2019. aug. 26. hétfőIzsó
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Meghalt II. János Pál pápa

szerk. 2005. április 01. 22:11, utolsó frissítés: 19:48

#b#Forradalmi#/b#nak tartották 1978-ban pápává szentelését. Ő az első lengyel szentatya, akkori 58 évével ráadásul a 20. század legfiatalabb pápájának számított. Karrierje gyorsan emelkedett – bár nem volt látványos.





Köztiszteletnek örvendett, de kevéssé volt ismert vatikáni körökön kívül. Lehetséges utódként csak nagyon kevesen tippeltek személyére, amikor János Pál pápa felszentelése után 33 nappal elhunyt. Karol Wojtyla 1920-ban született Karakkó mellett. Fiatalkorában


a sportnak szentelte idejét


– többek közt focizott és sízett – közben a színház is érdekelte, sőt egy darabig azt is fontolgatta, hogy színészi pályára lép. A náci megszállás alatt teológiát tanult – közben rejtőzködött egy ideig – majd 1946-ban pappá szentelik. Gyorsan halad előre a ranglétrán: 1964-ben már Krakkó érseke, 1967-ben pedig kardinális.

II. János Pál mindig elutasította, hogy bezárkózzon a Vatikánba: állandóan utazott, így arca gyorsan ikonná vált a keresztény világ szemében. Pápasága során több, mint 100 országot látogatott meg, utazásait összeadva körülbelül 27-szer kerülhette meg a Földet. Az emberekhez, a hívőkhöz való közeledése


majdnem halálát okozta:

1981-ben Mehmet Ali Agca, egy török fanatikus rálőtt és súlyosan megsebesítette. II. János Pál – gyógyulása után – meglátogatta merénylőjét. Az akció hátterében feltehetően Moszkva megbízásából a bolgár titkosszolgálat állhatott, mivel a Szovjetuniónak kényelmetlenné vált az 1979-es lengyelországi látogatásán a nyíltan a személyi szabadság fontosságát hirdető egyházfő.

450 év után II. János Pál az első pápa, aki nem olasz. Pápává avatása után ellátogatott a kommunista Lengyelországba, ő volt az első pápa, aki kommunista országba utazik450 év után II. János Pál az első pápa, aki nem olasz. Pápává avatása után ellátogatott a kommunista Lengyelországba, ő volt az első pápa, aki kommunista országba utazik


Progresszív, a napi eseményeket szorosan követő vezetési stílusa ellenére sok kritikusa akad: legfőképp a válás, a fogamzásgátlás és abortusz kérdéseiben mondanak neki ellent sokan.

2001-ben egy vatikáni konferencián nyíltan ellenezte a válást, abortuszt, a melegek házasságát és a vadházasságot engedélyező törvényeket. Ezzel az állásponttal kritikusai szerint elveszítette a kontaktust a gyorsan változó világgal és sok katolikust elidegenített az egyháztól.

A közelmúltban a pápa egészsége meggyengült: 1992-ben egy daganatot kellett eltávolítani vastagbeléről, 1993-ban kificamította vállát, 1994-ben combcsont-törése volt, 1996-ban pedig vakbél-műtétnek vetette alá magát. 2001-ben érkezett a diagnózis: II. János Pál


Parkinson-kórban szenved.

Köszvénye miatt pedig nagyon nehezére esik lábra állni. Romló egészsége ellenére a pápa nem hagyott fel utazásaival. Heti audienciáját is szinte kivétel nélkül megtartotta, bár az utóbbi három évben fáradtság miatt nehezére esett befejezni nyilvános beszédeit.

II. János Pál látogatása
<br />
Ali AgcánálII. János Pál látogatása
Ali Agcánál
A televíziós közvetítéseken is láthatóan szenvedő pápa látványa kritikusok szerint azt eredményezi, hogy a közvéleményt a szentatya egészsége, nem pedig az általa mondottak foglalkoztatják.

A BBC elemzése szerint II. János Pál legnagyobb teljesítménye az volt, hogy megmutatta: nem csak fegyverrel, korrupcióval vagy szavazatokkal lehet hatalomra szert tenni. Ez hittel és morális elkötelezettséggel is elérhető. Kritikusai azonban


„buldózernek” nevezték,

mondván, gyökerestül kiirtotta a 80-as években fogant liberális teológiai áramlatokat, ezzel viszályt szítva úgy a papság, mind a hívők körében. A Dél-Amerikából indult, igen népszerű mozgalom a szegénységre és a szegényekkel való rossz bánásmódra keresett gyógyírt, és sarkítva nem más, mint a kereszténység és a marxi ideológia ötvözete.

„Ha Jézus ma élne, marxista forradalmár lenne” – aggatták a vicces mottót a mozgalomra. II. János Pál ezzel nem értett egyet: szerint az egyháznak Isten birodalmát kellene elhozni a Földre, nem pedig egy marxista utópiát – így sok teológust elhallgattatott.

Eutanáziáról, abortuszról és születés-szabályozásról szóló nézeteit ezzel a kijelentésével lehet illusztrálni: „Az élet, főleg az emberi, Istentől származik. Emiatt bárki emberi életre támad, magára Istenre támad.” Szerinte a művi születés-szabályozás azért nem elfogadható, mert nem lehet egy rossz dolgot bűn elkövetésével megoldani.

A pápa, amint a már fogalommá vált, páncélozott pápamobilban fogadja a tömegek üdvözletétA pápa, amint a már fogalommá vált, páncélozott pápamobilban fogadja a tömegek üdvözletét


A vallási megbékélésre

való törekvés II. János Pál pápaságának igen fontos tényezője volt: közeledett a muzulmán valláshoz – többek közt Marokkóban tartott beszédet 1985-ben 50 000 arab fiatal előtt.

2001-ben pedig egy damaszkuszi mecsetet is meglátogatott. A keresztény felekezetek közti nézetkülönbségek áthidalására is tett gesztusokat – sajnos a nők pappá szentelésének elutasítása lehetetlenné tette az anglikánusokkal való párbeszéd folytatását.

A megbékélésre irányuló törekvések közül talán a leglátványosabb a zsidó valláshoz való közeledés: ő az első pápa, aki zsinagógát látogatott, valamint Auschwitzot is megtekintette. Bocsánatot kért a kereszténység történelminek mondható antiszemitizmusárt, és többször szót emelt a zsidó-ellenes megnyilvánulások ellen.



Forrás: BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS