2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Első és utolsó" koncertet ad Csíkszeredában az Illés

S. G. 2005. június 15. 18:14, utolsó frissítés: 18:09

A 80 millió forintos csíki produkció az elhunyt dobos ötlete volt. Az Illés a Sziget Fesztiválon hajol meg utoljára.






A csíkszeredai Főtér/Taps tér elméleti befogadóképességénél, azaz 32 ezer embernél mintegy háromszor több rajongót vár az Illés együttes és a város polgármesteri hivatala az augusztus 5-i esti ingyenes koncertre. Rosta Mária, a koncertet szervező Zikkurat Színpadi Ügynökség producere szerint a késleltetett hangzással és kivetítők segítségével


60-100 ezer nézőt sem lehetetlen elérni.



A negyven éves Illésnek Pásztory Zoltán dobos május 1-i halála miatt ez lesz az utolsó előtti koncertje.

Archív felvétel az IllésrőlArchív felvétel az Illésről


A zenekar 9-én, a Sziget Fesztivál nulladik napján lép utoljára közönség elé, mintegy jelképesen átadva a stafétát fiatalabb zenekaroknak. Szörényi Levente a csíki koncertet beharangozó szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón közölte: az Illés felállása ennyi idő alatt emblematikussá vált, ezért nem tudják a zenekart


Pásztory nélkül elképzelni.

– Mi más zenekarokkal ellentétben nem fogjuk cserélgetni, pótolgatni egymást. Ennek az öt embernek a fizimiskája, a munkája és a muzsikája monolitikussá vált a közönség szemében – magyarázta. Ezért kizárt az is, hogy a 2001-es közös Illés-Metro-Omega fellépésnek Erdélyben valaha is folytatása legyen.

Amúgy a csíkszeredai koncert ötlete is Pásztoryé volt: az István, a király csíksomlyói kirobbanó 2003 júniusi sikere után kérdezett rá arra, hogy miért ne lehetne ugyanezt az Illéssel is megszervezni.


– Az István előadását

a csíksomlyói nyeregben csak a jobboldal, a baloldal és az egyház akadályozta az elmúlt tíz évben – mondta a 300 ezres tömeget vonzó produkció kapcsán Szörényi Levente. Noha lehetséges, a rajongótábor mérete a városban akadályt jelent, nyilvánvaló volt, hogy rockegyüttest nem vihetnek az évszázados búcsújáró-helyszínre.

A zenekar máris gondban van, a műsort mintegy 120 percesre tervezték, az Illésnek viszont sokkal szélesebb a repertoárja. Újságírói kérdésre – miért csak az 1990-es népstadionbeli monstre nosztalgiakoncertjükre írtak két új számot – Bródy János és Szörényi Levente azt válaszolta: a közönség nem kifejezetten igényli az új dalokat.

Pásztory Zoltánt Szörényi Levente fia, Örs helyettesíti (balról)Pásztory Zoltánt Szörényi Levente fia, Örs helyettesíti (balról)


– Egy fecske, azaz egyetlen koncert,

bármilyen nagyszabású is legyen az, nem csinál nyarat. Ha új számokat írunk, azt folyamatosan játszatni kell a médiában, turnén kell bemutatni. 90-ben még gondolkodtunk egy teljes nagylemezen, de kiderült, ennek semmi értelme sincs – tette hozzá Szörényi.

– A régi dalok többsége ráadásul minden társadalmi változást túlélt. Egy ilyen nagy koncert esetén pedig a művészeti, zenei rész csak a kiindulópont. A szervezés komoly produkciós munka – mondja Bródy arról, hogy miért nem gondolkodik hasonló koncertben például az Illés 1973-as felbomlása után a Tolcsvay-testvérekkel együtt alakított Fonográf.


A három emblematikus együttes

közös erdélyi fellépése azért is lehetetlennek tűnik, mert a kultúra támogatásából mindenki kivonult – fejti ki Rosta Mária.

Az Illés-koncert magyarországi állami pénzből, az Országos Rádió- és Televízió Testület, a Kulturális Örökség Minisztériuma és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával jön létre.



A zenekar értetlenül áll a Magyar Nemzet bojkottfelhívása előtt: a jobboldali ideológiájú napilap arra biztatta a közönséget, mivel részben a Gyurcsány-kormány adja a pénzt a produkcióhoz, ne menjenek el a koncertre.

– Úgy gondoljuk, az Illés zenekart minden kormányzatnak, jobb-vagy baloldaliságra való tekintet nélkül kötelessége támogatnia – mondja Rosta.

– A kormányzattól az ember még csak kizsarol mindenféléket, de itt vannak a versenyszféra szereplői, például a MOL. A MOL úgy rúgott ki minket, hogy a lábunk sem érte a földet. Ferencz I. Szabolcs, az erdélyi születésű marketingfőnök azt mondta, hogy a MOL kivonul a kultúrából, mert sem az OMV, sem senki nem támogat ilyesmit.


Azt hiszem, az Omega

– bocsánat a kifejezésért – taknyán csúszott be azért a nagyon kevés pénzért, amit tudott kapni, hogy a koncertjét megtarthassa Marosvásárhelyen. Egyszerűen nem lehet összeszedni a pénzeket – jelezte a szponzorkeresés keserveit a producer.

Rosta a Transindex kérdésére elmondta, a csíki koncert 80 millió forintos (lejben számolva 11,6 milliárdos) költségvetését felerészben állami, felerészben magántámogatók állják. A támogatók között az RMDSZ is szerepel: mint a tájékoztatón jelen levő művelődési alelnök, Szép Gyula jelezte, közbenjártak Budapesten a támogatásért.


A dalszerzésről szólva

Bródy János arra a kérdésre, milyen érzés volt a Kádár-rendszerben könnyűzenét írni, a súly alatt nő a pálma szólásmondással válaszolt. A páros zeneszerző tagja, Szörényi Levente hozzátette: a represszió hozzájárult ahhoz, hogy megmutassák "ezeknek": nem a politikai áthallás miatt van az Illésnek olyan frenetikus sikere, hanem egyszerűen azért, mert jó zenét játszik.

– Odáig, amíg az első rendőrosztag meg nem jelent, be nem hívattak a pártközpontba és az első letiltás meg nem történt, minket a hatalom nem foglalkoztatott – mondta a zenekar névadója és vezetője, Illés Lajos, aki azt is elmesélte: egyszer kihallgatótisztjének azt javasolta, tartsanak naponta három rockkoncertet, így majd a közönség megunja, nem lesz minden eseményen akkora őrült öröm.

Bródy Szőnyei Tamás Nyilvántartottak című, nemrég megjelent dokumentumkötetére hivatkozva mondta el, hogy az utóbbi években nyilvánosságra került dokumentumok szerint leginkább az Illésre figyelt a kultúrpolitika és


"az ifjúság erkölcsein őrködő titkosszolgálat".

Ennek a különleges figyelemnek volt köszönhető az a koncepciós eljárás is – magyarázta Bródy – mely az együttes 1970-es londoni turnéján adott BBC-interjú miatt következett be. Az Illést hazaárulással vádolták meg, és a kulturális minisztérium egy évre eltiltotta a zenekart a budapesti fellépéstől, illetve tévében, rádióban számaikat játszani nem lehetett.



Az együttes tagjai a Fonográffal kapcsolatos kérdésekre kifejtették, az a zenekar inkább professzionális jellegű volt. Az Illés volt az az együttes, amiből olyan energia áradt, ami miatt a hatalom úgy érezte, félni kell. Ezért is nem turnézhattak Erdélyben, míg a Fonográf kapcsán ilyen gond nem merült fel – még Bukarestben is zenéltek.

Tízévi működés után (az első kislemez 1964-ben készült) az 1973-as feloszlás után viszont a zenekar láthatóan nem élte fel saját legendáját. Először 1981-ben álltak ismét színpadra, az eseményről Koltay Gábor, az István, a király későbbi rendezője forgatott filmet.

Az Illés 1990-ben kétszer töltötte meg Budapesten a Népstadiont. 1996-ban háromszor koncerteztek a Budapest Sportcsarnokban, 2001 a Metro-Omega közös koncert éve. Csíkszereda és a Sziget után "az Illés együttes nem lép fel többet" – így a sajtóanyag.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS