Az első határon túli netes tartalomfejlesztő találkozó tanulságai
szerk. 2005. április 25. 19:00, utolsó frissítés: 18:18A mi kérdésünk ez volt: nem kellene megszervezni a határon túli on-line tartalomfejlesztők találkozóját? Az Illyés Közalapítvány budapesti irodavezetője, Hadnagy Miklós válasza: #b#de igen!#/b# A hétvégén a HTMH-nál ez létre is jött.
A magyar piac hátom-négy nagy, 20-25 kisebb profi on-line tartalomfejlesztő céget tud eltartani. A romániai magyar pedig…
Az Index részéről Gerényi Gábor, az Origótól Weyer Balázs beszélt arról, ami minket bizisten a legeslegjobban érdekel: a pénzről. A profikat hallgatni azért volt jó, mert:
1. Megtudtuk, hogy törekvéseinkben nem vagyunk egyedül. Persze, hogy lidérces a feltevés, mert hogyan is lennénk egyedül? De ezt új és új formában megtapasztalni mindig adrenáló érzés. Napokig elhallgatnánk azt, hogy abban, ami nekünk igazán fontos, és abban, amit leszarunk, nem vagyunk egyedül.
2. Gerényi és Weyer számára egyféle egyértelműség volt, hogy az on-line újság a tartalomfejlesztés egyik archaikus alesete, sem több, sem kevesebb. Ezt mi is így gondoljuk, és hogy ezzel kapcsolatban mindig magyarázkodnunk kell, talán a romániai magyarok logocentrikus rögzülései miatt fordulhat elő.
3. A pionírkorszak jellemzői: relatív kevés látogató, ha van elég látogató (vagyis több tízezres akár százezres napi egyedi betérő), a hirdetési piac még nem izgul rá a lehetőségre, mert nem érti az egészet. Ekkor energiákat kell fektetni a hirdetők horizonttágítására, és ennek bizony megvannak a jól kipróbált módszerei. Weyer ezt a tevékenységet evangelizációnak nevezte.
4. A kezdetek kezdetén még javában jellemzők a működtetési anomáliák: ha a piacra dolgozol, akkor nem foglalkozol a tartalomfejlesztéssel, ha csak a tartalomfejlesztéssel foglalkozol, nincs miből megfinanszírozd az egészet. Ismerős dilemma.
5. Aztán, ha végképp lejár a pionírkorszak, az üzemeltető szakemberek veszik át a stratégák helyét. De ekkor már a nagyságrendek egészen mások, mint a legelején. Magyarországon az evangelizációs időszak két-három évig tartott.
6. Hogy Erdélyben egy-két profi tartalomfejlesztő piacot konszolidálhasson maga alatt, arra reális (azaz reális) az esély. A többieket majd fenntartja az RMDSZ és az MPSZ, val.szeg.
7. Az Illyés Közalapítvány promptsága (mellyel a konferencia gondolatára reagált), valamint általános szerepe azért jelentős, mert jelenleg lehetlen 100%-osan piaci alapon működtetett, professzionális online tartalomszolgáltatás a határon túl. Hadnagy Miklós irodavezető jelezte, az Illyés Közalapítványnál elvi lehetőség nyílik arra is, hogy az EU-s internetfejlesztési pályázatok önrészét az érdekeltek megpályázzák.
Romániai magyar net, számokba fojtva
Soós Róbert (Transindex) beszélt a romániai magyar net alapértékeiről. Amúgy romániai magyar oldalról a Brasso.ro, az Erdély.ma és egy leendő romániai magyar gazdasági portál szerkesztősége volt jelen; de a többieket is pusziltatjuk, bízunk kitüntető jelenlétükben – majd legközelebb.
Soós prezentációja szerint jelenleg 120-130 ezer romániai magyar netezővel lehet számolni. Hogy számarányosan több romániai magyar netezne, mint román, nos, ez nem valószínűsíthető.
Egy másik számsor: körülbelül négy-öt romániai mobilhasználóra jut egy netező. A PC-k száma egy minisztériumi forrás szerint 2004-ben 2,5 millió lehetett – ezt enyhén túlzónak tartjuk. Ami biztos, a nagyvárosokban gyakorlatilag minden fiatal szokott netezni. A kérdés inkább az, milyen tartalmat fogyasztanak a romániai magyarok.
Soós becslése szerint a netezők mindössze 20% fogyaszt többé-kevésbé aktívan valamilyen portál-jellegű tartalmat. Ez nagyjából igazolja a Transindex napi 9-11 ezres nézettségét – természetesen a számok messze esnek egy konszolidált tartalompiac alapmutatóitól, vagyis a jövő még számos remekbeszabott szívást és elégtételt tartogat számunkra.
A vezető kárpátaljai portál semmilyen IHM támogatásban nem részesült
A legolvasottabb kárpátaljai portál, a Kárpátinfó egy vasat sem látott az IHM által kiírt, Kárpátalján meghívásos alapon lebonyolított (sic!) pályázatból – tudtuk meg a konferencia szünetében.
Miért van ez így? Nagy a kísértés, hogy egy oknyomozó riportban utána menjünk mennyire volt szakmai azoknak a pénzeknek a kiosztása, amelyeket a határon túli ügyek iránt egyébként legérzékenyebb miniszter valahogy kimentett hozzánk akár Ukrajnába, akár Romániába, akár máshova.
Az ukrajnai kollegákkal az a baj, hogy igazából nem lehet megérteni őket. Balla D. Károly (UngParty) és Szoboszlai István (Kárpátinfó) arról számolnak be, hogy a site-jaik nézettségének mindössze 3%-a származik Ukrajnából. A leggyakoribb kérdés, amit feltesznek nekik, hogy miért csinálják egyáltalán.
Kultúra.hu, Nda.hu, Nava.hu
Az előadók arról számoltak be, hogy nyitottak a határon túli tartalmak integrálására – igaz eddig nem törekedtek rá. Egyelőre maradjunk ennyiben, aztán vagy számon kérjük rajtuk, vagy sem.
A nagy morál:
Jövőre ugyanekkor, ugyanitt!
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!