2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyereklapok egy internet előtti lassabb korból

G. L. G. L. 2019. szeptember 05. 10:15, utolsó frissítés: 14:12

A Napsugár és A hiaza sólymai 30 évvel ezelőtti kiadását néztük meg, hogy akkor hogyan kezdődött az iskola.


Bár nem sok előjelét tapasztaljuk, de idén lesz a 30 éves évfordulója a romániai (talán) rendszerváltó forradalomnak. Ennek apropóján egy kicsit szerettük volna felidézni annak a kornak a hangulatát. Május elsején a Dolgozó Nő '89-es lapszámaiból szemezgettünk, míg most az iskolakezdés felé közeledve arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tartalommal találkoztak azok a gyerekek, akik három évtizeddel ezelőtt megrendelték a Napsugárt, vagy a Szivárvány elődjének számító, A Haza Sólymai gyereklapot.

Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány akkori szerkesztője, jelenlegi főszerkesztője pedig elküldte a tanévkezdő szeptemberi és az októberi lapszámok digitalizált változatát annak érdekében, hogy egy kicsit belekóstoljunk a rendszerváltás gyerekeinek szánt folyóirataiba. Megnéztük, hogy milyen tematikus cikkek jelentek meg benne, mennyire voltak tele propagandával.

Az említett lapszámok címoldala.Az említett lapszámok címoldala.


Nem véletlenül írhatta levélváltásunk alkalmával a jelenlegi főszerkesztő,


hogy büszkék a lapra, mert az akkori agyoncenzúrázott világban fehér hollóként szinte szabadok lehettek.

Négy oldalnyi politikai töltetű szöveggel és képpel megadták a császárnak, ami a császáré, utána pedig szabadon rendelkezhettek, ahogyan a főszerkesztő fogalmaz „az egész laptest maradandó értékű művészi alkotás, mese, vers, grafika, legnagyobb íróink, költőink, képzőművészeink munkája, illetve igényes, ma is élvezhető és vállalható ismeretterjesztő szöveg”. És abban vitathatatlanul igaza van a főszerkesztőnek, hogy egy olyan gyerekvers, ami 30 évvel ezelőtt jó volt, az most is jó, annak ellenére is, hogy közben gyakorlatilag a feje tetejére állítottuk a világot.

A Napsugár szeptemberi és októberi számai is tartják a sormintát, az első két oldalon főleg a pártot és Ceaușescu elvtársat, a gyerekek legjobb és legféltőbb barátját, dicsőítő szövegek vannak a pionír életről, és főleg a nyári pionírtáborokról. Ahogy Vallasek Júlia megjegyzi a Napsugárról szóló elemzésében (a '87-es és a '88-as időszakról) az ideológiai nevelésre szánt anyagokat a szerkesztők igyekeztek elkülöníteni a laptest többi részétől, s mint akkori fogyasztó azt is hozzáteszi, hogy ez az izolációs kísérlet tökéletesen bevált, mert mindenki a propaganda anyagok után nyitotta ki a lapot. Ennek ellenére mutatunk néhány idézetet és illusztráció, mert manapság már egészen elképesztő ilyet olvasni.

A szeptemberi iskolakezdésre írt lelkesítő szövegből egy részlet, amellyel az akkori kisiskolásokat, az ezredforduló utáni évek szakembereit próbálták tanulásra lelkesíteni.A szeptemberi iskolakezdésre írt lelkesítő szövegből egy részlet, amellyel az akkori kisiskolásokat, az ezredforduló utáni évek szakembereit próbálták tanulásra lelkesíteni.

A pionírszervezet országos tanácsa által kiadott lapban természetesen rendszeresen beszámoltak <i>Pionír őrjárat</i> néven az aktuális eseményekről. A szeptemberi számban a pitești-i országos pionírfórumról közöltek valami tudósítás szerűt, amiből természetesen kihagyhatatlan volt - leegyszerűsítően fogalmazva - a Ceaușescu-házaspárnak mondott köszönet.A pionírszervezet országos tanácsa által kiadott lapban természetesen rendszeresen beszámoltak Pionír őrjárat néven az aktuális eseményekről. A szeptemberi számban a pitești-i országos pionírfórumról közöltek valami tudósítás szerűt, amiből természetesen kihagyhatatlan volt - leegyszerűsítően fogalmazva - a Ceaușescu-házaspárnak mondott köszönet.


A szerkesztők izolációs törekvése A haza sólyamai októberi számának esetében igazán látványos, az óvodás korosztálynak szánt ideológiai nevelést szolgáló anyagokat valószerűtlenül mosolygós arcú, ünnepi egyenruhás gyerekekkel ábrázolták, akik fölött a trikolór színei pompáznak, szemben a laptest többi részének valóságosabb gyerekábrázolásával.

A haza sólymainak szeptemberi lapszámát megkímélték a propagandától, Fodor Sándor táskáról szóló története készítette fel a gyerekeket az iskolakezdésre. Nem úgy az októberi számban, ahol a sólyomavatásról szóló szöveget trikolórban gazdag ábrákkal díszítettek. A három színű zászlóról szóló propagandaversikével együtt a galériában részletesebben is megnézhetitek. A haza sólymainak szeptemberi lapszámát megkímélték a propagandától, Fodor Sándor táskáról szóló története készítette fel a gyerekeket az iskolakezdésre. Nem úgy az októberi számban, ahol a sólyomavatásról szóló szöveget trikolórban gazdag ábrákkal díszítettek. A három színű zászlóról szóló propagandaversikével együtt a galériában részletesebben is megnézhetitek.



galeria_29066_napsugar3.jpg
Ízelítő a '89 októberi propaganda anyagokból. Csak tudnánk, miért kell tudják a kisiskolások, hogy több mint 32 millió tonnás rekord gabonatermés volt az országban?
galeria_29067_szivarany1.jpg
A sólyomavatásról szóló anyagot a címlappal együtt érdemes szemlézni.
galeria_29068_szivarany2.jpg
galeria_29069_szivarany3.jpg


Most jöhet a gyereklap, amit tényleg olvastak a gyerekek, vagy felolvastak nekik a szüleik, esetleg a tanítójuk. Nem egy tudományos kutatás részletességével vágunk bele a bemutatóba, inkább csak ízelítőt szeretnénk adni a lapok hangulatából. Aki átfogóbb képet szeretne kapni, annak a már előbb említett Vallasek-tanulmányt javasoljuk a megjelenő figurákról, az identitásképzésről, a másság megjelenítéséről, illetve Sándor Ildikó összefoglalóját is el lehet olvasni a Napsugár meseanyagáról.

Az ideológiai fejtágító után irodalmi összeállítás következett mesékkel, rövid tanulságos történetekkel és számtalan verssel. A lap munkatársai között van például Bálint Tibor, Méhes György, Bajor Andor és Fodor Sándor is, az említett lapszámokban Markó Béla és Kányádi Sándor közöl több verset is.

Két olyan szöveget emelek ki, aminek a testi fenyítés (is) a témája. Egyáltalán az meglepő volt, hogy egyáltalán megjelenik olyan szöveg, amiben a szülő felpofozza a gyereket. Lehet, hogy nem tűnik soknak 30 év, azért elég jelentős a szemléletváltás a gyereknevelésben. Nem nagyon tudom elképzelni, hogy manapság egy nyakleves mellett szó nélkül el tudnánk menni. Ráadásul Kiss János szövege azt sulykolja, hogy ne kérdezz, mert még megjárhatod. Ellensúlyozásként pedig Orbán Ferenc kolozsvári történetét is beteszem, abból legalább azt érezhetjük, hogy nem lesz attól jobb nekünk, ha behúzunk a másiknak.




És akkor jöjjön néhány vers az említett szerzőktől változatosan a Napsugárból és az amúgy sokkal színesebb A haza sólymaiból. Olyan versek,

amelyek a rendszerváltás után is simán vállalhatóak.

Ezeket a verseket talán még a '90-es években megjelent versesköteteikbe is betették a szerzők, bár ezt most nyilván nem ellenőriztük le.Ezeket a verseket talán még a '90-es években megjelent versesköteteikbe is betették a szerzők, bár ezt most nyilván nem ellenőriztük le.

Kovács András Ferenc 30 évvel később is szerepel szerzőként a Napsugár internetes impresszumában.Kovács András Ferenc 30 évvel később is szerepel szerzőként a Napsugár internetes impresszumában.

Markó Béla költői munkásságát azóta elhomályosította a politikai szerepvállalása, tehát hamarább gondolunk rá az RDMSZ korábbi elnökeként, mint költőként, de az ő gyerekkori képe - mint minden más szerző esetében - is szerepel a Napsugár jelenlegi munkatársait felsorakoztató összeállításban. Markó Béla költői munkásságát azóta elhomályosította a politikai szerepvállalása, tehát hamarább gondolunk rá az RDMSZ korábbi elnökeként, mint költőként, de az ő gyerekkori képe - mint minden más szerző esetében - is szerepel a Napsugár jelenlegi munkatársait felsorakoztató összeállításban.




galeria_29072_szivarany6.jpg
Tolna Éva vagy Jánky Béla neve nem biztos, hogy sokaknak ismerősen cseng, linkelek egy-egy leírást a munkásságukról a szövegben.
galeria_29073_szivarany8.jpg
Kányádi Sándort nyilván nem kell senkinek bemutatni, nemzedékek nőttek fel a versein.
galeria_29075_szivarany9.jpg
Bónusznak egy mesét is mellékelek A haza sólymai szeptemberi lapszámából.
galeria_29074_szivarany9b.jpg


Tolna Évának és Jánky Bélának itt és itt olvashattok utána, egyébként mindketten a Napsugár állandó szerzői voltak, akiknek emlékét manapság is őrzik.

Rendszeres vendég volt a lapokban Csipike, és ha most szöveget nem is, de az illusztrációt közlünk róla.Rendszeres vendég volt a lapokban Csipike, és ha most szöveget nem is, de az illusztrációt közlünk róla.


Az akkori laptestből még két olyan téma van, amit mindenképp szeretnék megemlíteni. Manapság is bevett gyakorlat, hogy a gyerekek verseit és rajzait közli a lap, de az teljesen valószerűtlen, hogy bárki is levelező társat keresne. Pedig 30 évvel ezelőtt még teljesen bevettnek tűnt kiíratni a címed az újságba azzal felhívással, hogy levelezni szeretnél ismeretlen gyerekekkel. Érdemes megfigyelni, hogy akkor a városok nevét már csak románul lehetett használni, amit ugye egy címben fölösleges is lett volna körülírni, de a szövegekben így terjedt el Kolozsvár helyet például a kincses város vagy Mátyás király szülővárosa kifejezések.



'89 végén egy oldalnyi képregény is belefért a kínálatba a sárkányokról, ami először talán meglepőnek tűnik, de jobban belegondolva: miért ne lehetett volna képregény? Nem valami új találmány az, még akkor sem, ha mostanság igazán népszerűek.




A végére hagytuk a gyereklapok klasszikus ismeretterjesztő-, rejtvényfejtő- és kézügyesség-fejlesztő összeállítását. A Napsugárban abban az időben éppen László Ferenc újságírónak volt egy sportágbemutató sorozata, szeptemberben a fociról, míg októberben a kézilabdáról lehetett egy-egy rövid összefoglalót olvasni, illetve Murádin Jenő akkori főszerkesztő egy ismeretterjesztő sorozatot szerkesztett Örökmozgó néven. Természetesen zenés mozgásfejlesztő feladatoknak, illetve egyéb rejtvényeknek is jutott hely.


Karola? Karola?



A haza sólymaiban épp Könczei Csilla közölt egy néptáncos rovatot, ami 30 év távlatából talán egy kicsit összetettnek tűnik egy óvodásoknak és olvasni még nem igazán tudó elsősöknek szánt lapban, de az akkori szerkesztők biztosan jobban ismerték az akkori igényeket. A végére pedig egy origami mintát hagytam, hátha nektek is kedvetek támad hajtogatni.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS