2019. november 13. szerdaSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Folyamatosan ér bennünket radioaktív sugárzás, de nem kell félnünk tőle

Kádár Kata 2019. augusztus 23. 10:23, utolsó frissítés: 10:50

A Csernobil sorozatnak köszönhetően a figyelem központjába került a radioaktív sugárzás témája. A magyar napokon szakértők beszélgettek a valódi veszélyekről.


A Csernobil című HBO minisorozat bemutatása után újra a közbeszéd és érdeklődés középpontjába került maga a radioaktív sugárzás témája, a katasztrófák következményei, és egyáltalán, hogy milyen célokra használja az ipar a radioaktív izotópokat. Megfigyelhető, hogy a közvélemény alapértelmezetten negatív érzelmeket társít a témakörhöz, és az emberek félelme lényegében azzal magyarázható, hogy a radioaktivitást mindig „titkosan” kezelték a hivatalos szervek, a médiában is gyakran homály és bizonytalanság övezte.

A Kolozsvári Magyar Napok során a témát érintő kerekasztal-beszélgetést szerveztek csütörtök délelőtt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sátránál Ellenségünk-e a radioaktivitás? Csernobiltól a klímakutatásig címmel, ahol média-, orvos- és környezettudományi szempontból próbálta közérthetően taglalni a témát a három meghívott előadó: Begy Róbert–Csaba adjunktus (BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar), Kommer Alois újságíró és Hoducz Zoltán, a Budapest János Kórház orvosa. A szakértők elmondták, hogy a Csernobil TV-sorozat tudományos szempontokból is hűen ábrázolta az 1986-os atomreaktor balesetet és annak következményeit.

Milyen mértékben érintette a sugárzás Románia lakosságát?

Begy Róbert beszámolója szerint ezeket az adatokat elég pontosan lehet tudni. Azon kívül, hogy az egyetemen már akkor is voltak sugárzásmérő műszerek, utólag, a radioaktív izotópok felezési idejéből is ki tudják számolni. Ez a kifejezés az aktív atommag elbomlására, konkrétan elfeleződésére vonatkozik, és például a cézium 137 izotóp esetében ez harminc évet jelent. Kutatócsoportjaik éppen ezért 2016-ban – pontban harminc évvel a szerencsétlenség után végeztek széleskörű méréseket Romániában, és az eredményeket lényegében megszorozták kettővel. Konkrét értékekről nem beszélt a szakértő (talán a fölösleges aggódás megelőzése érdekében), de azt elárulta, hogy a legmagasabb radioaktív sugárzást Fehér megyében és Hargita megye északi részén észlelték.


Hoducz Zoltán, Kommer Alois és Begy Róber-Csaba. <i>A szerző felvétele</i>Hoducz Zoltán, Kommer Alois és Begy Róber-Csaba. A szerző felvétele


A csernobili katasztrófa esetén gőzrobbanásról beszélhetünk, aminek következtében a reaktor kigyulladt. “A legnagyobb hiba, amit elkövettek, hogy vízzel oltották a tüzet, és az illékony radioaktív anyagok így könnyedén a légtérbe kerültek” – magyarázta a szakértő.

Az újságok a szenzációt keresik?

Kommer Alois kutatásaira alapozva arról beszélt, hogy a balesetet követő napokban az újságok elvétve, alig egy-két rövid és eldugott beszámolóban cikkeztek a történésekről, amelyekben semmi konkrét értékről nem írtak. A hírérték kimerült abban, hogy folyamatosan “csökkent a sugárzás mértéke”, ami végül is igazságot takart: a jód radioaktív izotóp felezési ideje 8 nap, így ezek gyorsan felbomoltak. A kilakoltatást követő periódusban a nemzetközi sajtóban elvétve írtak arról, hogy terhes nők és gyerekek ne járjanak a szabad levegőn, illetve felhívták arra is a figyelmet, hogy vizet csakis a városi hálózatból igyon a lakosság.

“Az újságíróknak nem volt meg a kellő szakmai hátterük ezzel a témával kapcsolatban, ezért sokszor ferdítésekkel is találkozhattunk”- érvelt Kommer, aki külön kitért a 2011-es fukusimai reaktor szerencsétlenségére. “Napjainkban a szenzációnak van igazán hírértéke, ezért a japán atomreaktor szerencsétlenség esetén (amely nem volt olyan súlyos, mint a csernobili) kimondottan nagy hangsúlyt kaptak például a német atomellenes tüntetők, ami valamelyest hozzájárulhatott Németország azon döntéséhez, hogy 2021-ig minden atomhajtású reaktort leállítanak. "Ezen túl Németország a körülbelül a határtól 15 km-re levő erőműtől fogja vásárolni az energiát. Ennek stratégiai hatékonysága pedig számomra kérdőjeles, hiszen szükség van erre a technológiára” – összegezte a kutató.

A radioaktív izotópok hasznosak is

“Ha nem lennének, akkor nem lenne modern orvostudomány “ – mondta Hoducz Zoltán, aki külön kitért Wilhelm Conrad Röntgen találmányára, magára a képalkotás technológiájára, amely mind radioaktív izotópokon alapszik. Nem beszélve arról, hogy terápiás kezeléskor is használják ezeket. Daganatos betegségek esetén gyakran használják az izotópok beültetését, természetesen kontrollált dózisokban.

Az orvos elmagyarázta, hogy a radioaktív molekulák csak akkor jelentenek veszélyt, ha bekerülnek a szervezetünkbe. Mindannyian “sugárözönben” élünk, azaz állandó sugárzásnak vagyunk kitéve, ezt háttér-sugárzásnak nevezi a szakirodalom. Ennek szemléltetésére a szakértő elmagyarázta, hogy egy mellkasröntgen sugárzása körülbelül 6-7 évi háttérsugárzást tesz ki.

A meghívottak tehát mindenkit nyugalomra intenek: csupán a determinasztikus radioaktív fertőzés esetén kell aggódnunk. Ez esetben, a táplálék révén közvetlen érintkeztünk radioaktív forrásokkal. A fertőzés alig látható, a tünetek nem egyértelműek, és ami a legrosszabb: változást okoznak a DNS-hálózatban, ez okozza a rákos megbetegedések zömét. Hoducz megjegyezte, hogy közvetlen sugárzás esetén a bőr felületén égési sérüléshez hasonló tünetek jelentkeznek, “a HBO filmben ezt elég jól bemutatták”- hangsúlyozta.

A BBTE adjunktusa érdekességként kitért a dohányzók esetére is, akik a dohánylevélen található radioaktív polónimot szívják be. Egy évig tartó cigizés esetén körülbelül egy tüdőröntgennek megfelelő sugárzást “szívunk magunkba”, a passzív dohányzókra is érvényes a tendencia.

A radioaktív izotópokat a klímaváltozás felmérésében nyomkövetőként is használják – tette még hozzá Begy. Például a tőzegmoha altalaji alakulását ezen izotópok segítségével mérik. "Itt azt figyeljük, hogy milyen mértékben váltakoztak az esős és száraz időszakok, illetve hogy a melegedés, mint jelenség, hogyan változik. Ezeket látjuk a földrétegek vastagságából, és párhuzamot tudunk vonni az időjárás változásaival" - fejtette ki.

Nyitókép: Csernobil sorozat

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS