2020. április 7. keddHerman
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan és mivel kezelhetők az új koronavírus-fertőzöttek?

G. L. 2020. március 26. 12:14, utolsó frissítés: 2020. március 29. 13:34

Sokféle gyógyszerrel kísérleteznek világszerte a COVID-19 fertőzés kezelésére és egyesek máris ígéretesnek bizonyultak. Összefoglaltuk a tudnivalókat.


A széles közben lázcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként használt ibuprofén hatóanyagú tablettákról talán már mindenki hallotta - bár máig nincs egyértelműen bebizonyítva -, hogy negatívan hathat a Kínából származó új koronavírussal szembeni védekezésben, és az egészségügyi világszervezet (WHO) ajánlása szerint inkább ne használják az emberek. A döntés hátterében az áll, hogy az ibuprofén és hasonló, nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek egyes esetekben csökkentik az immunrendszer válaszreakcióját, márpedig a COVID-19 betegséget kiváltó SARS-Cov-2 vírussal szemben egyelőre az a legbiztosabb védelmünk.

Akit foglalkoztat a kérdés, nézze meg Dr. Novák Hunor magyarországi sztárgyerekorvos tájékoztató videóját erről:




Romániában mivel kezelnek?



Az egészségügyi minisztérium a koronavírus-fertőzés kezelések frissen jóváhagyott protokollja szerint (ami szerdán jelent meg a Hivatalos Közlönyben) jelenleg nincs jóváhagyott gyógyszer a COVID-19 kezelésére. Ezért az eljárásrendben javasolt gyógyszerek "a 2003-as SARS- (Severe Acute Respiratory Syndrome - súlyos akut légzőszervi szindróma) járvány, a 2012-es MERS- (Middle East Respiratory Syndrome - közel-keleti légzőszervi szindróma) járvány tapasztalatain és a SARS-Cov-2- (a COVID-19 elnevezésű megbetegedést okozó új koronavírus) járvány eddig összegyűjtött adatain alapulnak".

Az Agerpres hírügynökség összefoglalója szerint a protokoll egy sor olyan gyógyszerre hivatkozik, amelyeket a kínai orvosok használnak az új koronavírus-fertőzések kezelésére, és amelyet a betegség tüneteinek és alakulásának függvényében írnak elő.

A protokoll szerint a betegség enyhe formájában szenvedőket gyorsan ki lehet engedni a kórházból. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az esetek többsége ebbe a kategóriába tartozik. Egy új olaszországi kutatás szerint akár 50 százalék vagy feletti is lehet a teljesen tünetmentes esetek száma. Azért is terjedhet/terjedhetett ilyen ütemben a fertőzés, mert sokakban egyszerűen fel sem merült, hogy fertőzöttek lehetnek, és így az utcát járva rengeteg másik embert is megfertőztek/megfertőzhettek. Ráadásul a betegség enyhe formájában szenvedőket nem is feltétlen tesztelik, illetve a tünetek sem minden esetben egyformák. Nem mindenki fog nagyon-nagyon köhögni, ugrik fel a láza vagy érez fáradtságot, bár ezek a leggyakrabban megjelenő tünetek. Lehet, hogy épp csak köhécsel és egy rövid hőemelkedéssel megússza.

Tehát a romániai protokoll szerint a Covid-19 betegség enyhe formájában szenvedőket akár otthon is lehet kezelni az alábbi ajánlások betartásával: legalább 14 napos elkülönítés - közvetlen vagy telefonos - orvosi felügyelet alatt és a megfelelő óvintézkedések betartása, azaz a beteg tartózkodjon külön szobában, viseljen maszkot, étkezzen egyedül, vigyázzon a kézhigiéniára és ne hagyja el a lakását.

Adrian Marinesci, a bukaresti Matei Balaș járványkórház orvosa korábban a Libertateának úgy nyilatkozott, hogy tüneti kezelésre a lázas betegek esetében Paracetamolt és Algocalmint adnak, míg a köhögés enyhítésére Codeină-t (magyarul kodeint) vagy Tusint. Később már azt is mondta, hogy az enyhébb tünetekkel jelentkezők Kaletra (HIV-vírus elleni szer) és Tamiflu (influenza-vírus elleni készítmény) nevű antiviriális gyógyszereket is kapnak.

A közepesen súlyos és súlyos esetekben kortizon hatóanyagú gyógyszereket (jellemzően Metilprednisolont) kapnak a betegek, társítva valamilyen antiviriális készítménnyel. Előbbi esetebben a HIV-vírus ellen kifejlesztett anti-retrovirális gyógyszerek Darunavir + Cobicistat kombinációjával társítják, míg a súlyosabb esetekben Remdesivir készítménnyel. Az említett antiviriális gyógyszerek hatékonyságáról a későbbiekben még lesz szó. Az ilyen típusú gyógyszerekre az jellemző, hogy egy adott vírus által okozott fertőzés kezelésére hatásosak.

Mivel egy-egy új antivirális hatóanyag kifejlesztés önmagában sok idő, és biztonságosságának és hatékonyságának tesztelése még több, a mostani járványban a már elfogadott vagy kísérleti stádiumú gyógyszerekkel próbálkoznak az orvosok. Ez egyébként teljesen bevett szokás az egész világon. A tapasztalatok és a járvány alakulásának függvényében változik az is, hogy mit kapnak épp a betegek. Ahogy a romániai protokollban még a korai esetekben az ibuprofén használtak, amit aztán lecseréltek kortizon hatóanyagú gyógyszerekre.

A román média az elmúlt napokban részletesen beszámolt a temesvári Victor Babeș járványkórház módszeréről, ahol nagyobb arányban nyilvánították gyógyultnak az embereket, mint az ország többi kórházában. Virgil Musta akkor úgy nyilatkozott, hogy a tünetmentes és nagyon enyhe lefolyású fertőzések esetében részben az ország többi részétől eltérő protokollt alkalmaztak, de az is közrejátszott a sikerességükben, hogy főleg fiatal, alapbetegség nélküli pácienseik voltak. Ők is két antiviriális hatóanyagot tartalmazó készítményt alkalmaztak, azt nem említik a cikkek, hogy pontosan melyiket.

Egy esetleges sikeres kezelés után a szerdán megjelent protokoll már részletesen felsorolja a kórházból való kiadás kritériumait is: lázmentes állapot, a többi tünet enyhülése, két egymást követő negatív SARS CoV2 PCR-teszt, amelyet legalább 24 óra különbséggel végeznek el az orrgaratból és/vagy a szájgaratból vett mintából; a mintavétel az első pozitív teszt után legalább 7 nappal és a láztalan időszak beállta után legkevesebb 3 nappal kell hogy történjen. Ugyanígy meghatározza a veszélyeztetett csoportokat: a 65 év fölötti és/vagy a szervi (tüdő, szív, máj) elégtelenségben szenvedő személyek tartoznak ide.

A világ többi részén mivel próbálkoznak?

Az Economist összesítést közölt arról, hogy milyen antiviriális készítményeket használtak Kínában a Covid-19 kezelésére. Láthatjuk, hogy ott is a korábban már elfogadott HIV-fertőzés kezelésében használt készítményeket, illetve az influenza-vírus terjedését megakadályozó szereket alkalmaztak, ami a romániai kezelésekben is megjelentek.

A baktériumok által okozott fertőzésekre használt antibiotikumokkal ellentétében az antiviriális szerek nem elpusztítják a vírusokat (erre jelenleg nem létezik gyógyszer), hanem a megsokszorozódásukat gátolják meg. A vírusok a sejtjeinket használják arra, hogy reprodukálják, megsokszorozzák magukat. Az ilyen szerek ezt próbálják megakadályozni valamilyen formában: ilyen lehet például a sejtbe jutás megakadályozása, a sejthez való kötődés lehetetlené tétele, a sejtben belüli sokszorozódás különböző lehetőségeinek akadályozása.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A number of drugs in the world's existing arsenal could prove useful in the fight against SARS-CoV-2, the virus which causes covid-19.⁠ ⁠ This chart shows some of the most promising ones. ⁠ ⁠ Among them is Remdesivir. Originally developed for use against Ebola fever, tests of this nucleotide-analogue drug indicated that the drug was safe in humans. ⁠ ⁠ There are now various trials of Remdesivir’s efficacy in covid-19 patients. Gilead, its creator, is organising two in Asia that will involve 1,000 infected people. They are expected to yield results in mid- to late-April.⁠ ⁠ Click on the link in our bio to read what other drugs are being considered in the race to find effective treatments against the new coronavirus.

The Economist (@theeconomist) által megosztott bejegyzés,



Ilyen szer a Japánban az A és B típusú influenza vírusok kezelésére jóváhagyott favipiravir, amit a Guardian cikke szerint a Kínában végzett teszteken mellékhatások nélkül bizonyult hatékonynak a Sars-Cov-2 vírussal szemben. A klinikai vizsgálat során a készítményt megkapók vírustesztje átlagosan 4 nap alatt lett negatív, szemben a kontrollcsoporttal, akiknek átlagosan 11 nap kellett ehhez. A japán egészségügyi minisztérium szerint csak az enyhébb és közepesen erős tüneteket mutató páciensek esetében alkalmazható a gyógyszer, mert a betegség későbbi stádiumában már nem igazán működik. Egyébként favipiravir készítményeket használtak 2016-ben az Ebola-fertőzés visszaszorítására Guineában is.

A Romániában is használt Kaletra (ami tulajdonképpen egy Lopinavir-Ritonavír gyógyszerkombináció) hatékonyságáról már megoszlanak a vélemények. A The Verge cikke szerint februárban tájföldi orvosok még azt mondták, hogy betegeik javultak a készítménytől, de a kínai klinikai vizsgálatokból később az derült ki, hogy akik ezt a gyógyszert kapták, nem gyógyultak gyorsabban, mint akik nem kaptak semmit. Egyébként a nyugat-európai klinikai gyakorlatban is ezzel a HIV-vírus terjedését gátló készítménnyel próbálták kezelni a Covid-19 eseteket. A kínai vizsgálatok eredményét március 18-án tették közzé - csak hogy érzékelni tudjuk, mennyire aktuálisak ezek a tesztek.

A Sars-Cov-2 vírussal szembeni védekezésben még az Ebola vírus ellen kifejlesztett Remdesivirt szokták gyakrabban emlegetni (amit Romániában is használnak a súlyos esetekben), mint egy ígéretes készítményt. Kutatások már bebizonyították, hogy a SARS-, illetve MERS-járványt okozó vírust blokkolja a sejtekben, és az előbb említett The Verge arról ír összefoglalójában, hogy a laboratóriumi tesztek szerint az új koronavírus terjedését is gátolja a sejtekben. Ennek bizonyítására viszont további klinikai vizsgálatokra van szükség, amelyek jelenleg is folynak.

A maláriaellenes küzdelemben már évtizedek óta ismert klorokin és hidroxiklorokin is hatásos lehet a legújabb publikációk szerint a SARS-Cov-2-vel fertőzött betegek kezelésében. Amerikában jelenleg arról folynak kutatások, hogy a hidroxiklorokin megakadályozhatja-e a vírusfertőzésnek erősen kitett emberek (például orvosok) súlyos betegségének a kialakulását. A feltételezések szerint fertőzés korai fázisában juttatva a szert az emberek testébe hatékonyan gátolhatja a vírusok replikációs képességét.

Kínai kutatások pedig arról számoltak be, hogy a hidroxiklorokin az azitromicin nevű antibiotikum-hatóanyaggal együtt használva hatékonynak bizonyult a koronavírus okozta megbetegedés kezelésében. Nem véletlenül szorgalmazta Donald Trump amerikai elnök is használatát az új koronavírussal szemben. Az orvosok 30, igazoltan fertőzött betegen tesztelték az elméletüket. Egy részük hidroxiklorokint kapott, egy másik csoport ugyanezt az antibiotikummal együtt, míg a kontrollcsoport egyik gyógyszert sem kapta. Kiderült, bár a hidroxiklorokin önmagában is hatékonynak bizonyult a vírus ellen, az azitromicin felerősítette a hatását és jóval rövidebb idő alatt küzdötte le a megbetegedést.

Szerdától egyébként a magyar kormány megtiltotta a vészhelyzet idejére a hidroxiklorokin-szulfát hatóanyag, valamit az ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszert és a gyógyszergyártás köztes termékét Magyarországról kereskedelmi forgalomban kivinni. Ez azért lehet fontos, mert Magyarország a világ egyik legnagyobb exportőre ennek a szernek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS