2020. január 19. vasárnapSára, Márió
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

History is Our Story: amikor az erdélyi kastélyok interaktívan mesélik el a történeteiket

G. L. 2019. december 05. 15:27, utolsó frissítés: 16:17

A History is Our Story c. webdokumentumfilm három olyan épületen keresztül mutatja be a kastélyok sorsát, amelyekről eddig talán még nem is hallottál. Balázsi-Pál Ágnessel beszélgettünk.


History is Our Story címen mutatták be az elmúlt héten az első erdélyi interaktív webdokumentumfilmet, amely a PONT Csoport által koordinált Kastély Erdélyben támogatásával készült el. A filmet Felméri Cecília rendezte, a koncepció és a forgatókönyv Balázsi-Pál Ágnes, Felméri Cecília és Porcsalmi Balázs munkája. A webes felület elkészítését Fülöp Lóránd, az arculat megtervezését Porcsalmi koordinálta. A webdokumentumfilm jelenleg desktop változatban nézhető:

>> History is Our Story <<

A webdokumentumfilm három erdélyi kastély – a bonyhai Bethlen-kastély, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély és az erzsébetvárosi Apafi-kastély – történetén, valamint kastélytulajdonosokkal, szakértőkkel, adminisztrátorokkal készített interjúkon keresztül járja körül az erdélyi kastélyok helyzetét. Az interaktív felületen a felhasználó a fő vezérfonalat jelentő filmet is a saját ritmusában tekintheti meg, tetszése szerint olyan kitérőkkel – szöveges dokumentumokkal, képekkel, életrajzokkal megszakítva –, amelyek kiegészítik mind a videós formátumot, mind a tartalmat (például a restitúció témája, a filmen megszólaló kastélytulajdonosok életrajza, vagy a kastélyokhoz köthető erdélyi nagyasszonyok élete). A három kastélyt 3D-s virtuális túrán is körbe lehet járni, itt további filmek, interjúk, képek mesélik el a történetüket.


"Mi is úgy gondoljuk, hogy merész formátumot választottunk"



- mondja Balázsi-Pál Ágnes, amikor arról kérdeztük, hogy miért döntöttek éppen a webdokumentumfilm mellett. Véleménye szerint az emberek nincsenek hozzászokva, hogy egy webes felületen ennyi időt töltsenek el egy ennyire összefüggő és komplex projekttel.

Felméri Cecília és Balázsi-Pál Ágnes alkotók mutatják be a filmetFelméri Cecília és Balázsi-Pál Ágnes alkotók mutatják be a filmet


"Úgy merült fel ennek a formátumnak az ötlete, hogy azt éreztük, a kastélyok mesélni tudnak. És azt akartuk, hogy ezek az épületek meséljék el a saját történetüket és a jelenüket. Eközben pedig meséljenek az emberközi kapcsolatokról és a társadalomról is. Még azt is megkockáztatom, hogy egy Google-kereséssel jutottunk el az interaktív webdokumentumfilm formátumhoz. Nagyon sok olyan lehetőséget hordozott magában, amit filmen egyszerűen nem tudtunk volna megjeleníteni. Ugyanakkor természetesen nagy kihívásokat is tartogatott, amikor elkezdtünk vele dolgozni.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy ma sem választanék más formátumot. Ehhez találtuk aztán ki pl. a 3D-s szkennelést, ami jól meg tudja jeleníteni ezeket a kastélyokat, és levette a nyomást az alkotói csapatról, hogy kizárólag fotókkal és filmezéssel mutassanak be egy ekkora épületet. Most, ha valaki szeretné, akkor a három bemutatott kastély összes sarkát nagyon jó minőségben megnézheti a monitor előtt ülve" - tette hozzá a Pont Csoport igazgatója, majd arról is beszélt, hogy mi volt az a két ok, ami miatt éppen ezt a három kastélyt választották.

"Egyrészt azért tűntek nagyon érdekesnek, mert nagyon közel vannak egymáshoz, mégis rendkívül különbözőek. Eltérő az építészeti stílusuk, a múltbeli funkciójuk és a jövőbeli lehetőségeik is. Emellett azok a települések is nagyon különböznek, amelyekben léteznek. Erzsébetváros régen egy fejlődő és virágzó város volt, nagyon erős örmény közösséggel. Manapság már az örmény közösség is csak nyomokban létezik és a magyar is alig van jelen. Ugyanakkor egy nagyon erős turisztikai útvonalnak lehetne a része Segesvárral, Berethalommal és Brassóval együtt, mégis teljesen elszigetelt. Érzésem szerint egy magára hagyott város.

Erzsébetvárostól 24 kilométerre van Bonyha, amely egész más szempontból érdekes. Szinte egyharmad-egyharmad arányban lakják románok, magyarok és romák. Ez egy falu, a térség falvainak összes pozitívumával és negatívumával együtt. Erdőszentgyörgy pedig nemrég lett város, és jelenleg egy fejlődő ívben lévő település, ahol többségben vannak a magyarok.

Másrészt nem akartuk a nagy és reprezentatív kastélyokon keresztül bemutatni az erdélyi kastélyokat. Azt szokták mondani, hogy közel 600 kastélyunk van, és ebből alig ismerünk néhányat. Közben rengeteg rejtett érték van, hihetetlen történtetekkel. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból a kiválasztott épületek a teljes erdélyi kastélypalettára nézve reprezentatívabbak, mintha három nagyot választottunk volna, amelyeket már amúgy is ismernek az emberek" - magyarázta a kastélyok kiválasztásának folyamatát, majd a bemutató óta eltelt néhány nap alatt érkezett visszajelzésekről is kérdeztük.

"A tulajdonosoktól olyan típusú visszajelzéseket kaptunk, hogy nagyon szépen összefoglalja azt, ahogyan ők az erdélyi kastélykérdést látják.

Olyan is volt, aki azt mondta, hogy annyi mindent mondtunk el ebben filmben, amennyit egy háromórás panelbeszélgetésen sem lehetne. Azt gondolom, hogy sikerült megfognunk azt, amit ma a kastélykérdés Erdélyben jelent" - mondta, megjegyezve azt is, hogy a filmmel kapcsolatos visszajelzések alapvetően pozitívak. Jelenleg is folyamatban van egy vendégkönyv programozása, amelyben mindenki pontszerűen elmondhatja majd, hogy mit gondol erről a munkánkról. Emellett természetesen fogalmaztak már meg konkrét javaslatokat is, hogy mit kellene javítani vagy min lenne érdemes még változtatni.



"Többen jelezték, hogy mindenképp le kellene fordítani angol nyelvre is. Ez tervben is van, dolgozunk azon, hogy a nemzetközi közösséghez is eljuttassuk a webdokumentumfilmet. Szeretnénk itthon minél több helyen népszerűsíteni. Gondolkodunk azon is, hogy egy tévében bemutatható dokumentumfilm-verzió is készüljön belőle. A terveink között szerepel, hogy az oldalon bemutatott anyagokból egy kiállítást is összerakjunk. Nem feltétlen egy tükörképét szeretnénk elkészíteni kiállítás formájában, csak az anyagait használnánk, kiegészítve a fel nem használt felvételekkel" - tette még hozzá.


"A Kastélyok Erdélyben programon keresztül folyamatosan azt látjuk, hogy a román közösség nagyon nyitott, szeretnék megismerni ezeket az épületeket.

Nem tudom, hogy érkezik-e egyáltalán negatív visszajelzés a román közösség részéről. Viszont nem mentünk le addig a szintig, hogy ezt kastélyonként, egy-egy helyi közösség életében nézzük meg, a program összességében tudok csak erről beszélni" - magyarázta Balázsi-Pál Ágnes, amikor arról kérdeztük, van-e nemzetiségi színezete szerinte annak, hogy mely közösségek érezhetik magukénak a kastélyokat (ami egyébként a filmnek is az egyik központi kérdése), illetve mennyire ragaszkodhatnak hozzá, ha arról van szó, hogy meg kellene menteni.

"Az Arché Egyesületnek és az Országos Örökségvédelmi Hivatalnak az egész országra kiterjedő programjai vannak. Az Innocastle projektben az egész országot felmérték. A Kárpátokon túl is sok kastély van, annyiban különböznek az erdélyiektől, amelyekre mi fókuszálunk, hogy nem annyira régiek. És ha elkezdenénk megnézni, hogy hány kastélyt ismernek a magyarok, akkor kiderülhet, hogy azért nem olyan magas azoknak a száma, amelyekről tudnak" - egészítette ki, utalva arra, hogy a magyarok sem feltétlen ismerik jobban az erdélyi kastélyok helyzetét, mint a románok.



"Ennek a projektnek a kapcsán is sokszor hallottuk, hogy Erzsébetváros nem is feltétlen létezik az emberek mentális térképén. A bonyhai kastélyról sem hallottak sokkal többen, vagy jártak benne. Nem mondhatom, hogy ezek a kastélyok rajta vannak az erdélyi közösség mentális térképén. Kicsit az is volt a célunk ezzel a projekttel, hogy valahogy azokról is beszéljünk, amelyeket nem ismerünk annyira, és értsük meg azt, hogy nagyon sok épületről van itt szó, amelyek mind-mind használhatók vagy hasznosíthatók. Visszatérő kérdése az interaktív webdokumentumfilmnek a szakértők és tulajdonosok fele az, hogy mi az, amit fel kellene újítani, és mi az, amit nem. Nagyon sok olyan van, amiben megvan a potenciál, hogy visszahozzuk a körforgásba és segítsen a településnek a fejlődésében" - hangsúlyozta ki.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS