyolult és igen kevéssé értett rendszerben. Könnyen előfordulhat, hogy egy előreláthatatlan fordulat következik be” – mondta National Geographicnak Tom Prugh amerikai szakértő.

Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a globális felmelegedés a folyamat tehetetlensége miatt akkor is folytatódna, ha minden ipari tevékenység azonnal beszüntetne az emberiség: ebben az esetben a káros anyagok mostantól számítva legkevesebb még 200 évig maradnának a légkörben.


Forrás: Curentul. Fotók: National Geographic

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS