2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A levegő páratartalmát hasznosító okoscserepet fejlesztett egy kolozsvári diák

2019. június 21. 14:58, utolsó frissítés: 20:42

Felszusszanhatnak a feledékeny szobanövény-tulajdonosok. Kovács Róbert-Jenő, a KO-pot feltalálója mesélt nekünk ötletéről és a megvalósításról.


Akár egy évig is képes a szobanövények környezeti paramétereinek monitorizálására és a növény fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításra a KO-pot elnevezésű okoscserép, amelyet a kolozsvári Kovács Róbert-Jenő, a János Zsigmond Unitárius Kollégium végzős diákja készített el.

Ahogyan ő fogalmazott a rövid bemutató videójában, a KO-pot egy olyan rendszer, amely megelőzi a nem megfelelő növénygondozás okozta pusztulást. A rendszer a környezeti paraméterek monitorizálásán alapszik. Ez magában foglalja a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, a talaj nedvességét és pH-értékét, a fénymennyiséget, a cserépben található tartály vízszintjét. És ugyan van saját víztartálya is a rendszernek, de a környezetből is képes pótolni a szükséges vízmennyiséget - sőt az ásványi anyagok hozzáadását is megoldotta. Emellett kísérleti funkciói is vannak, ilyen a mágnesestér-generátor, amellyel a gyorsabb és látványosabb növekedés érhető el, de vab benne zenelejátszás is. Ráadásul az interneten keresztül is lehet irányítani egy telefonos applikáción keresztül.

A cserép és a tartozékaiA cserép és a tartozékai


A fejlesztését díjazták már a budapesti 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen, ahol dicséretben részesült, tehetségútlevelet kapott a Magyar Innovációs Szövetségtől, amellyel a további kutatásait könnyítik meg, illetve ezen kívül kiállítási lehetőséget nyert az ősszel rendezendő budapesti Kutatók éjszakájára, amely Magyarország egyik legnagyobb tudományos rendezvénye. Ezen kívül második lett vele a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján, amivel továbbjutott a tudományos diákkörök Kárpát-medencei döntőjére (TUDOK), ahol nagydíjat kapott. És az eredmények nemcsak a sikerest, hanem a médianépszerűséget is meghozták a számára: a magyar média mellett a román média érdeklődését is felkeltette. Sőt, jelenleg Magyarországon folyik az eszköz szabadalmaztatása, tehát még az is lehet, hogy belátható időn belül kereskedelmi forgalomba is kerül.


Róbert elmondása szerint gyerekkora óta szeret barkácsolni,

mindenféle ilyen tevékenységbe szívesen belefogott. És e mellé bejött a kísérletek szeretete is, amikor elkezdtek az iskolában fizikát tanulni. És nyilván látták a tanárai is, hogy szeret kísérletezni, javasolták neki a hasonló versenyeket. Programozást az utóbbi két évben kezdte megszeretni, bár már 9. osztály óta intenzív informatika osztályban tanul.

"Azok gyakran nagyon unalmas feladatok, és jó sok programot kell írni, a végén pedig nem látszik semmi belőle. Kiszámolni az első n prím szám összegét nagyon jó, de távolról sem olyan érdekes, mintha megnyomunk egy gombot a telefonon, és az interneten keresztül bekapcsol egy lámpa. Ez volt az első olyan projekt, amikor értelmét is láttam az egésznek" - magyarázta, majd arról is mesélt, hogyan tervezte meg az okoscserepet, és az, amiben leginkább különbözik a piacon fellelhető más, okosnak nevezett cserepektől.

Kovács Róbert Jenő mutatja be a társainak a találmányátKovács Róbert Jenő mutatja be a társainak a találmányát


"Mielőtt nekifogtam, nyilván szétnéztem, hogy mi van a piacon. a mostani cserepek nagyrészt bluetoothon csatlakoznak a telefonhoz, ha egyáltalán csatlakoznak, ez a házon belülre limitálja a vezérlést, nem adja meg azt a lehetőséget, amit az internetes csatlakozás, hogy bárhonnan a világon lehet hozzá kapcsolódni. A legtöbb okoscserép esetében az a legnagyobb probléma, hogyha senki nem tölti újra a víztartályt, akkor a végeredmény ugyanaz, mintha nem öntöznénk: a növény kiszárad. Én erre szerettem volna megoldást, hogy ez automatikusan töltődjön újra. Az egyik megoldás nyilván az lett volna, hogy csatlakoztatom a vízhálózatra, de az nem igazán járható út, mert az egész házat tele kellett volna vízcsövekkel pakolni. Ezért találtam ki bele ezt a funkciót, hogy a levegő páratartamából nyerjen vizet. Ilyen korábban nem volt a piacon" - teszi hozzá.

És nyilván Róbert is tudja, hogy a mágnesestér-generátor szép és érdekes, de a kísérleti laboron és a versenyen kívül szinte teljesen érdektelen.

"Ha gyártásba kerül, akkor Marika nénit nyilván nem fogja érdekelni, hogy a mágneses tér hogyan megy és jön a muskátlija mellett, de esetleg opcionális modulként bele lehet tenni. Ezeket azért tettem bele, mert nem egy helyen olvastam, hogy ténylegesen elősegíti a növekedésüket a mágneses tér. Polarizálja a vizet és gyorsabban megy a víz a növény száraiban és gyökereiben" - magyarázza is rögtön a kutatói szempontokat, majd a fejlesztés folyamatáról is beszél, és talán az első pillantásra egyszerű dolgok rögtön bonyolultabbak lesznek.

"Minden komponensen sokat gondolkodtam. Például a víz szintjének a mérése a víztartályban. Több megoldás is van rá. A piacon lévő eszközök többségében egy ellenállásmérésen alapszanak. Van két drót a vízben, a tartály aljától a tetejéig, és mér egy ellenállást. Annak függvényében, hogy mennyi víz van benne, változik az ellenállás mértéke.

Az ellenállás a víz ásványi anyag tartalmának a koncentrációja függvényében is változik, tehát nem egy pontos mérés. Az én esetemben pláne nem működött ez a megoldás, mert a víz egyszer a csapból kerül bele, a másik estben pedig kondenzált víz van benne, amiben nincsenek ásványi anyagok. Kezdtem mindegyik ilyen megoldást körbejárni, hogy milyen alternatívák vannak még. Lehet ultrahanggal is vízszintet mérni, de az is nagyon hőmérséklet- és páratartalomfüggő. Végül egy fogazott léces rendszert használtam, ami egy tengelyt forgat egy úszókával. Ez volt a legpontosabb, mert nem számít, hogy milyen folyadék van benne" - magyarázta lelkesen, teljes beleéléssel. Az ásványi anyag tartály monitorizálására egy saját fejlesztésű szenzort használt, amely olyan infravörös diódákon alapszik, amiket a futószalagok esetében is használnak.


A prototípus előállítása nyilván sokba került,

többek között a 3D-s nyomtatás miatt is, ami költséges mulatság, és nyilván nem volt elég csak egyszer kinyomtatni az egyes elemeket. Szériagyártásban viszont már lehetne például fröccsönteni a műanyag házat, ami már kevésbé drága. Róbert szerint az elektronikája sem volt drága, inkább az volt időigényes, ameddig az áramköröket összeszerelte. Gyártásban már sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne nyomtatott áramkörökkel dolgozni. "Nem azt mondom, hogy olcsó dolog lenne a KO-pot, de elő lehetne ugyanannyiból állítani, mint a piacon jelenleg is megtalálható hasonló termékeket. Vannak már okoscserepek a piacon, de nem tudnak ennyi mindent."



Fontosak a díjak és fontos az esetleges gyártás is, de legalább ennyire fontos az, amit egy ilyen eszköznek a fejlesztésével, a tapasztalattokkal tanul egy diák, mert ahogyan Róbert is fogalmaz: "az iskola szinte semennyire nem készít fel az életre". Mert az is fontos, hogy valaki el tudjon mondani egy hosszabb szöveget egy nagyobb közönség előtt, amire például az olyan versenyeken nyílik lehetőség, amiken ő is részt vett. "Ugyanígy fontos, hogy egy interjút tudjunk adni: akár magyarul, akár románul. Viszont az erre való felkészítés sem történik meg az iskolában, pedig egy magyar órán vagy egy román órán megtörténhetne. Vannak ennél jóval értelmetlenebb feladatok, amiket megoldunk az iskolában, és nem marad meg belőle semmi" - vélekedett még.

Egy ilyen verseny pedig az által sokat hozzátesz egy diák oktatásához, hogy lehetőséget nyújt számára olyasmivel foglalkozni, ami igazán érdekli.

"Sokkal jobban elmélyülhetek benne, mintha egy házi feladat lenne az iskolában. Sokkal jobban érdekel, ezért utánanézek. Emellett megtanulok megírni egy hosszabb tudományos szöveget, grafikonokat készíteni hozzá, amivel eddig nem szembesültem. Az iskolában műszaki rajzot sem kellett eddig készítsek. A bemutató és a különböző kiállításokon való részvétel pedig abban segít, hogy be tudjak mutatni valamit: úgy is, ha egy egyetemi tanár érdeklődik utána, és úgy is, ha egy óvodás érdeklődik a Kutatók éjszakáján" - tette még hozzá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS