2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

CIA-jelentés: felbomolhat 2020-ra az EU

S. Z. 2005. január 27. 10:36, utolsó frissítés: 2005. január 26. 17:55

A globalizáció #b#ázsiai jellegű#/b# lesz, Kína és India nagyhatalommá válik, elsorvad az ENSZ, a multinacik teljesen önjáróvá válnak. Ha nem sikerül az EU gazdaságát fellendíteni, szétesik – állítják a hírszerzők.




Gyökeresen megváltozik 2020-ra a világról alkotott mentális térképünk – ígéri a CIA jelentése. A jó hírű szakértők, valamint a nemzetközi civil szervezetek segítségével összeállított dokumentum szerint a felfutóban levő hatalmak – Kína, India és esetleg Brazília meg Indonézia – idejétmúlttá teszik a Kelet-Nyugat, fejlett és fejlődésben levő kategóriarendszereket.


A globalizáció,

vagyis az információ, technológia, tőke, javak, szolgáltatások és munkaerő áramlása mega-trenddé válik, és minden más fejlődési pályát meghatároz majd.



A világgazdaság valószínűleg masszívan nő: becslések szerint 2020-ra 80%-kal bővül 2000-hez képest, és az átlagos jövedelem 50%-kal növekszik. A gazdaság növekedéséből pedig nemcsak a fejlett, de a fejlődő államok is részesülnek majd.

A jelenlegi nagyhatalmak – különösen az Egyesült Államok – üggyel-bajjal megőrzik világelsőségüket, bár pozíciójuk relatíve gyengül, ahogy Kína és India felzárkózik a fejlett országok sorába. Továbbra is az USA marad a világ első katonai nagyhatalma – bár egyre több ország lesz olyan pozícióban, hogy


megakadályozzon egy-egy beavatkozást.

A globalizáció győztesei szakértők szerint egyértelműen azok közül kerülnek majd ki, melyek az új technológiákhoz tudnak hozzáférni. Azoknak a fejlődő országoknak, melyeknek piaci reformokat, egyetemes oktatást és modern kormányzatot sikerül bevezetniük, esélyük van rá, hogy a fejlődés egyes szakaszait akár át is ugorják.

A jelentés szerint azonban óriási rétegek maradnak majd továbbra is szegények: India és Kína lakosságának életszínvonala továbbra sem tudja utolérni a nyugati országokét.

Egyre több cég válik majd multivá 2020-ra, ezek arculata pedig egyre inkább ázsiai jellegű lesz. 15 év múlva előfordulhat, hogy a globalizáció fogalmával Ázsiát, nem pedig az Egyesült Államokat, illetve az „amerikanizációt” fogjuk asszociálni.


A multinacionális cégek

egyre inkább kicsúsznak az egyes államok hatóságainak ellenőrzése alól, és rájuk hárul majd az új technológiák terjesztése, a világgazdaság egységesítése, valamint az elmaradott országok fejlesztése.

Az olyan – második világháború utáni – kreált testületekre, mint az ENSZ, valamint a különböző nemzetközi pénzintézetek a feledés homálya vár, amennyiben nem tudnak az új világrendhez alkalmazkodni. Egy újabb, totális háború kitörése nem valószínű, de a terrorizmust kiváltó okok nem szűnnek meg a következő 15 évben.

A globális kommunikáció, valamint a muzulmán identitás megerősödésével a radikális iszlám ideológia tovább fog terjedni a Közel-Keleten és az egész világon. 2020-ra azonban az al-Kaidát lekörözik a hasonló terrorista egységek. A csoportok decentralizációja, a sejtek-csoportok függetlenségének megerősödése várható az információs technológiák terjedésével.


Internetre költöztetik

az ideológiai valamint gyakorlati írásokat, a fegyverhasználati tanácsokat és a pénzszerzést is on-line folytatják. A támadásokban többnyire konvencionális fegyvereket használnak majd, a terroristák kreativitásukat az elhárítás kijátszására, valamint az akció gyakorlati megszervezésére fordítják.

Európa nemzetközi szerepe nagyban függ attól, hogy képes-e olyan gazdasági és szociális reformokat életbe léptetni, melyek orvosolnák az egyre inkább elöregedő munkaerő okozta problémákat.

Ez egyben azt jelentené, hogy lazítani kellene a bevándorlási szabályokon, valamint a főleg észak-afrikai és közép-keleti bevándorlók integrációját is meg kellene oldani. Ez utóbbi feladat pedig nem ígérkezik könnyűnek. Szakértők szerint


a jelenlegi jóléti állam-modell tarthatatlan:

a gazdaság fellendítése nélkül az EU felbomolhat, és így sosem játszhat majd igazán fontos szerepet a nemzetközi porondon. A jelentés szerint az unió gazdasági növekedését épp Németország, kisebb mértékben Olaszország és Franciaország fékezi.

A jelenlegi vezetők azonban nem valószínű, hogy meghoznák ezeket a reformokat: erre legfennebb a következő öt évben krónikussá váló költségvetési hiány veheti rá az EU magját képező országokat.

Ha nem lesz változás, előfordulhat, hogy a tagországok egyre inkább „saját lábukra” állnak a nemzetközi porondon, és csupán névlegesen maradnak tagjai az EU-nak. E szcenárió szerint nem valószínű, hogy az unió tovább bővülne.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS