2019. december 8. vasárnapMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Fussunk, ha a medvével találkozunk, vagy szavaljunk neki Kosztolányit?

összeállította: G.L. 2019. október 24. 11:10, utolsó frissítés: 2019. október 31. 16:44

Szakembertől kértünk segítséget egy gyakorlati útmutatóhoz a medvével való találkozásra.


A kérdéseink megválaszolásához tájékoztatást a vadőri végzettségű ökológustól és természetfilmestől, Gál Lászlótól kértünk, aki montanai (az USA egyik állama), szlovéniai és romániai terepmunkája, illetve saját kutatásai során szerzett szaktudását osztotta meg a helyi viszonyokhoz igazítva.

Az ökológus szerint meg kell érteni, bármi is történik, nem a medve a felelős, hanem az ember, mert mi rendelkezünk a gondolkodás és tervezés tudatosságával. Ennélfogva nem is kezelhetjük úgy a helyzetet, mintha egy emberrel lenne megoldatlan konfliktusunk. A helyzetet nem a tünetek kezelésével lehet megoldani, hanem a kiváltó okok megszüntetésével. Ezek az okok egy minden lehetőséget kihasználó ösztönlény fajfenntartásának periodikus életeseményeiben keresendőek, amelyeket külső tényezőkként mi emberek befolyásoltunk és befolyásolunk mai napig, közvetve vagy közvetlen, akár akarattal is.

Másrészt azt is hangsúlyozta, hogy az ember nem szerepel a medve táplálék fajai között, emiatt nem is támad emberre ragadozási szándékkal. Ez a megnyilvánulás elsősorban nem a táplálékszerzéshez, területhódításhoz sorolható, hanem egy félelemből fakadó, erőszakos védekező mechanizmus, az egyed vagy utódai túlélésének biztosítására. Ugyanakkor tényleg vannak egyedek, amelyek valamilyen negatív külső hatás miatt (zavartság, sérülés, betegség) természetellenes agresszív magatartást vesznek fel az emberrel szemben.

A szakember szerint az említett szempontokat figyelembe véve belátható, hogy minden egyes találkozás egyedi eset, nincs sablonos megoldás, és ezért ennek megfelelően kellene kezelni a helyzetet. Mivel emberként képesek vagyunk tanulásra, tervezésre és logikus gondolkodásra, ezért ha medvét látunk, a létjogosultságára gondolva kell cselekedni, az elfogadás és a együttélést kell szem előtt tartanunk. A tünetkezelés helyett pedig a bajmegelőzésére kell összpontosítani, és meg kellene próbálni a lehetetlent, félretenni a pusztítás élvezetét és az anyagi jólét adta luxus kényelmét - véli az ökológus.


Hogyan lehet megelőzni a medvével való találkozást?

A csoportos kirándulás az egyik legjobb megoldás, a másik meg a sűrű aljnövényzet elkerülése. Ha mégis egyedül tartózkodunk a természetben, akkor valamilyen zajforrással a környezet tudtára kell adni a jelenlétünket. A vadászleseket, medvebarlangot és az állattetemeket lehetőség szerint kerülni kell. Táplálék sehol, semmilyen körülmények között, semmilyen formában ne maradjon, mert az csak odacsalogatja az állatot. Ez nemcsak kempingezésre, hanem a saját, otthoni portánkon is érvényes. A medve a mesterséges táplálékot azonosítja az emberrel, ebből is adódik nagyon sok konfliktus. A bocsokat még akkor is kerülni kell, ha úgy tűnik, hogy egyedül vannak, mert az anya nem hagyja el a bocsát, és ha meglát a közelében, tényleg támadni fog.

Mennyire lehet hatásos óvatosságból hangosan beszélni túrázás közben, még akkor is, ha egyedül vagyok?

Ez lehet az elkerülés egyik alappillére, ami az esetek 95%-ában működik is. A medve elhagyja a területet, amint észleli az embert.

Mit tegyünk, ha már megláttuk?

Tartsuk tiszteletben az állatot. Tartsuk be a minimum 30 méteres távolságot és a figyelmeztetéseikre (hátracsapott fül, fújás, fogcsattogtatás) távozzunk a területről.

Ha már két lábra állt az állat, akkor mi lesz?

A két lábra álló medve ugyanazért egyenesedik fel, amiért mi emberek is tettük: nem agresszivitásból, hanem kíváncsiságból. Ilyenkor beszéddel és lassú mozgással adhatjuk tudtára, hogy emberek vagyunk. Gyengébb a látása, mint a hallása, ezért fontos, hogy csendesen beszéljünk. Ne legyen a viselkedésünk semmiképp fenyegető. Nem szabad semmivel dobálni, sem kővel, sem bottal, mert veszélyeztetve érezheti magát és az agresszív viselkedés esélye nő. A fotózás is ingerelheti, főleg a tükörreflexes gép keltette szokatlan zajforrás. Csak figyelni kell az állat viselkedését, és lassan hátrálni.



(Példa arra, hogyan marad távol a medve, ha meghallja az ember hangját.)

Ha csak hangokat hallunk, amiről sejtjük, hogy medvétől származnak, akkor mi a teendő?

Maradjunk nyugodtak, mert a medve elhagyja a területet, amint észleli az embert. Fokozatosan erősödő hanghatásokkal kell jelezni a jelenlétet. Ha a közelinek tűnnek a medve által keltett zajok, haladni kell az ellenkező irányba, az állat felfogja a távolodó hangokat és nem fogja követni. Őrizzük meg a nyugalmunkat, mert már mondtuk, az európai medve nem tekinti prédának az embert. A védekező, elijesztő magatartása félelemből adódik, mert veszélyeztetve érzi magát. Kivételt jelent, ha emberhez szoktatott, megzavart vagy megsebzett (sebágyon fekvő) egyedről van szó, mert ők nem úgy viselkednek, mint az átlag.

Lehet védekezni a medvékkel szemben egyáltalán?

Védekezésként vegyük kézbe a medvesprayt, ami önvédelmi és vadvédelmi szempontból is mindenkinek kötelező kéne legyen, aki medvés élettérben él vagy dolgozik.

Eddig nem sokat beszéltünk róla, mert nincs hagyománya nálunk ennek a védekezési eszköznek. Montánában hétköznapi dolog, hogy ha medvés élőhelyre megy bárki, hogy a medvespray ott lóg az oldalán. Személy szerint több mint 5 éve hordok magamnál ilyent. Eddig csak egyszer kellett használnom és akkor is a juhászkutyák miatt, viszont akkor nagyon bevált. Mérete jóval nagyobb, mint egy szokásos gáz sprayé, hatótávolsága 6-10 méter, és többször lehet használni. Valójában nem is ajánlott egy adagban kinyomni a egész tartalmat, mert nem biztos, hogy célba talál, és elég nagy a capsaicin koncentrációja (1–2%) ahhoz, hogy az egyharmada is megállítsa a medvét.

Medvespray medveürülékkel.Medvespray medveürülékkel.


Ha rossz a szél irány vagy nem talál célba (nem egyenes vonalban közelít a medve, alá vagy fölé megy) a permet, ismételni kell a megtorpant medvére. Ugyancsak kell tartalékolni arra az esetre is, ha újra ismétlődne az incidens vagy ha több medve van a környéken. A nagy szórási sávnak köszönhetően a permet körülbelül egyméteres felhőt képezhet a használó és a medve közé. Mikor az állat ebbe beleér, a hatóanyag irritálni kezdi, de nem véglegesen károsítani a szem, orr, garat és tüdőjét. Van, hogy pár 10 másodpercre van szükség, hogy kifejtse hatását, ilyenkor ajánlott a fára mászás, gyorsabb hátrálás és talán a hasra fekvés is.

Ennek az eszköznek a körültekintő és szakszerű, nem agresszív használata segíthetne távol tartani a medvéket az emberektől a negatív kondicionálás útján, ami pont az ellenkezője lenne a kézből való táplálásnak. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem garantált a hatása minden időjárási körülmény között és a közeledés minden formájára.

Mindenki azt mondja, hogy maradj nyugodt. Hogyan lehet ebben a szituációban nyugodtnak maradni?

Nyugodtnak maradni sehogy, még több tíz találkozás után sem, de gondolkodni lehet és elméletileg felkészülni az előzőekben elhangzottak alapján.



És ha támad?

A medve csak akkor támad, ha provokálják. Például, ha egy kutya felbosszantja, majd a gazdájához szalad oltalomért. Szintén támad, ha meglepik, és úgy érzi, hogy sarokba van szorítva, vagy ha táplálkozás közben zavarják meg. Akkor is veszélyes és támadást provokál ki, ha korábban már megsebezték, esetleg meghajtották. Az anyamedve akkor is támad, ha úgy érzi, meg kell védenie a bocsait. De emellett veszélyesek a veszettség utolsó fázisában lévő, tehát beteg állatok, akik már nem félnek az embertől, az ilyen esetek ritkák, illetve az etetéssel emberhez szoktatott egyedek is.

Ha egy medve, bármilyen okból kifolyólag, zsákmánynak vagy megsemmisítendő veszélyforrásnak tekintené az embert, akkor az meg is fogja semmisíteni, hiszen minden képessége megvan rá. Az ember a legkönnyebben vadászható prédafaj lehetne. Ezért nem helyeslem, amikor a támadás szót használják, mert a támadások több mint 95%-át szerencsére túlélik az áldozatok. Ez a medvét ismerve csoda lenne, viszont az adatokat tekintve nem "csoda", hanem akarattal félremagyarázott viselkedésforma.

Munka közbenMunka közben


A medve kivételes esetekben indíthat áltámadást, hogy a nem kívánt személyt elijessze, de ez általában nem jár fizikai kontaktussal. Ilyenkor is az a legfontosabb, hogy lehetőleg megőrizzük a hidegvérünk. Soha ne harcolj a medvével, mert minden esetben ő fog győzni! Szlovéniai szakemberek tanácsa: maradj helyben, feküdj hasra, a kezeddel védd a tarkódat és próbálj olyan csendbe maradni, amilyenben csak tudsz. Mielőtt pedig felállsz, bizonyosodj meg arról, hogy biztosan elment a közeledből.

Tehát mozdulatlanul feküdni a legvégső esetben tanácsos?

Nincs saját tapasztalatom ebben, ezért erről nem is nyilatkoznék.

Nem lenne jobb ötlet elszaladni vagy felmászni egy fára?

Határozottan nem. Soha ne próbálj elfutni, mert azzal csak felébreszted az üldözési ösztönt, és futásban a medve biztosan jobb, mint az ember. Hosszú távon és egyenetlen terepen tud 50 km/h-s sebességgel vágtatni. Fára mászni kicsivel jobb megoldás, mint a futás, de mivel fára mászni is határozottan jobban tud, ezért ez is csak részmegoldás. Abban az esetben menekülhetsz inkább, ha pár lépéssel, és tényleg csak pár lépéssel biztonságba kerülhetsz, például egy autóba.

A medvés képeket Gál László készítette.A medvés képeket Gál László készítette.


És mi legyen a kutyánkkal? Tényleg tartsuk megkötve?

Igen. A kutyát mindenképp tartsuk pórázon, ez lehet hosszú póráz is, ami nagyobb mozgásteret ad a kedvencnek, de ugyanakkor bármikor korlátozhatjuk a mozgását.

Esély sincs rá, hogy megvédjen egy kutya?

Egy kutyának nincs esélye a medve ellen, és csak felbosszantja, ha szabadon engedjük, akkor hozzánk is vezeti a medvét.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS