2017. február 25. szombatGéza
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hiányzik a 38 millió euró

Balázs D. Attila 2001. október 08. 18:01, utolsó frissítés: 18:01

38 millió eurót kéne előteremteni a nagyváradi vár teljes felújítására. A pénzekből eddig nagytakarításra és új kapura futotta, ezenkívül háromnyelvű táblákat kaptak a romladozó épületegyüttes helyiségei.




Nagyvárad szimbólumának megmentését már a hetvenes években tervezték. Abban az időben művelődési központot akartak benne létesíteni, és úgy hírlett, hogy a várárokban csónakázni is lehet majd. Ez, persze, füstbe ment. Az elképzelés, hogy ilyen formában őrizzék meg a harciasságba belerokkant várat, mostanáig terítéken maradt.

Ipari alpinisták "ostromolták" a téglafalakat, megszabadítva őket a lassú, de biztos enyészettől, a résekbe beágyazódott gyökerektől és gyomoktól. A fülesbástyák fülei mögül 9 ezer köbméter "piszkot" takarítottak el, megkezdődött a várárok parkosítása is.

A váradi vár látképe


Ez a legkevesebb, amit megérdemel. Ez a vár látta a tatár hadakat, látta Ali szendrői bég hadait, amelyek feldúlták, látta Dózsa ostromló népét, látta János királyt Ferdinánddal békét kötni, látta Varkocst, Omer pasa ötvenezres hadát, amely csak rongálta, de nem tudta elfoglalni, aztán Ali pasa 60 ezer fős seregét, amely csellel elfoglalta és ismét elpusztította. Aztán Heissler tábornok katonái kiverték a törököt, és végül a román hadsereg laktanyát rendezett be itt, a századok házában.

Szent László városának jelenkori vezetői határozatot hoztak arról, hogy minden július első hétvégéje legyen a vár ünnepe. Az első "várnap"-nak nevezett rendezvényt már meg is tartották. Vér helyett sör folyt, és néhány jelentéktelen románajkú együttest is meghívtak, hogy játsszanak valami talpalávalót, de ez mind ellentétben állt egy műemlék szellemiségével.

A bejárat az új vaskapuval


Terveztek várjátékokat is, de elmosta az eső az egészet. A vártól, tőlünk így nem lehet bocsánatot kérni azért, hogy két betonparavánt is építettek elé az előző rendszerben, és most már bánhatják, hogy a város ortodox katedrálisát is a két monstrum közé, a vár közvetlen közelébe építik. Még az ő idejük is eljöhet...

De ! "Mit lehet kezdeni mindezeken túl egy csillaggal, amely ott van minden műemléktérképen, és még holdfogyatkozások idején is látható?"-- tette fel a kérdést több mint tíz évvel ezelőtt a Kelet-Nyugat című hetilapban Implon Irén.

A belső várpalotát ugyan az idők folyamán szinte teljesen átalakították, de szakszerű restaurálással fel lehetne idézni az eredeti elgondolást, és kibontva az elfalazott árkádokat, illetve helyrehozva a leomlottakat, a belső udvart hamisítatlan késő reneszánsz
térré lehetne alakítani a cinquecento szellemében.

A belső palota észak-északnyugati része


Általános felmérések szerint is legalább 38 millió eurót kellene előteremteni mindehhez. Az erődítmény belsejében már észrevehető, hogy valami készülődik. Új vaskaput állítottak fel, minden romos épületrész csinos narancssárga táblácskákat kapott. Ezeken fel van tüntetve az illető épület kora, építője, valamikori és tervezett rendeltetése.

A fejedelmi palota egy részét a jövőben is a Képzőművészeti Kar foglalja el, a déli és délnyugati szárnyat egy szálloda és a városi múzeum kapja. A volt tiszti kaszárnya épületébe a várgondnokság és a civil szervezetek székhelyeit tervezték be. A belső ötszögön kívüli épületekbe turisztikai irodát, fejlesztési ügynökséget, konferenciatermet, kiállítótermet, céhes és kézműipari műhelyeket, sütődét és ifjúsági szállodát terveznek.

A kazamaták is új rendeltetést kapnak: klubhelyiséget, vendéglőt terveznek oda, de hiú remény, hogy stílusos reneszánsz, vagy barokk zenét hallhatunk majd bennük. Ez csak úgy valósulhatna meg, ha az egykor legszebb középkori reneszánsz térnek nevezett várudvarban diósgyőri, kisvárdai vagy gyulai mintára várszínházat, előadóteret létesítenének. Ha a hajdani "szép végház" jövőjéről beszélünk, akkor meg kell vizsgálnunk Eger, Sümeg és még számos magyar és külföldi vár példáját, amelyek a legjobban tükrözik a műemlékvédelem jelentőségét és hasznát.

Nem szabad megfeledkezni a régészetről sem. A kolozsvári Adrian Rusu régészprofesszor, a vár a legutóbbi ásatásvezetője mondta: "Régészet nélkül a műemlék elveszti történelmi értékét". Váron kívüli ásatásokat lehetetlenség lenne véghezvinni, mert a történelmi városrész már szinte teljesen be van építve. De mindezeken kívül feledésbe merült Várad azon pontja is (a külvárosban), ahol valamikor Magyarország első premontrei monostora állt 1566-ig.

Ez volt Váradhegyfok, ahol még mindig nem történt mai értelemben vett szakszerű ásatás. Ez azért is fontos lenne, mivel a monostor alapítója, II. István királyunk is ide temetkezett. Végeredményben örülhetünk, hogy a város elindult a műemlékvédelem útján és így, ha le is kell mondjon Castrum Varadiensis az őt megillető legnagyobb kelet-európai vár címről, de Közép-Európa ismét gazdagabb lesz egy impozáns műemlékkel.



ÉletmódRSS