2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyarellenes folklórkincs: Funar, az örök

B. A. M. 2005. június 28. 15:37, utolsó frissítés: 14:28

Hogyan viszonyul a fekália és az anális szex a magyarokhoz?





Régi sémákat, közhelyeket vetnek be a neten fellelhető (lásd például bancuri.ro-n) román nyelvű magyarellenes viccek: a magyarokkal a nagy gond az, hogy vannak, és még nagyobb gond az, hogy ott is vannak, ahol a románok élnek.

Ugyanakkor a viccekből kiviláglik: többéves, erőteljes közéleti szereplése nyomán Gheorghe Funar alapos munkát végzett. A viccek többségének középpontjában ugyanis ő áll, és úgy tűnik, a ’90-es években létrejött és a kolozsvári városatya által feltétel nélkül támogatott új típusú magyarellenesség mély gyökereket eresztett. Gyűjtőnéven ezeket a vicceket


Funar forever

elnevezésű kategóriába sorolhatnánk. Ezen viccek xenofób, rasszista hangvételűek, bennük a magyar lehetőleg halálközeli állapotba kerül: várhatóan megfojtják, lemészárolják, illetve jól kitekerik a nyakát.

Egyik erdélyi országúton egy vértócsa. Honnan tudják a rendőrök, hogy egy magyart vagy egy kutyát ütöttek el? – Ha féknyomok vannak, akkor kutya volt.Egyik erdélyi országúton egy vértócsa. Honnan tudják a rendőrök, hogy egy magyart vagy egy kutyát ütöttek el? – Ha féknyomok vannak, akkor kutya volt.


A történetekben a magyar csupán áldozatként jelenik meg, nincs tulajdonsága, nem rendelkezik semmiféle személyességgel vagy személyiséggel, csupán ott dereng valahol a háttérben Nagy Testvérként, valamiféle mindenhol jelen lévő, pusztítani való ősellenségként. Nézzünk néhány tipikus példát:

A kolozsvári városi tanács ülésén mondja az egyik tanácsos:
– Kellene egy szobor a városba.
Rögtön jönnek a javaslatok: legyen a román paraszt szobra! Legyen a népviseletbe öltözött paraszt szobra! Jobb kezében legyen egy vasvilla, és harcoljon a magyarokkal! A bal kezében legyen egy kötél, hogy a magyarok lássák, mi vár rájuk! S hogy az üzenet világos legyen, a kötélen lógjon egy magyar!
Megszólal Funar: – Jó, de a magyart naponta cseréljük.

Kolozsváron patkányinvázió van. Funar segítséget kér Bukaresttől. Azt mondják: pár napon belül csomagot kapsz. Megérkezik a csomag, benne egy kis fehér patkány, egy levéllel: Ereszd ki a városba! Funar ki is ereszti, és 24 órán belül eltűnik az összes patkány. Funar felhívja a központot és köszönetet mond.
Néhány nap múlva egérinvázió van. Ugyanúgy járnak el, mint a patkányok esetében, megérkezik a csomag, benne a kis fehér egér, ugyanazzal a levéllel. Kiereszti, az egerek eltűnnek. Funar megköszöni a segítséget, és azt üzeni: nincsen nálatok egy kis fehér magyar?

– Hol csörgedez Funar magyar vére?
– Az autója lökhárítóján.



Funar haldoklik, ágya körül a család, a párttagok, a barátok. – Van egy utolsó kívánságom, mondja Funar, át szeretnék keresztelkedni Funár Györgyre. Mindenki paff marad, az ájulás környékezi a rokonságot, hogy miért ragadtatja magát ilyen lépésre pont ő, aki évekig sikerrel vette fel a harcot a magyarokkal.

– Inkább haljon meg egy magyar, mint egy román – nyögi a választ Funar.


A fellelt viccek között olyat is találni, amelynek főszereplője C.V Tudor:

– Vadim Tudor úr, meghalt egy RMDSZ-honatya, kérjük, járuljon hozzá a temetési költségekhez! – Mások mennyit adtak? – Százezer lejt. – Itt van kétszázezer, azzal a feltétellel, hogy kettőt temettek el.

A további magyarellenes viccek többsége


a zsidó viccek egyszerű átköltése:

Hogyan jellemeznéd egy szóval 100 magyar halálát? Kevés.

Jancsika rosszalkodik az ortodox templom körül. Azt mondja a pap: – Ha nem vagy fegyelmezett, átkeresztellek Ionnak, és románt csinálok belőled. Így is történt. Jancsika otthon sorra elmondta az apjának, az anyjának, a testvéreinek: – Engem Ionnak hívnak és román vagyok. Azok pedig jól megverték. Egyedül maradva Jancsika maga elé motyogja: – Csak tíz perce vagyok román, s ezek a büdös magyarok máris zaklatnak.


Több vicc játszik rá a magyarok romántudására.

Utazik a vonaton egy román és egy magyar. – Ne haragudj, mit ír ezen a táblácskán? – kérdi a magyar. – Hát, románul írja, hogy életveszélyes kihajolni az ablakon – válaszol a román. – És ott lennebb mit ír? – folytatja a magyar. – Ugyanazt, csak angolul – hangzik a válasz. – És még lennebb? – Ugyanazt franciául. Elgondolkozik a magyar, aztán megkérdi: – Magyarul miért nem írja? – Hát mert nektek nem tilos.

Üldögél a csobán a forrás mellett. Arra megy egy ember, inni akar. – Ne igyál, ember, mert mérgezett a víz – figyelmezteti a pásztor románul. – Nem értem, mit mond – mondja a szomjas ember magyarul. – Igyon bátran – feleli a pásztor –, jó friss a víz.


Ugyanebbe a kategóriába sorolható, ámde jóval furfangosabb, fordulatosabb vicc, amely a magyarok románellenességét a román észjárás frissességével védi ki:

Két székely utazik a vonaton. Az egyik azt mondja: – Gyere komám, nézzünk be minden fülkébe, s aki nem tud magyarul, abba verjük belé a bicskát. Belépnek az első fülkébe, az utasok kártyáznak. – Mit játszotok itt? – kérdi az egyik székely. – Amerikai hetest – válaszol az egyik utas magyarul. – Na, menjünk tovább! – mondják a székelyek. A következő fülkében a jelenet megismétlődik: – Mit játszotok itt? – Hatvanhatot – válaszolják az utasok. Az utolsó fülkében viszont: - Mit játszotok itt? – Popa prostu’-t (csapd le csacsit), vagyis Tőkés Lászlót – hangzik a válasz.

Az ízléstelen viccek mellett szép számban találni


“ismeretterjesztő jellegű” vicceket,

amelyek a fekália, koitusz és a magyarság között vonnak párhuzamot.

Mennyi ideig tudja magában tartani egy magyar nő az ürülékét? Kilenc hónapig.


Egy román gyerek kakit gyurmáz Budapest központjában. Arra megy egy rendőr, és megkérdi: – Mit gyurmázol, Ioan? – Egy románt készítek a kakiból – válaszolja a gyerek. – Na, és nem tudsz egy magyart formázni inkább? – veti fel a magyar rendőr. – Jaj, ahhoz nem elég a szar!


– Miért szomszédosak a magyarok a románokkal? – Úgy kell nekik!
<br />

<br />
– Miért szomszédosak a magyarok a románokkal? – Úgy kell nekik!





A viccek közt sok a vállaltan rasszista

szövegű is, amelyek főszereplői többnyire a magyarok és a színesbőrűek – a csattanót előidéző helyzetekből mindig az utóbbiak kerülnek ki győztesen.

Két ember fuldoklik a folyóban, egy fehér és egy néger. Melyiket mented ki előbb? A négert, mert a fehér magyar is lehet.
Tudjátok miért van rasszizmus Dél-Afrikában? Mert a fehérek azt hiszik a feketékről, hogy magyarok.


Nem csupán a fentiekhez hasonló román nyelvű vicceket találni ezekben a gyűjteményekben: olyanok is közszájon forognak, melyek


magyarbarát hangvételűek,

vagy legalábbis erős öniróniával tekintenek a románságra. Ezek többnyire a magyar furfangot, csavaros észjárást és a magyar gazdasági fejlődésbeli előnyt helyezik előtérbe:

János bácsi és Pista bácsi sétál Kolozsváron. Odarohan hozzájuk egy ember: – Nem tudnák megmondani, merre van az állomás? Erre János bácsi: – Mi nem tudni. Az ember tovább szalad, Pista bácsi azt kérdi barátjától: –Na, de János, mért nem mondtad meg, merre van a állomás? Ez az ember lekési a vonatot. – Hadd a fenébe, ha ezek az mondják, itt vannak kétezer éve, legalább egy annyit tudhatna, hol van az állomás.

Versenyeznek a világ népei. A vetélkedő végén a románok sírva fakadnak. – Miért sírtok? –- kérdik tőlük. – Mert a magyarok megelőztek – válaszolják.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS