2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Svéd nemierőszak-ellenes kampány: egy nemlétező tárgy és a média

Gy. A. Gy. A. 2005. május 02. 12:08, utolsó frissítés: 2005. április 29. 16:48

Tamponnak látszik, de egészen más. Ott hat, ahol az a férfiaknak a legjobban fáj.






A képen egy olyan tárgy látható, amelyik nem is létezik. Ön szerint mire használható? A skandináv dizájn vonalai felismerhetők – a dolog funkciója kevésbé.

A készülék prototípusa csak papíron létezik, de bármikor gyártósorra kerülhet. Addig is egy nemierőszak-ellenes kampány virtuális főszereplőjeként üzemel.

Mert gondoljunk csak bele, hogyan is épül fel egy szokványos nemi erőszak elleni kampány? A bevett séma: aggasztó statisztikai adatokkal riogat, a védtelen áldozatok, vagy éppen az elkövetők bemutatásával próbál meg az együttérzésünkre apellálni. Az intellektusunkra és a lelkünkre akar hatni.

A Nane egyik plakátjaA Nane egyik plakátja
Ilyen klasszikusnak mondható kampányt folytat például a magyarországi NANE Egyesület (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), amelyik 2001-es illetve 2003-as akcióiban

"Magyarországon háromnaponta egy halálos áldozata van a családon belüli erőszaknak" feliratú képeslapokkal, vagy "Minden ötödik nőt rendszeresen ver a férje vagy az élettársa" szövegű plakátokkal próbálta meg felhívni a figyelmet a nők elleni erőszak társadalmi jelenségére.

A Femdefence

azaz Nővédelem nevű, a nemi erőszak elleni kampány szakít az intellektualizáló hagyománnyal: egy erős dizájn esztétikájával és jól bevált marketing-módszerekkel tör előre. Kitalálói egy olyan "hétköznapi" használati tárgyat terveztek, aminek a tulajdonképpeni promóciója jelenti a figyelemfelkeltő akciót.

A jelenleg is zajló projekt 2003-ban indult Svédországban. A képzeletbeli termék, mire projekt épül, egy tamponhoz hasonló tárgy, egyik végén egy hegyes tűvel. A tárgyat a nőnek a hüvelyében kellene hordania.

A működési elv egyszerű: amennyiben egy férfi erőszakkal próbálkozik, meglepetésben lesz része: éles, szúró fájdalom a legbecsesebb helyen.

Természetesen az önvédelmi eszköz felépítse olyan, hogy viselőjét semmiképp ne sebesíthesse meg. A nő teljes biztonságban hordhatja, a férfival szemben mégis 100%-os hatékonysággal vethető be. Az újdonság: nem az ész, nem az érzékenység, hanem a test az, amire az ügyet kihegyzik.


A prototípus-dizájn alapjául

a svéd Anita Ingmarsdotter találmánya szolgált. A tervező akkor kezdett a kütyün töprengeni, amikor a svédországi közvéleményt egy olyan csoportos nemi erőszakolási eset foglalkoztatta, amiben az elkövetők jelentéktelen büntetésekkel úszták meg.

Ötletét Ingmarsdotter logikus válasznak szánta az svéd igazságszolgáltatás hiányosságaira – a dolog pikantériája, hogy a skandináv államot a nemi egyenlőség iskolapéldájaként szokás emlegetni. A tárgyat a terevző elsősorban szimbólumként, a két nem közötti egyenlőtlenség, a férfiak nőkkel szembeni erőszakossága jelképeként képzelte el.

A prototípusa tervrajzaA prototípusa tervrajza



A projekt nagy publicitást

kapott: iparművészek termékeivel együtt dizájn-kiállításokon mutatták be, de a kereskedelmi csatornák reklámjaiban, újsághirdetésekben, utcai hirdetőtáblákon is megjelent.

A tévés kampány a meglehetősen militáns: Fuck the rapist! név alatt futott, a spotok a készüléket létező, bevethető és már használatban levő önvédelmi eszközként mutatták be.

HIBA (Itt a bongeszo egy flash-t kellett volna megjelenitsen).
az egyik Tv-s spot



Ingmarsdotter véleménye szerint a kampány elsődleges célja éppen az, hogy megváltoztassa a közvéleményben uralkodó eszméket, eloszlassa azt a tévhitet, hogy a nőnek eleve csak az áldozat szerepe juthat.

Célja, hogy mindenki számára tudatosítsa, a nő igenis megtudja védeni magát, tud tenni azért, hogy ő uralja a krízishelyzetet. Ingmarsdotter meggyőződése: az eszköz valódi használati tárgyként is funkcionálhat, viselése pedig önbizalmat és biztonságérzetet adhat a nőnek – ami eleve elbizonytalaníthatja a támadót.

A svéd járókelők az utcán is találkozhattak a meglepő tárggyalA svéd járókelők az utcán is találkozhattak a meglepő tárggyal


"Ha a tárgy funkciónális lenne, a nemi erőszak jelensége jobban tudatosulna úgy a nőkben, mint a férfiakban. Sokkal gyakrabban beszélnének róla. A nők összehasonlíthatnák a különböző önvédelmi eszközök árát és kinézetér: ez vajon elég hatékony-e? Te mikor használtad a tied? – mondhatnák.

A férfiak elviccelnék, vagy az adott pillanatban feltennék maguknak a kérdést, vajon ez a csaj viseli-e? Esetleg megkérdik majd a barátnőjüket vagy feleségüket, hogy kivették-e már."
– magyarázza Ingmarsdotter, aki szerint, ha az eszköz kereskedelmi forgalomba kerülne, nemcsak Svédországban lennének vásárlói.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS