2019. aug. 25. vasárnapLajos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

London 7/7: fogyatékos gyerekekkel foglalkozott az egyik merénylő

Sipos Zoltán 2005. július 15. 16:59, utolsó frissítés: 16:54

Egyikük mecset felé se nézett, a másik lányok miatt verekedett, a harmadik az utcán lógott.





A 22 éves Shahzad Tanweer helyi „aranyifjú” volt Leeds egy munkásnegyedében: Pakisztánból bevándorolt családja története igazi beilleszkedési sikersztori. A ‘60-as években érkezett apjuk gyorsétterme és más vállalkozásai kényelmes megélhetést biztosítanak a családnak. Tágas házuk előtt két Mercedes parkol.

A környezetük – úgy tűnik – a vallási tolerancia és sokszínűség megtestesítője: Holbeck és Beeston leedsi negyedekben a világ minden tájáról érkeznek bevándorlók. Élnek ott pakisztániak, koszovóiak, jamaikaiak és ugandaiak is.

A közösségek közötti konfliktusokat, úgy tűnik, nem a vallási, hanem inkább a gazdasági helyzet generálja: egyes tudósítások szerint




a fehér helyieket zavarja,

hogy a boltok nagy része az ázsiaiak tulajdonában van, és ez annak idején kisebb összecsapásokhoz is vezetett. A viszony még feszültebbé vált, amikor dél-ázsiai tinédzserek leszúrtak egy fehér fiatalt.

A 18 éves Hasib Husszein is a közelben lakott: ő visszaemlékezések szerint könnyen befolyásolható, sármos fiatalember volt, aki a tinédzserek nemtörődöm életét élte, míg – a családja nagy megelégedésére – az iszlám vallás fele fordult.

Leedsi életkép. Előfordul, hogy az etnikumközi viszony feszült, de ez gazdasági, és nem vallási eredetűLeedsi életkép. Előfordul, hogy az etnikumközi viszony feszült, de ez gazdasági, és nem vallási eredetű


Közepes tanuló volt az iskolában és kezelhető gyerek hírében állt kivéve, amikor provokálták: ilyenkor erőszakossá vált. Egy vagány pakisztáni társasághoz csapódott – olyanokkal, akik a fehér srácokkal verekedtek a lányok miatt.

Aztán körülbelül másfél éve Szaúd-Arábiába látogatott: alapvetően megváltozott, agresszivitása eltűnt és élénken kezdett érdeklődni a vallás iránt. Mecseteket látogatott és néha a


hagyományos pakisztáni viseletben járt.

Egyszercsak azzal állt elő, hogy elmegy pár napra Londonba bulizni a barátaival. Mikor azonban a támadások után semmilyen életjelet nem adott, szülei bejelentették eltűnését a rendőrségen.

A hatóságok jogosítványa és bankkártyája mellett fejét is megtalálták London belvárosában, a Tavistock Square-n felrobbant autóbusz roncsai közt, ami az izraeli hadsereg tapasztalatai szerint egyértelműen öngyilkos merénylőre utal.

A harmadik gyanúsított, a 30 éves Mohamed Sadique Khan a közelmúltban költözött a Beestonhoz közeli Dewsburybe. Az Edgware Road-i metróállomáson elkövetett merénylet gyanúsítottja egy kis családi házban élt feleségével és nyolchónapos kislányukkal.

Khan Pakisztánban született, ám Leedsben nőtt fel és fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. Szemlátomást távol állt tőle az ájtatosság: szomszédai nem emlékeznek rá, hogy látták volna valaha is a mecsetben. Sőt, családja is csak utólag tudta meg, hogy megházasodott.

A BBC TV és a Sky News szerint a jamaikai Lindsey Germaine a negyedik merénylő – valószínűleg ő követte el a King's Cross és a Russell Square megállók közötti merényletet. Róla csak annyit tudni, hogy akció közben meghalt. Úgy tűnik, a két fiatalabb gyanúsított


a külvárosi fiatalok életét élte

– értékrendjüket kevésbé a vallás, inkább a gyors autók, kisszerű bunyók és divatos ruhák határozták meg. Tanweer, a krikett-fanatikus egyetemi hallgatónak egy-két éve szokásává vált a rendszeres mecset-látogatás – pedig családja nem kötelezte erre. Sőt, tett egy néhány hetes pakisztáni utazást is.

Tanweer szerette hazáját – mondja nagybátyjaTanweer szerette hazáját – mondja nagybátyja


Ez azonban a legkevésbé sem feltűnő: sok, Nagy-Britanniában élő pakisztáni család ápolja odafigyeléssel családi kötelékeit, a rokonlátogatások nagyon gyakoriak. Ráadásul elterjedt szokás, hogy miután a gyerek befejezi a tanulmányait a brit iskolákban, „hazaküldik”, hogy egy pakisztáni vallási intézményben egészítse ki tudását.

De Tanweer családja még így is meglepődött, amikor az egyetemista bejelentette: egy időre abbahagyja sport-tanulmányait a Leeds Metropolitan University-n, mert a közeli mecsetbeli barátokkal ellátogatna egy pakisztáni vallási iskolába.

Egyúttal alkalma lenne egy kis rokonlátogatásra is Faisalabadban, apja szülővárosában – érvelt. Szülei beleegyeztek az utazásba, remélve, hogy a pakisztáni vakáció alatt legalább nem lóg a környékbeli utcákon a havereivel.


– „Azt hittem, csak a kiejtését szeretné javítani”

mondta az újságíróknak Tanweer nagybácsija, a 65 éves üzletember Bashir Ahmed, aki meg van győződve arról, hogy a sportőrült srác pakisztáni útja során szélsőségesek kezébe került. „Tanweer szerette a hazáját. Azt hittem, egyedül a krikett érdekli. Nem volt különösebben vallásos.” – állította a nagybácsi.

Bár a pakisztáni hatóságok vehemensen tagadják, úgy tűnik, hogy az ország kevésbé ellenőrzött vidékein valóban működnek radikális kiképző-iskolák.

Ezek azonban már nem hasonlítanak a hírhedt al-Kaidás táborokra, ahol a külföldi rekruták százait tanították a robbanóanyagokkal és fegyverekkel való bánásmódra, illetve óraszám hallgatták Oszama bin Laden és egyéb terrorista vezérek beszédeit kazettáról.

Mecset kupolája a háztetők fölött LeedsbenMecset kupolája a háztetők fölött Leedsben


„A mai táborok leginkább diákszállóra hasonlítanak” – mesélte a The Timesnak egy fiatal aktivista, aki Pakisztán déli részén járt ilyen intézményben.

A szervezők nem a kalasnyikov kezelésére tanítják a fiatalokat: az elmét alakítják, nem a testet edzik. Ahhoz a gondolathoz szoktatják hozzá a fiatalokat, hogy a célért életüket kell áldozniuk, közben a technikai okítás csupán arra szorítkozik, hogy


hogyan robbantsák fel

a testükre rögzített bombát. Egyes „osztályokat” britek tanítanak, akik gyakorlati tanácsokkal látják el a fiatalokat: Nagy-Britanniában ne látogassanak közismerten radikális, állandó rendőri felügyelet alatt álló mecseteket. Ne lépjenek be militáns irodalmat áruló könyvesboltokba, és amúgy éljenek a lehető legkevésbé feltűnő életet – számolt be a volt aktivista.

A merénylők, úgy tűnik, megfogadták a tanácsokat: divatos, bő nadrágban, sportcipőben és rövidre nyírt hajjal jártak, és még akkor is frissen voltak borotválva, ha péntekenként beállítottak a helyi mecsetbe. Így a brit hatóságok terror-ellenes adatbázisában egyikük sem szerepelt.

Szinte lehetetlen volt lépéseiket előrelátni, hiszen Tanweer családja például nem emlékszik olyan esetre, amikor fiuk politikáról vitatkozott volna. Hasib Husszeinnek – rokonai szerint – nem voltak agresszív nézetei arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene viselkedniük a brit muzulmánoknak.

Szakértők szerint értelmetlen megpróbálni beazonosítani azokat a csoportosulásokat, melyek a mecsetek körül ólálkodva fiatal briteket szerveznek be, mivel őrült gyorsasággal váltogatják neveiket és weboldalaikat: az egyik ilyen szervezet két év alatt ötször cserélt cégért.

A hatóságok számára további nehézséget okoz, hogy a fiatal brit muzulmánok közül annyian utaznak családlátogatásra Pakisztánba, hogy lehetetlen feladat mindenkit megfigyelni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS