2019. december 10. keddGombóc, Judit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tiszta energiabőséget ígér a fúziós atomreaktor

S. G. 2005. június 29. 14:00, utolsó frissítés: 13:35

Csak az a kérdés, hogyan lesz stabil a 200 millió fokos plazma-fűtőanyag.






Megoldódott a másfél éve tartó patthelyzet: Japán és Európa versengéséből az Európai Unió került ki győztesen, így Franciaországban épül meg a kísérleti fúziós atomreaktor. A projekt költségvetése 5,5 milliárd dollárra (más források szerint a duplájára, 10 milliárd euróra) rúg.

A Moszkvában lebonyolított tegnapi tárgyalások után eldőlt: az International Thermonuclear Experimental Reactor, vagyis az ITER Dél-Franciaországban, Cadarache-ban épül majd.



Működési elv

A '30-as, '40-es években kifejlesztett, hagyományos reaktorban nehéz, radioaktív elemek – rendszerint dúsított uránium – bomlik részecskéire, ezáltal hőenergia keletkezik. A kutatások szerint sokkal bőségesebb és "tisztább" energiaforrás lenne a fordított megoldás: az atomok fúziója, ahogy például hidrogénből hélium keletkezik a csillagmagokban.


A fúziós reaktor baleset, netán robbanás esetén sokkal kevésbé volna veszélyes, továbbá fűtőanyagát nem lehetne atombombaként hasznosítani. Az előrejelzések szerint talán a legnagyobb előny, hogy a reaktor leállítása után csak mintegy száz évig lenne radioaktív – a mostani erőművek több ezer évéhez képest.



Csillagokat a földre?

A Nap belsejében működő reakció utánzása úgy, hogy a reaktor a ráfordított mennyiséghez képest plusz energiát termeljen – nos, ezt a célt 50 évnyi kutatás után sem sikerült eddig elérni.

Az ITER-projekt keretében a tervek szerint gázplazmát hevítenének mintegy 100 millió Celsius-fokra (a Nature szerint 200 millióra); az anyagot kivételesen erős mágneses mezők tartják majd a lebegésben. A fánk alakú plazma valószínűleg csak pár percig marad stabil, de ebben az állapotában mintegy 400-700 megawattnyi hőt termel majd.

Ez az energiamennyiség egy város ellátására lenne elegendő. Ha minden a tervek szerint zajlik, az ITER-ben ötször-tízszer annyi energiát lehet majd előállítani, mint amennyit az erőmű működtetésére fordítani kell.


Előnyök és hátrányok

A számítások szerint egy kiló fúziós fűtőanyagból annyi energia nyerhető, mint 10 ezer tonna fosszilis tüzelőanyagból. "A reaktor nem befolyásolná a klímaváltozást sem" – ecseteli a projekt előnyeit Chris Llewellyn Smith professzor, a brit Atomenergia Ügynökség (UKAEA) igazgatója.

Ha a működési elv megvalósíthatónak bizonyul, az ITER célja egy DEMO-nak nevezett prototípus előállítása, amely a hagyományos erőművekhez hasonlóan valószínűleg gázturbinával alakítja át a hőt villamos energiává.

Jacques Chirac elnök hálásan köszönte a támogatást Oroszországnak és Kínának – a bejelentés után Cadarache-ban viszont a helyi politikusok örvendeztek a leginkább, mert a beruházás több ezer munkahelyet biztosít a környékbelieknek. A község 60 km-rel esik beljebb a Marseille-i tengerparttól. A területen azóta folynak atomkutatások, amióta Charles de Gaulle elnök 1959-ben bejelentette a francia nukleáris programot.



A környezetvédők szerint a helyszín nem a legjobb választás, mert a helység földrengésveszélyes – ám ezt a helybéliek tagadják. A zöldek fő ellenérve, hogy ennyi pénzből 7,5 millió európai háztartás áramellátását megoldva 10 ezer megawattos szélerőmű-farmokat lehetne a tengerpartok közelébe telepíteni,

"A kormányzatoknak nem kéne a pénzt ilyen veszélyes játékszerre pazarolni, mely sohasem fog hasznos energiát termelni. A megújuló energiaforrásokba kéne befektetni, melyek nem 2080-ban, hanem már most elérhetők" – magyarázza Jan Vande Putte, a Greenpeace International munkatársa.

A beruházás melletti legfőbb érv, hogy 2030-ra megduplázódik a világ kőolaj- és földgázigénye, a fosszilis készletek viszont köztudottan kimerülőben vannak. További szempont, hogy az új energiaforrás ne fokozza az üvegház-hatást.


Elmozdulás a holtpontról

Oroszország, az Egyesült Államok, Európa és Japán már a '80-as években megegyezett arról: fontos lenne az ITER-t végbevinni, de szinte két évtizedbe került a feleket meggyőzni arról, hogy a fúziós reaktor kivitelezhető és pénzügyileg meg is éri.

Az elmúlt másfél év vitája arról szólt, melyik ország területén kezdődik a presztízs-beruházás, mely több száz kutatónak adna munkát. A mostani megegyezés szerint az Európai Unió állja a projekt költségvetésének felét, a többi résztvevő 10-10%-kal járul hozzá.

A hattagú nemzetközi konzorcium döntése alapján Japán "vigaszdíjként" a kivitelezésre kapott megbízási szerződést (a berendezések 20%-át Tokió szállítja) – továbbá egy ígéretet, hogy a következő ilyen reaktor a szigetországban épül majd. Továbbá legnagyobb számban japán kutatók dolgoznak majd a reaktor megépítésében.

Az államközi megállapodást még az egyes parlamenteknek is ratifikálniuk kell. Ha ezt hónapokon belül sikerül lebonyolítani, még év vége előtt elkezdődhet az építkezés.

"Muszáj volt végre gyorsan lépni, mert különben az ITER tárgyalói az asztal körül hunytak volna el öregkori végelgyengülésben" – kommentál a San Diegó-i General Atomics elnöke, David Baldwin. A kaliforniai magáncég washingtoni kormányzati megbízatást kapott fúziós kutatásokra.


Hírforrás: BBC News, Nature

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS