2019. aug. 25. vasárnapLajos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan hat az immunrendszer a testsúlyunkra és miért hizlalnak az antibiotikumok?

Ambrus István Ambrus István 2019. augusztus 09. 11:29, utolsó frissítés: 11:29

Végre választ kaphatunk arra, hogy miért híznak el egy egyesesek ugyanakkora mennyiségű táplálék elfogyasztásától, amitől mások soványak maradnak.


Az orvosok egereken végezett kísérletekből arra következtetnek, hogy bizonyos emésztésért felelős baktériumok adagolásával mérsékelni lehet a szervezetbe jutott tápanyagok felszívódását - számolt be az The Atlantic.

A kutatók és orvosok jelentős részét továbbra is erősen foglalkoztatja az elhízás problematikája. A szakemberek szerint még mindig sincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért híznak el egy egyes emberek ugyanakkora mennyiségű táplálék elfogyasztásától, amíg mások soványak maradnak. Az eredmények szerinte az immunrendszer is kiemelt szerepe van abban, hogy a megfelelő szinten tartsa az emésztőrendszerben élők mikrobák számát, amelyek az optimális anyagcsere-folyamatokért felelősek.

Az orvosok a bélflóra és az immunrendszer működése közti összefüggést kutatták, amely magyarázatot adhat az elhízás jelenségére is. Ezen keresztül az orvosok arra is magyarázatot találhatnak, hogy miért híznak el a sokan az életkoruk előrehaladtával, annak ellenére is, hogy nem változtatnak radikálisan a táplálkozási szokásaikon, vagyis nem esznek többet. Sok személy esetében az is gondot jelent, hogy hiába iktatnak be diétát, annak nincs konkrét eredménye. A hipotézis szerint az immunrendszer nagy mértékben felelős az emésztési folyamatokért is és azért is, hogy milyen mértékben használja fel a szervezet a felvett kalóriákat és tápanyagokat.

Az antibiotikumok és az elhízás


Annak első jeleit, hogy az antibiotikumok használata és az elhízás közt is összefüggés lehet, a második világháború utáni időszakban észlelték, amikor az antibiotikumok használata kezdett szélesebb körben elterjedni. Ekkor figyelték meg az állattenyésztők azt, hogy azok a marhák, amelyek valamilyen fertőzésre antibiotikumot kaptak, gyorsabban növekedtek és nagyobbak lettek, mint társaik. Ennek következtében kezdtek el az állatok tápszerébe antibiotikumot is adagolni - ennek pedig, mint azóta tudjuk, a húst elfogyasztó emberek szervezetére is hatása van.

Ez az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos tényezőnek bizonyult: az elmúlt több mint fél évszázadban az állatoknak adagolt nagyobb mennyiségű antibiotikum miatt hatékonyabb lett az állattenyésztés, kevesebb a kórokozó, de mindez visszahat az emberi szervezetre is.

1950-ben egy Merck nevű vállalat szabadalmaztatta azt a módszert, amellyel egy "innovatív növekedési faktornak" az állati tápokba való adagolásával felgyorsították a húsipar termelékenységét. Ez az "innováció" azonban nem volt más, mint a penicillin antibiotikum. Egy másik vállalt, az amerikai Eli Lilly újítása pedig az volt, hogy három antibiotikumfajtát kevert az állatok élelmébe, így elsősorban a szarvasmarha, kecske és juh állatállomány növekedését sikerült felgyorsítani. Később más húsipari termelők is alkalmazták ezt a gyakorlatot, viszont az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumokról és azok hatásáról nem sokat tudtak a fogyasztók.

Az, hogy az antibiotikumok megölik a bélflóra természetes baktériumait, és ezzel könnyebbé tehetik a tápanyagok felszívódását, vagyis azok áthaladását a bélfalon, egy viszonylag friss felfedezésnek számít. Vagyis ezen elmélet szerint az antibiotikumok nagy mértékű használata a 20. században hozzájárulhatott az emberiség példa nélküli elhízásához. És bár az óvatosabb megfogalmazások szerint ez a korreláció akár megtévesztő is lehet, mert más tényezők is közrejátszhatnak, de az tény, hogy anyagcserénk és a bélflóránk egészsége között egyértelmű az összefüggés.


A bélbaktériumok típusának közük van a súlyfölösleghez

A Washingtoni Egyetem biológusa, Jeffrey Gordon elhízott egereken végzett kísérletet 2006-ban. Ennek során eltérő típusú emésztésért felelős baktériumokkal (Bacteroides és Firmicutes) rendelkező egereknek azonos mennyiségű táplálékot adtak, és azt figyelték meg, hogy amíg bizonyos egyedek veszítettek a testsúlyukból, a másik csoport egerei hízásnak indultak. Így kiderült, hogy az állatok emésztőrendszerében lévő baktériumok milyen mértékben felelősek a táplálék felszívódásáért, és ezen keresztül a fogyás vagy az elhízásért. A kísérlet második szakaszában ezeket a baktériumokat átültették egyik egérből a másikba, és megfigyelhető volt, amint rövid időn belül változás állt be az egerek metabolizmusában, és fogyásnak indultak. Később, embereket vizsgálva, hasonló eredményekre jutottak: vagyis a bélflóra összetétel nagyban befolyásolta a testsúlyt.

A Natura Medicine lap nemrég arról ír, hogy azoknál a személyeknél, akik Akkermansia muciniphila baktérium tartalmú probiotikumokat fogyasztottak, egyensúly állt be az emésztésükben. Ez a baktérium egyébként az legtöbb ember szervezetében előfordul és nagyban felelős az emésztési folyamatok működéséért. Ezek alapján bizonyos mértékben kontrollálható a súlyfölösleg, amelyet annak függvényében lehet szabályozni, hogy ezeket milyen mértékben juttatják a páciensek szervezetébe.

Immunológusok több kutatása is azt igazolja, hogy az elhízott emberek immunrendszere nem reagál olyan hatékonyan az oltóanyagok komponenseire, mint a soványaké, ugyanakkor az is igazolást nyert, hogy a túlsúlyos és kórosan sovány személyek sokkal kitettebbek a fertőzéseknek. A kutatók szerint tehát az immunrendszer nagy szerepet játszik az emésztés működésében, elsősorban azon keresztül, ahogyan a szervezetben lévő mikrobák aktiválódnak. Ezt a tézist igazolja Zac Stephens kutatása is, aki felfedezte, hogy azok az egerek, amelyeknek a szervezetében módosított T-limfocitákat találtak volt, sokkal kövérebbek lettek, mint társaik. A kísérletek konkrétan igazolták azt is, hogy azok az egerek, amelyek szervezetében több a Clostridia nevű baktérium és kevesebb a Desulfovibrio, akkor sem halmoznak fel súlyfölösleget, ha nagyobb mennyiségű élelmet fogyasztottak.

Borítókép: Photo by i yunmai on Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS