2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vége a diákok kifasírozásának, vagy csak jön az újabb tanügyi káosz?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2019. október 25. 19:45, utolsó frissítés: 2019. október 28. 11:08

Az óraszámok csökkennek, a tananyag marad, pedig hozzá kellene igazítani, mondják a szakemberek. A kisebbségügyi államtitkárág szerint ez meg fog történni.


Az államelnök egyszer elutasította, de másodszor már kénytelen lesz aláírni azt a törvénymódosítást, amely szerint a 2020-2021-es tanévben az elemi osztályokban (0-4. osztály) átlagosan 20 órára, a gimnáziumban (5-8. osztály) 25 órára, a középiskolában (9-12. osztály) 30 órára csökken a heti óraszám az iskolákban. Johannis a hatástanulmány hiányára hivatkozva vétózta meg még januárban a módosítást, amivel csak annyit ért el, hogy most hétfőn egyöntetűen úgy fogadta el a szenátus, hogy csak jövő évben léphet hatályba, hiszen az idei tanév már elkezdődött.

A gyerekek túlzsúfolt programja már évek óta fontos napirendi kérdés Romániában. Most az utóbbi parlamenti ciklusban újra felmerült, hogy törvényileg is lépni kellene annak érdekében, hogy alacsonyabb óraszámokat szabjanak meg.

Érdekes módon a volt szociáldemokrata (PSD) tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu „táborából” érkezett erre vonatkozó javaslat, holott 2011-ben Andronescu még növelte az óraszámokat. Most a PSD kezdeményezését a tanügyi bizottságban és a döntő házként működő szenátusban mindegyik politikai alakulat képviselője „teljes egyetértésben” szavazta meg, így a PSD is.

„A tanügy nagyon merev rendszer, ahol nehéz azonnali, huszárvágás jellegű reformot végrehajtani – lévén, hogy több százezer embert érint közvetett vagy közvetlen módon. De apró lépésekkel el lehet indulni. Ez a törvénymódosítás nem oldja meg az oktatási rendszer teljes egészét, vagy annak a problémáit, viszont egy olyan lépés, olyan jelzés – és én ezt pozitívan értelmezem –, hogy a politikai osztály is látja azt, hogy a tanügyi állapotok sok tekintetben tarthatatlanok - itt a gyerekek túlterhelésére gondolok -, és valamiféle lépést kell tenni” – mondta Novák Csaba-Zoltán szenátor.

Mint mondta, az óraszámcsökkentés önmagában azért nem oldja meg a problémát, mert itt a tananyagnak a csökkentését is számításba kellene venni. A szenátor reméli, hogy ez a következő lépések egyike lesz, mivel ennek csökkentését a kormány tudja kidolgozni, ennek hiányát rajtuk lehet számon kérni. „A parlamentben viszonylag jó törvények születnek, de sokszor ezek minisztériumi inkompetencia miatt nem valósulnak meg” – mutatott rá.

Hozzátette, hogy az RMDSZ minden olyan kezdeményezést támogat, jöjjön az „bárki részéről”, amely az oktatási rendszer megreformálásának egészét követi, és ami illeszkedik az oktatáspolitikájukhoz.

Novák egy újságírótól arról értesült, hogy a iași pedagógus szakszervezet „félelemkeltő” visszajelzést fogalmazott meg, miszerint a törvény módosítása több ezres munkahelyi leépítést jelentene, azonban a szenátor szerint vannak olyan számítások is, amik ezt cáfolják.

Sőt, szerinte inkább az lenne a törvény lényege, hogy eltolják a rendszert egy olyan irányba, hogy délutáni foglalkozásokban egészíthessék ki a pedagógusok az órakereteket. Azonban Novák türelemre int, mivel meg kell várni a minisztériumnak is a módszertanát, javaslatait, mielőtt érvénybe léptetik a jövő tanévtől.

A pedagógusokat képviselő RMPSZ elnöke attól tart, hogy politikai érdekek mentén született döntés a diákok érdekei helyett

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szükségét látja az óraszámok csökkentésének, főleg a kisebbségek esetében, ahol már-már az „elviselhetetlenség” határán vannak az óraszámok, amivel „terhelik” a gyerekeket. Azonban nem tartja szakszerű döntésnek mindezt úgy kivitelezni, hogy a tananyag ugyanannyi marad.

„Legalább ilyen fontos lenne az, hogy a tantervet sokkal szellősebbé tegyék, és sokkal könnyebben elsajátíthatóvá, és ha más módszerek szerint történne a tananyag átadása. Ezek nagyon hiányoznak ebből a rendszerből” – mutatott rá az RMPSZ elnöke.

Az országos magyar pedagógusszövetség elnöke nem zárta ki azt, hogy a pedagógusi állások veszélybe kerülhetnek, ha az óraszámok csökkentése következtében egyes tanároknak nem lesz elég óraszámuk a katedrájuk megtartása érdekében.

Szerinte egy ilyen törvénymódosításnál nem a politikai érdekekkel kellene törődnie az illetékeseknek, hanem azzal, hogy az oktatásban részesülő diákoknak a legmegfelelőbb körülményeket teremtsék meg, és úgy véli, ez most nem így történik: „Az az érzésem, hogy nem a gyerek áll az intézkedések központjában, nem a gyerekek érdekeit képviselik, annak ellenére, hogy látszólag az óraszámokat szabályoznák ezzel” – mondta.

Burus-Siklódi azzal indokolja véleményét, hogy a diákok óraszáma ugyan csökken, de a tehermentesítésük a tantervek rettenetes töménysége miatt nem. Ez pedig szerinte a rendeletek és a törvénykezések előre át nem gondoltságából ered, ami csak látszatmegoldásokhoz vezet, és folyamatos módosításokhoz.

Burus-Siklódi elmondta, hogy az egész tanterv különböző műveltségi területekre van osztva. A rendelkezés nem azt határozza meg, hogy egy-egy adott ciklus szintjén maximum, hanem hogy átlagosan mennyi időt lehet az egész tantervre fordítani.

A részletek ott kezdődnek, hogy műveltségi területenként ezt a 20, 25 és 30 órát hogyan osztjuk le. Itt kezdődnek majd a különböző tantárgyakat képviselő személyek és testületek vitái, hogy melyik a fontosabb. És „itt kellene, vagy inkább itt kellett volna” a magyar pedagógusok szövetségének elnöke szerint a háttérintézetek tanulmányokat készítsenek, és ezeknek az ismeretében előállni egy ilyen változtatással.

Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkárság: nyilvánvaló, hogy változik a tanterv is

A Transindex megkereste az ügyben Kovács Irént, az RMDSZ kisebbségi oktatásügyi államtitkárát, amire az államtitkárság állásfoglalást adott ki. Szerintük "különösen kardinális problémát orvosolna ennek a törvénymódosításnak a bevezetése", és emlékeztetnek rá, hogy nemrég olyan extrém helyzet is fennállt, hogy a magyar tannyelvű művészeti és sportosztályba járó hetedikes diákok hetente akár 42-43 órát is az iskolában töltöttek volna. Akkor az RMDSZ szakpolitikusainak a Magyar Szülők Szövetségével és a Neveléstudományi Intézettel partnerségben sikerült ezt 37-38-ra csökkenteni. "Ez még mindig nem ideális, de meggyőződésünk, hogy már ez a pár óra mínusz is sokat jelent a gyerekeknek" - írják az államtitkárság közleményében.

Az államtitkárság szerint nyilvánvaló, hogy a kerettantervben meghatározott átlag óraszámokon való változtatás maga után vonja a tantervek módosítását is, hiszen észszerűtlen lenne elvárni pedagógustól és diáktól egyaránt, hogy ugyanazt a mennyiségű tananyagot adott tantárgyból például heti 3 helyett 2 órában tanítsa meg/sajátítsa el.

A Neveléstudományi Intézet szakemberei szerint az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ahhoz, hogy minőségi új tantervet hozzanak létre, legalább egy évre van szükség, ahhoz pedig, hogy optimálisan módosítsanak egy tantervet, legkevesebb 6 hónap szükséges, hiszen a tantervírás, a tantervmódosítás időigényes és összetett folyamat.

A tantervírás módszertanát szabályozó 3593/18.06.2014-es miniszteri rendelet szerint meg kell alakulnia egy munkacsoportnak, amely létrehoz egy tantervtervezetet, onnantól kezdve pedig még további két fontos lépés van hátra: a szaktanárokkal való konzultáció, tőlük jön a visszacsatolás, melynek mentén módosításokat eszközölhetnek, ezt követően pedig az országos szakbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk a tantervet.

A tantervek alapját azok a kompetenciák képezik, melyekkel az oktatási-nevelési folyamat révén a diákoknak rendelkezniük kell a ciklusok (IV. osztály, VIII. osztály, XII. osztály) végére. Például meg van határozva az, hogy idegen nyelvből a ciklus végére milyen szintre kell eljutniuk a gyerekeknek, de ehhez bizonyos óraszám szükséges hetente. Ezek a változók olyannyira összefüggnek, hogy az óraszámcsökkentés nemcsak a tantervek, hanem a megcélzott kompetenciák felülvizsgálását, módosítását is szükségessé teszi.

"Éppen ezek miatt, a módosuló kerettanterv és a megváltozó tantervek cikluskezdő osztályokba való fokozatos bevezetését tartjuk életszerűnek" - nyomatékosítja az államtitkárság.

Eszerint elemi szinten nem lennének drasztikus változások, az V–VIII. és a IX–XII. osztályokban azonban jelentős módosulásokat hozna ez az államelnök által elfogadásra váró törvénymódosítás.

"A pedagógusok érintettsége is releváns, elengedhetetlen ennek a gyerekcentrikus intézkedésnek az oly módon történő életbe léptetése, hogy a tanárok jogai se sérüljenek. A tömeges elbocsátásoktól való félelem helyett az áthidaló megoldásokon kell gondolkodnunk, több lehetséges verzió is felmerülhet" - vélik az oktatásügyi szakemberek.

Szerintük a tanügyi rendszer finanszírozásának átszervezése például lehetővé tenné a kisebb létszámú osztályok működését, több osztály több pedagógust igényelne, és így a csökkent óraszám nem jelentene gondot a tanároknak, akiknek az iskolán kívüli tevékenységek szervezését is meg lehetne fizetni.

Egy másik kínálkozó lehetőség, hogy nagyobb szerepet kapjon az iskola utáni iskola (afterschool), és minél több tanintézményben minél több diák vegyen részt ebben a programban. "Ez nemcsak a pedagógusok érdeke, akik így kiegészíthetnék az óráikat, hanem a diákoké is" -vélik.

Az iskola utáni iskola program kiterjesztése – amely számos feltételt igényelne, például az ebéd biztosítását – a tanórák számának csökkentése következtében felmerülő esetleges aggályokat is eloszlathatná, segítség lehetne azoknak a szülőknek, akik nem minden esetben tudnák megoldani gyerekeik délutáni felügyeletét. Ez nem csupán felügyelet lenne, hanem hasznosan eltöltött idő, mely során a pedagógusok rekreációs és fejlesztő foglalkozásokat tarthatnának a diákoknak kevésbé szigorú keretek között, mint a tanórán.

"A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet határozott véleménye, hogy az alapvető cél nem az, hogy a gyerekek minél kevesebb időt töltsenek a tanintézményben, hanem hogy örömmel legyenek ott és a testi-lelki-szellemi fejlődésüket szolgálja az ott eltöltött idő" - írják.

(Nyitókép: obiectivbr.ro)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS