2020. április 7. keddHerman
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Néha annyi is elég, hogy a kutya csendben hallgat. Kutyaterápiás klinikán jártunk

G. L. 2020. február 24. 16:46, utolsó frissítés: 2020. február 27. 12:47

Nem annyira a fajtája, mint a kutya személyisége fontos, tudtuk meg Andra Diaconu pszichoterapeutától, aki a klinikán folyó munkáról mesélt nekünk.


Az elmúlt héten járt körbe a hír az interneten, hogy Kolozsváron nyílik az ország első kutyaterápiás klinikája autizmussal élők számára. A Psy Plus klinika hivatalos szombati megnyitója előtt elmentünk megtudni, megtapasztalni, hogy milyen az állatasszisztált terápiás tevékenység, és mire számíthat az, aki igénybe veszi majd.

Annak ellenére, hogy a hivatalos megnyitó csak szombaton volt, a tevékenységet már január elején elkezdték, így már nem volt olyan egyszerű csak úgy, egyik napról a másikra meglátogatni őket. Az előzetes időpont-egyeztetés után egy akkor még nagyon távolinak tűnő, közel egy héttel későbbi időpontot kapok. Ez egy bevett eljárás, ahogyan Andra Diaconu pszichoterapeuta, a klinika vezetője magyarázta az érkezésem után. Élénk az érdeklődés irántuk, és csak előjegyzés után fogadják a segítségre szoruló személyeket, hogy mindig legyen szabad terápiás kutya, és ne alakuljon ki zsúfoltság.

Jelenleg összesen hét speciálisan kiképzett kutyával dolgoznak, és közülük többen is a farkukat csóválva szaladnak az ajtóhoz fogadásomra, amikor meglátogatom őket. Kedvesek, érdeklődőek, de nem tolakodóak. Nagyjából addig vagyok érdekes számukra, amíg körbeszaglászhatnak. Épp a különböző felületekhez szoktatják őket, amikor megérkezem. Ez is a speciális kiképzésük része, de erről később még részletesen is lesz szó. Előbb a klinika vezetője mutatja be a munkájukat.

"Egy állat által asszisztált terápia gyakorlatilag pont olyan, mint egy átlagos, standard terápia


– ami lehet akár kognitív viselkedésterápia, ABA viselkedésterápia (autizmussal élők számára – szerk.) vagy beszédterápia is – csak a találkozón egy terápiás kutya is részt fog venni a felvezetőjével együtt" – mondja Andra Diaconu, majd részletesebben is beszél a terápiás folyamatról.

Andra Ciobota állatorvos, kutyafelvezető, illetve Andra Diaconu terapeutaAndra Ciobota állatorvos, kutyafelvezető, illetve Andra Diaconu terapeuta


"A szakember határozza meg a terápia céljait, illetve azt, hogy ehhez milyen gyakorlatokat kell elvégezni, majd a kutyát is bevonjuk ezekbe a gyakorlatokba, hogy a résztvevő még motiváltabban, lelkesebben vegyen részt, és könnyebb legyen a terápiás folyamatban való részvétele, amely sokszor elég nehéz tud lenni" – egészítette még ki.

Bár nagyon sok ember úgy hiszi, hogy a kutyák által asszisztált terápia csak a gyerekeknek szól, a felnőttek esetében is ugyanolyan hatékony lehet. A terápiás kutyák gyerekre és felnőttre egyformán motiválóan hatnak. Ugyanakkor – jegyzi meg a szakember is – az is nyilvánvaló, hogy a gyerekek és a felnőttek esetében másképp használják a kutyákat.

"A gyerekeknek több olyan játékos gyakorlat is van, amiben a kutyák is részt vehetnek. Ha felnőtt vesz részt a terápián, akkor kevesebb a gyakorlati feladat, helyette inkább beszélgetünk. Ilyenkor a kutya a kanapén ül, a terápia résztvevője mellett, aki simogathatja. A beszélgetés és a terápiás kutyákhoz kapcsolódó példákon keresztül megpróbáljuk megváltoztatni a perspektíváját. A résztvevőnek kissé másképp kell látnia a dolgokat" – mondja, majd azt hozza fel példaként, ahogy megpróbálják rávezetni a felnőtteket arra, hogy mennyi ellentmondás van a gondolkodásukban.

Például megtanulhatják, hogy önmagukat se bírálják jobban, mint azt a terápiás kutyát, amelyik esetleg hibázott. A kutyának rendszerint könnyebben megbocsátanak, mondván, "az csak egy tévedés volt", míg magukkal szemben ugyanakkor nagyon kritikusak. "Arra próbáljuk bátorítani őket, hogy legyenek engedékenyebbek önmagukkal, mert tévedni emberi dolog" – jegyzi meg a szakember, aki hat évvel ezelőtt kezdett el a gyakorlatban is állat által asszisztált terápiával foglalkozni, később felvezetői képesítést is szerzett. Mint megtudtuk, Andra Diaconu jelenleg inkább felnőttekkel foglalkozik.

Romániában a kétezres évek elejétől kezdtek az állatasszisztált terápiához hasonló szolgáltatást nyújtani szervezetek, és 2006-ban kezdődött a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen a tudományosabb megközelítése, itt tanult a klinika vezetője is. Ezek után valószínűleg az sem feltétlen véletlen, hogy Kolozsváron nyitott meg az első klinika, amelynek a munkájában Fülöp Csilla gyógypedagógus is részt vesz, felvezetőként és kutyakiképzőként. Gyógypedagógusként speciális igényű gyerekkel foglalkozik a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában, és emellett a golden retriever Szellő és az uszkár Ruby gazdája.

Norka, Ruby, Tara és Szellő Fülöp Csilla felvezető körülNorka, Ruby, Tara és Szellő Fülöp Csilla felvezető körül


A klinika teljes csapata (fotó: psyplus.ro)A klinika teljes csapata (fotó: psyplus.ro)


"Több úton is lehet olvasási készséget fejleszteni. Az egyik kedvenc feladatom az volt, hogy asztalitenisz labdákra írtunk betűket, a halomból pedig a gyerekek ki kellett válasszák a szükségeseket, és azt megfelelő sorrendben elfújni a kutyáig. A szövegértési feladatoknál kutyákkal kapcsolatos szöveget kaptak, amiből olyan szavak vagy szóösszetételek hiányoztak, amit a kutyától kaphattak meg. Ehhez hozzátartozik, hogy ezt a két fejlesztést én speciális nevelési igényű gyerekekkel, tehát tanzavaros gyerekekkel végeztem. A szövegértési feladatban a kutya inkább motiváló szerepű volt, illetve az egésznek adott egy keretet. Minden a kutyától jött, és minden a kutyáról szólt a szövegek szempontjából" – magyarázza példaként arra, hogy miként lehet olvasási képesség fejlesztésére használni az állatokat. De ennél egyszerűbb példát is említenek.

"Sok olyan gyakorlat is van, ahol a kutya gyakorlatilag csak ül vagy fekszik a gyereknek az ölében, esetleg éppen a gyerek párnája, miközben a gyerek olvas. Voltak ilyen tevékenységeink is. Ebben a kutya csak hallgatja az olvasást. A gyerekek még inkább elhiszik, hogy a kutya érti, amit olvasnak, de az állat nem fogja megítélni őket. Nyugodtabban olvashatnak. Nagyon sok szülő mondta, hogy ennyit még nem látta olvasni a gyerekét, vagy ilyen helyesen nem hallotta még olvasni. Ez nagyon egyszerű tevékenység, a kutya csak fekszik, hagyja, hogy simogassák" – egészítette ki Dénes Andris, aki Norka kutya felvezetőjeként tagja a Psy Plus klinika csapatának, és leginkább gyerekekkel szeret foglalkozni, így bőven van tapasztalata. Mint kiderült, már 2013 óta foglalkozik kutyás terápiával.


"Bármilyen kutyafajtát használhatunk"

– mondta Andra Diaconu, amikor a kutyákra és terápiában való részvételükhöz szükséges képzésre terelődött a szó. "Nem annyira a fajtája, mint a kutya személyisége fontos, hogy társaságkedvelő legyen, szeresse az interakciót az emberrel. Szükséges egy alapkiképzés, hogy szót fogadjon az embernek. Értse az olyan utasításokat, mint az ül, fekszik vagy vár. Ha hívja a felvezetője, akkor odamenjen hozzá. Ezután a szakasz után egy speciális kiképzésben is részt kell vennie, ami által terápiás kutyává válhat. A terápiás kutyákat felkészítik a különböző ingerekre, a különböző zajokra és szagokra, illetve az érintés különböző típusaira is, hogy ne ijedjen meg a különböző reakcióktól, és ne reagáljon negatívan egy terápia alatt" - fejtette ki.

Dénes Andris, előtte Norka fekszikDénes Andris, előtte Norka fekszik


"Nagyon fontos már a kutya kiválasztása is. Ahogyan Andra is elmondta, a fajta nem feltétlen fontos, viszont mégiscsak ad egyfajta támpontot. Vannak bizonyos jellegzetességek, amelyek egy golden retrievernél pl. erősebben lépnek fel, mint egy uszkárnál. Például az uszkár egy nagyon jó jelzőkutya, tehát számolni kell azzal, hogy hangos" - magyarázta Fülöp Csilla, akinek Szellő nevű kutyája egy golden retriever. Elmondta azt is, hogy a kiválasztásnál a szülők viselkedését is érdemes megismerni, ezért már a tenyésztő is fontos információkkal szolgálhat a kutyákról.

"Fontos tudni, hogy a szülei mennyire agresszívek vagy teherbíróak a munkavégzés szempontjából. Ezen kívül kölyöktesztek is vannak, amit különböző életkorban lehet elvégezni. Szellő kutya kiválasztásakor 49 naposan kellett teszteljem. Tehát a tenyésztőnek is kell az a fajta segítőkészsége, nyitottsága, hogy ezt megengedje. Az ő tanácsai is sokat számítanak, mert hiába megyek oda a tesztet elvégezni, mert mégiscsak ő az, aki többet találkozott az alommal" - mondta még el a szakember.



Ugyanakkor a kutyák kiképzésével kapcsolatban még azt emelte ki, hogy bár már minden kutya esetében, általánosan is visszaszorulóban van, de egy terápiás kutyánál szóba sem jöhet, hogy elektromos nyakörvvel vagy folytópórázzal dolgozzanak, csak a pozitív megerősítéssel képezhetnek ilyen kutyákat, nem szabad büntetni őket. Terápiás kutya vizsgát csak egyéves kora után tehet egy állat, illetve az is feltétel, hogy legalább már fél évet a gazdájánál kellett töltsön.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS