A nézettség is fontos a Duna új elnökének
összeállította:Szin Péter 2005. március 17. 16:40, utolsó frissítés: 16:40Egyszerre ígér nézettségnövekedést, "expanzív nemzetközi televíziót" és költségcsökkentést Cselényi László, a Duna Tv új elnöke. Az ambíciózus rendező fel akarja rázni az adót a megszokott #b#antitévés#/b# unalomból.
Lemorzsolódás a nézettségi versenyben
Az 1951-ben Kolozsváron született tévéfilmrendező, szerkesztő első intézkedésként leváltotta a tévé programalelnökét, tájékoztatási alelnökét és a híradó főszerkesztőjét.
"– Nagyon fontosnak tartom a nézettséget. Nem hiszem, hogy a nézettséget azzal tudná a Duna Televízió növelni, hogy más, nem közszolgálati televízióktól tanulna el különböző kis praktikákat.
A Duna évek óta keresi önmagát, és miközben ezzel tarkább lett a képernyője, annál szürkébb lett tulajdonképpen a kínálata és fokozatosan veszítette el a nézőit" – ismétli meg az új elnök a tévét korábban ért kritikákat a Kossuth Rádióban, majd a Világgazdaságnak nyilatkozva hozzáteszi:
"– Nagy problémát jelent, hogy egy ideje már csak egy vékony közönségréteghez szólt az adó, nem igyekezett a szellemi egységesítést egy közös égisz alatt létrehozni." Az új elnök úgy szándékszik érdekesebb adásokkal felturbózott adót vezetni, hogy a műsorok mégse legyenek "bulvárosak és bombasztikusak".
Cselényi – aki tévés tapasztalatait Bodor Pál felkérésére 1977 és 82 között a bukaresti tévé magyar adásánál alapozta meg – jelentős változtatásokat helyezett kilátásba. Nyolcvan állás megszüntetésével, racionalizálással, a külsős műsorgyártó cégek feladatainak átgondolásával, továbbá az elnöki tanácsadóktól való megválással 1,2 milliárdos megtakarításra számít.
Racionalizálás következik
Ez az évi 8 milliárdos kerethez képest jelentős összeg. Az új elnök, aki a Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatói posztját hagyta el a tévés pályázatért, erről ezt nyilatkozta a HVG Portré rovatának: "– Bennem – lehet, hogy apósomtól örököltem? – van némi garasoskodás. Az Urániában is mindig eloltottam a villanyt, ha utoljára jöttem ki a férfimosdóból."
A takarékossági-műsorpolitikai intézkedések közé tartozik, hogy a Duna vezetősége átvizsgálja, mibe is kerül a tengerentúli műholdas sugárzás. Jelenleg ugyanis az amerikai magyarok előregyártott-megismételt műsort kapnak ezen a sávon.
Tágabb értelemben: az adónak vissza kell térnie eredeti célkitűzéséhez, ahhoz, hogy ez a magyar szellem, kultúra, művészet szószólója és ennek szolgálója legyen, miközben nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a határon túli magyarokat is képviselje – magyarázza programját Cselényi a Világgazdaságnak.
Közép-európai ötletek
A Duna a "Cselényi-terv" szerint a közeljövőben együttműködik majd a lengyel közszolgálati televízióval is, úgy, hogy egy hónapig kétnyelvű lesz a csatorna. A megállapodás keretében számos magyar és lengyel film lesz majd látható feliratozva a Dunán. Ugyanezt az együttműködést szeretnék megvalósítani a szlovén televízióval is.
A tévét számos vád érte az utóbbi időben a pártatlanság elvének megsértése miatt. Erről Cselényi így vélekedik: folyamatosan demonstrálni kell, hogy a Duna senkinek sem az eszköze, depolitizálni kell az intézményt. A politikai nyomásgyakorlásnak csak akkor lesz vége, ha a tévé minden irányba nyitott, és minden irányba tud nemet mondani – állítja.
Pártbefolyás
A tévét működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában a magyar médiatörvény értelmében a pártok delegáltjai is ott ülnek. Az új elnököt féléves interregnum után választotta meg a testület, miután négy évvel ezelőtt egyszer már elutasította pályázatát.
Cselényi most úgy lett elnök, hogy az MSZP és az SZDSZ delegáltja is rászavazott. Ennek magyarázata a tévés szakember szerint: "– Soha nem rejtettem véka alá: erdélyi származásúként nemzeti szemléletű, konzervatív és liberális vagyok. Ebbe születtem, így neveltek. De nem vagyok jobboldali. A nemzeti ügy nem jobb- vagy baloldal kérdése."
A Duna, mint "a kisebbségek végvára"
"– Az nem vitás, hogy ma a határon túli szomszédokban élő magyarság számára az autonómia kérdése messze a legfontosabb, ez megkerülhetetlen" – egészíti ki politikai krédóját. A kisebbségi kérdést "szeretném nemcsak magyar viszonylatban kezelni, hadd érezzék a katalánok, az írek, a baszkok, és a többiek, hogy van egy olyan televízió, amelyik különlegesen érzékeny a kisebbségi témák iránt."
A magyarországi sajtó viszont arról is beszámol, hogy a kormánypártok nem lelkesedtek túlságosan azért, hogy az ő delegáltjaik is megszavazták a rendező jelölését. A szocialista jelölésű kurátoroknak az MSZP-frakció előtt kell indokulniuk, hogy egyikük miért "szavazott át a jobboldalra. "
Azt akarja mondani, hogy a pártkurátorok nem szabtak feltételeket? – kérdezte ennek kapcsán az érintettet a Heti Válasz. A válasz: "– Nem szabtak. Annak szabnak feltételeket, aki olajos, barna őzikeszemekkel bólogat. Én nem fogok."
Az Uránia és a Trianon-film
Sütő András író vejének megszavazásában sokak szerint nagy szerepe volt az MSZP ún. népi szárnyának, és annak is, hogy Markó Béla, sokakat meglepő módon, örült a kinevezésnek.
A rokoni szálakat félretéve: a kormánypártok szemét az csípi leginkább, hogy Cselényi igazgatta – még az Orbán-kormány jóváhagyásával – az Uránia Nemzeti Filmszínházat, amely különben Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen és a vajdasági Csantavéren hozott létre Uránia néven működő filmklubot.
Továbbá az is szemet szúrt, hogy tavaly júniusban, az Európa parlamenti választási kampány alatt tűzte műsorra Koltay Gábor nagy vitákat kavart filmjét Trianonról. A 14 részes film rövidített változatát más mozi nem játszotta Magyarországon.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!