2020. február 21. péntekEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Mini nemzeti parkot” létesítenek Háromszéken a Mikes-örökösök

Babos Krisztina 2020. január 16. 16:48, utolsó frissítés: 2020. január 23. 16:26

Erdei és vizes élőhelyet rehabilitálnak, illetve őriznek meg a Mikes család leszármazottai a visszakapott birtokaikon. Roy Chowdhury Gergellyel beszélgettünk a nagyszabású terveikről.


Conservation Transylvania nevű projektjük keretében, négy kezdeményezés révén igyekszenek megőrizni vagy visszaállítani a térség természeti értékeit. Roy Chowdhury Gergely, az egyik tulajdonos a Transindexnek elmondta, turisztikai szempontból kívánják ezeket hasznosítani, ugyanakkor reményeik szerint mintaterületekként szolgálnak majd és mások is követik a példájukat. Mint megtudtuk tőle, egy érintetlen erdő, egy fenntartható módon kezelt erdőterület, egy vadállat rehabilitációs központ és egy vizes élőhely szerepel egyelőre a készülő csomagjukban.

A dobricai birtokon, az Olt jobb partján levő egyik erdejükben egy 90 hektáros őserdő, azaz a román hivatalos megnevezés szerint érintetlen erdő lesz az egyik mintaprojekt. A Szent Anna-tó közelében, a Nagy Piliskére rúgó egyik patakfőn elhelyezkedő, több száz éve érintetlen terület már szerepel a környezetvédelmi minisztérium nyilvántartásában is. Ebben az erdőrészben, ahol 300 éves fák is élnek, a megőrzésé lesz a fő szerep, hogy a szinte érintetlen ökoszisztéma továbbra is fennmaradjon. Ide vezetővel tehetnek majd látogatást azok, akik a természet szépségeiben szeretnének gyönyörködni. Romániában egyébként igen kevés ilyen ős-, illetve érintetlen besorolású erdő van magánkézben.

Őserdei látkép sziklákkal és kapaszkodó fenyőkkelŐserdei látkép sziklákkal és kapaszkodó fenyőkkel


Egy, a zabolai Mikes-birtok részét képező erdőben pedig, 500 hektáron, az úgynevezett Forever Forest (örök erdő) módszert alkalmazzák. Itt tilos a tarvágás, ehelyett a szálalást alkalmazzák, így tartják fenn a gazdag élővilág egyensúlyát. Ez nem jelenti azt, hogy itt egyáltalán nem folyik kitermelés, azonban alaposan megválogatják, hogy mely fákat emelik ki, ezeket pedig gépek helyett lóval húzatják ki.

Az Agent Green nevű romániai természetvédelmi szervezettel közösen kidolgozott Forever Forest koncepció alapelve, hogy törekszenek minimalizálni az emberi beavatkozást, és biztosítják az ember és a vadállatok harmonikus együttélését. A legidősebb fákat egyáltalán nem távolítják el, ezek a – részben korhadó – példányok ugyanis sok fajnak jelentik az „otthont és a konyhát”, azaz rovarok, gombák, denevérek és egyéb élőlények százainak jelentik a fennmaradás lehetőségét. Az erdő 10 százaléka fokozottan védett, itt tilos bármiféle beavatkozás, és referenciaként szolgát az ökoszisztéma számára. A kitermelt fát a tervek szerint helyileg dolgozzák fel, ezáltal is a helyi közösséget szolgálva.

A Mikes-erdők öreg fáit nem vágják ki, ezek élettérként szolgálnak számos fajnakA Mikes-erdők öreg fáit nem vágják ki, ezek élettérként szolgálnak számos fajnak


Szeretnék, ha ezt az eljárást sokan követnék, így biztató jelként értékelik, hogy az egyik szomszéd már hajlik rá, hogy áttérjen erre az erdőgazdálkodási módszerre. Ebben az erdőben épült egy fotósles is, ami némi jövedelmet hozhat, mely nélkülözhetetlen a hosszú távú fenntartás szempontjából.

„Meg kell érteni, hogy a homogén, azonos korú és fajú fákból álló erdők hosszú távon nem jók természetmegőrzési szempontból. A monokultúrák helyett vissza kellene térni a vegyes erdőkhöz” - fejtette ki Roy Chowdhury Gergely. Hozzátette: ahogy az állam oszt mezőgazdasági támogatásokat, ugyanúgy kellene támogatnia az egészséges, magas biodiverzitással rendelkező erdők érdekében tett erőfeszítéseket is. Az átállás egyébként egy 20-30 éves folyamat. Mint megtudtuk, a Forever Forest koncepciót igyekeznek népszerűsíteni, illetve lobbiznak azért, hogy állami támogatásban is részesüljön az, aki vállalkozik az áttérésre.



Nemrég beszámoltak róla Costel Alexe környezetvédelmi miniszternek is, akik ellátogatott a zabolai birtokra. Amint Roy Chowdhury elmondta, a tárcavezetőnek nagyon tetszett, hogy magánerőből kezdeményeznek jelentős, természetvédelmi célú projekteket, az esetleges támogatási rendszer kidolgozásáról azonban egyelőre nem mondott konkrétumokat. Ugyanekkor mutatták be a miniszternek a medvekárok és medvetámadások megelőzésére vonatkozó tevékenységüket is, melyet szintén az Agent Green Egyesülettel közösen végeznek. A környékbeli gazdálkodók területeit villanypásztorokkal vették körül, ami hatékony megoldásnak bizonyult.



A környezetvédelmi miniszter – amint arról korábban beszámoltunk – úgy nyilatkozott, hogy felkarolja ezt az ötletet és azt ígérte, hogy 90 százalékos költségtérítést biztosítanak a gazdáknak a villanypásztorok beszerzéséhez. Roy Chowdhury rámutatott, a medvetámadások és a medvekárok egyáltalán nem számítanak újdonságnak a környéken, a vadkár az együttélés természetes velejárója. Mint elmondta, például a Pesti Hírlap 1881-ben beszámolt egy zabolai medvevadászatról, amelynek során egy olyan egyedet lőttek ki, mely abban az évben nem kevesebb mint 27 marhát ütött le.

A Pesti Hírlap 1881-es cikke a zabolai medvevadászatrólA Pesti Hírlap 1881-es cikke a zabolai medvevadászatról

A cikk vége annak, aki kíváncsi a befejezésre. De hogy mit írtak a párizsi kutyákról, azt már nem áruljuk elA cikk vége annak, aki kíváncsi a befejezésre. De hogy mit írtak a párizsi kutyákról, azt már nem áruljuk el


Az erdei ökoszisztémák védelméről egyébként egy érdekes kiegészítő módszerrel is gondoskodnak: „kiáltó fák” révén. Ez egy olyan szerkezetet jelent, mely észleli a hangokat és riasztja az erdőkerülőt, ha láncfűrész vagy lövés hallatszik. A műszert 25-30 méter magasan helyezik el, egyrészt azért, hogy ne legyen észrevehető (és ne tegyenek benne kárt), illetve hogy a napelemes akkumulátorai tudjanak töltődni.

A kiáltó fa jelez, ha lövést vagy láncfűrész hangját A kiáltó fa jelez, ha lövést vagy láncfűrész hangját "hallja"


Mint megtudtuk, szándékukban áll továbbá egy vadrehabilitációs központ kialakítása, szintén Zabola közelében, ahol emberi beavatkozás nyomán megsérült állatokat segítenének a felépülésben. Ez egyelőre terv formájában létezik, és mivel eléggé költséges, pályázati úton kívánják biztosítani a kivitelezéshez szükséges anyagi fedezetet.

Különleges, ám minden bizonnyal hasznos kezdeményezés emellett a vizes élőhely rehabilitációs kezdeményezésük is. Ez nem csak természetvédelmi jelentőséggel bír, hanem előreláthatólag mezőgazdasági szempontból is javít majd a környéken élők helyzetén. Lényege, hogy a Háromszéki medence legmélyebb pontján, Tamásfalva és Zabola közelében gátak segítségével visszatartják a vizet, és zsilipekkel szabályozzák a vízszintet.

Reményeik szerint ezáltal a környéken emelkedni fog a talajvíz szintje, amely az utóbbi években drasztikus mértékben lecsökkent. Olyannyira, hogy a kutakban is látható, és egyesek már a rendszeres öntözés szükségességéről beszélnek, ami hosszútávon elszikesíti és terméketlenné teszi az amúgy is eléggé gyenge minőségű talajt. Roy Chowdhury érdeklődésünkre elmondta, már elkezdték a munkát, és a rövid távú céljuk az, hogy egy öthektáros, egykori vizes terültet állítsanak vissza.

A Feketeügy lerövidítése a legelők vízvesztéséhez és megnövekedett hőingadozáshoz vezetett. A vizes területek visszaállítása megoldás lehet.A Feketeügy lerövidítése a legelők vízvesztéséhez és megnövekedett hőingadozáshoz vezetett. A vizes területek visszaállítása megoldás lehet.


Hosszabb távon ki szeretnék ezt terjeszteni 50 hektárra, azonban ehhez valószínűleg partnerekre is szükségük lesz. Elmondta, úgy véli, hogy ez nem lesz egyszerű dolog, mert Romániában egyelőre más jellegű, sürgősebbnek tartott dolgokra helyeznek hangsúlyt. Ameddig nem jók az utak, a hidak, és nincs kórház, addig csak kevesek gondolnak az ilyen jellegű rehabilitációs munkálatokra. A vizes élőhely turisztikai vonzerejének növelése céljából madárleseket alakítanak ki, mivel a közeljövőben várhatóan visszatér majd ide az egykori gazdag madárvilág.

„Ezt a környéket 130 évvel ezelőtt a dédnagyapám csapoltatta le, azonban abban az időben zsiliprendszerrel voltak ellátva a kanálisok, így lehetett szabályozni a vízszintet és öntözésre is alkalmas volt a szisztéma” - fejtegette Roy Chowdhury Gergely. Hozzátette: a rehabilitáció során különféle mérésekkel igyekszenek nyomon követni és dokumentálni a lezajló folyamatokat, azonban úgy véli, szükség lenne alapos tudományos felmérésekre is, például a növényvilág és a halfauna alakulásának pontos lekövetésére.

„Ausztriában, ahol felnőttem, az '50-es, '60-as években csinálták azt, amit itt: lecsapolták a vizes területeket, a patakok, folyók medreit pedig kiegyenesítették, a partokat sok helyen lebetonozták, hogy minél hamarabb folyjon le a víz. Azóta rájöttek, hogy ez nem jó, és igyekszenek visszaalakítani a kanyarulatokat és tovább megtartani a vizet” – magyarázta. Hozzátette: az utóbbi években, amióta csökken a talajvíz és egyre nagyobb gond a szárazság, tulajdonképpen nem a csapadékmennyiséggel van gond. Körülbelül ugyanannyi eső esik, mint korábban, azonban az eloszlás nem egyenletes: korán jön a meleg, tavasszal rengeteg eső esik, utána pedig alig-alig, általában szárazság következik. Rámutatott: a vízvisszatartás nagymértékben segíthet ennek a problémának az orvoslásában. A vízfelületek növelése várhatóan szabályozni fogja a helyi mikroklímát, kedvező folyamatokat indít majd el.

Leszállófákat is helyeznek ki a visszaalakuló vizes területre, hogy a madarászok dolgát megkönnyítsékLeszállófákat is helyeznek ki a visszaalakuló vizes területre, hogy a madarászok dolgát megkönnyítsék


„2002-től költöztem a családi birtokra és 2005-ben kaptak egy erős löketet az elképzeléseim, amikor az Esprit ruhamárka gyártói ellátogattak hozzánk és eltöltöttek pár napot nálunk. Ők a '90-es években eladták a vállalkozásukat, és elkezdtek felvásárolni területeket Dél-Amerikában. Argentínában és Chilében körülbelül 2 millió hektárt vettek meg, az élőhely-rehabilitációt követően pedig visszaadták ezeket az államnak. Amerikában egyébként hagyománya van a magánszférából induló nemzeti parkoknak. A velük folyatott beszélgetéseim során született meg bennem a gondolat, hogy hasonló dolgokkal lehetne itt is foglalkozni, akkor nyílt rálátásom arra, hogy léteznek ezen a téren is gazdasági lehetőségek” - magyarázta Roy Chowdhury, kiegészítve: most lényegesen jobban állnak, mint az elején, jól alakulnak a dolgok.

Az is elmondta: erdei iskolát is kívánnak létesíteni, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a környék látnivalóival. Ehhez azonban több emberre lenne szükség. Jelenleg két alkalmazott, valamint néhány önkéntes vesz részt a munkában, azonban egy több fős csapatra lenne szükség, valamint rangerekre ahhoz, hogy ellássák a feladatokat. Hozzátette: a cél az, hogy önfenntartó legyen a rendszer, úgy működjön, mint egy nemzeti park, azzal a különbséggel, hogy ez magánindítvány. Legalább a szükséges munkálatok költségeit, valamint az itt dolgozók bérét termelje ki.

A fotókat Péter Levente készítette.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS