Kultikus gödör Magyarfenesen: voodoo-szerű szertartásra utal?
S.Z., S.G. 2004. november 02. 17:12, utolsó frissítés: 16:43#b#[fotóriport]#/b# Levágott ujjú agyag-kézfejeket találtak egy késő-bronzkori településen az autópálya nyomvonalán. Molnár Zsolt régész szerint a miérteken lehet spekulálni, csak vigyázni kell, nehogy Andersen-mesékben találjuk magunkat.
Enyhén holdbéli, de valamiképp szép táj fogad Magyarfenes határábanA régészek nem véletlenszerűen ásnak
egy adott helyszínen. Egy késő-bronzkorban élt ember ugyanúgy gondolkodhatott bizonyos kérdésekben, mint mi – magyaráz Molnár Zsolt. Lakhely-választáskor már akkor is szempont volt, hogy lehetőleg ne vigye el a víz a házat, de azért legyen mit inni.
Nem jó, ha a terep csúszik, tehát többé-kevésbé egyenes hely kell, és a napsütés is nagyon fontos: emiatt településeket főleg a dombok déli oldalán érdemes keresni.
Érkezésünkkor a csapat egy része
épp a kutatóárkok egymáshoz való
viszonyát mérte fel
Zsolt épp a mérési eredményeket
jegyzi le
Magyarfenesen egy késő-bronzkori (kb. i.e. 1200-1000) települést találtak. – A vaskorra való átmenet küszöbén állunk – mesél Molnár. Egy évszázaddal korábban (i.e. 1300) játszódott az Iliász. Keveset tudni az erdélyi bronzkornak erről a szakaszáról, annál is inkább, mivel egy közösség élete nem szokta követni a régészek besorolásait.
– Az akkor élt népcsoportok anyagi műveltsége nem egységes, annak ellenére, hogy kultúrájuk tartalmazza a korszakra jellemző fontosabb karakterisztikákat. De úgy, ahogy a lucskoskáposztát is minden háziasszony másképp főzi, a mikroközösségeknek sajátos, az általános jellemzőkön túlmenően egyedi kultúrájuk van.
Időközben germánok is temetkeztek
ugyanezen a helyszínen, így
nyílhegyek, harci kések, pajzsok
is előkerültek
Ráadásul a kézről két ujj el volt távolítva – a kutató szerint ez már az a történet, amit tovább lehet fűzni, csak ügyelni kell rá, nehogy a régészet területéről egyszerre az Andersen-mesékben találjuk magunkat. Mint megtudtuk, Görögországban találtak már hasonló időszakból bal lábakat, szintén agyagból.
Egy késő-bronzkori ház helye: a föld soha nem fagy meg, a család pedig egymás hegyén-hátán aludhatott, így nem volt szükség tűzhelyre. A bal alsó sarokban egy szemetesgödör nyomai fedezhetők fel. Eddig három ilyen házhelyet sikerült feltárniA késő bronzkorban már kis családok alkotják a társadalom alapegységét: két-három generáció lakik együtt egy házban. A Fenesen talált, földbe ásott kunyhók tulajdonképpen tetővel befedett gödrök, és csak alvásra voltak használatosak. Tüzet is csak kint, a szabadban gyújtottak.
A hierarchikus közösség tagjai állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, ezt egészíti ki a kézműves tevékenység (kerámiát készíthettek – bár égetőkemencét egyelőre még nem találtak.) Nem lehet pontosan tudni, hányan laktak Magyarfenesen, mivel a telepnek mindössze 10%-át tárták fel.
Nyílhegyet vizsgál az egyik régészAutópálya-építéskor a munkáltató (jelen esetben az állam) köteles finanszírozni a nyomvonal feltárását – tudjuk meg. Egy-egy szakaszt aztán különböző szakintézmények kapnak meg: a magyarfenesi helyszínen a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Régészeti Intézete kutat.
Egyben ásták ki ezt az
agyagedényt
December közepéig kellene feltárni a nyomvonal jelen szakaszát, bár ez a település valószínűleg halasztást kap: az összesen 14 000 négyzetméternyi területet érdemes teljesen átkutatni.
Szombaton is reggel nyolckor
kezdődik a műszak
Egy őskori település vagy gepida temető színhelyére nem lehet elhozni egy busznyi turistát. Főleg, ha a sírokat kirabolták, valószínűleg az elhunyt rokonai éppen azért, hogy a halott ruháját díszítő ékszereket ismét hasznosítsák.…
A leleteket tartalmazó gödröket
lerajzolják-fotózzák, aztán betemetik
Potenciális jogi gubanc lehet, hogy az ásatás jelenleg a református egyház területén folyik: a tulaj, mivel még nem kapott kártérítést, elvileg akár ki is utasíthatja a kutatókat. Molnár szerint azonban ennek lehetősége csekély: a falu lelkésze és a közösség egyaránt támogatja az archeológusok munkáját.
Házat bérelnek az archeológusok a faluban: ide hozzák a leleteket, ugyanitt lehet lucskoskáposzta-levest enni
A régész-perspektíva: mesélik, most még nincsen gond. Decemberben viszont kéz-lefagyás várható...
Kirabolt sír: erre a fent látható, fekete földréteg utal, ott ástak le a sírrablók. Ők kortársak lehettek, mivel pontosan tudták, hol a holttest mellrésze: látható, hogy csak egy kis lyukat ástak a földbe. Egy kő maradt utánuk, azt a földbe temetett holttest fejéhez volt szokás helyezni
Két és fél hónapja tartanak az ásatások, és egyelőre még a kezdeti, „manuális” szakaszban tartanak. Később buldózerrel nyomják majd le a fölösleges földréteget
Cserép-darabok az egyik kutatóárokban
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Hogyan építhetünk ki egy vállalatot, ami megújít? – Csalár Bence lesz a Blogdíler meghívottja
Com’ON Kolozsvár: 100 fiatal 37 kezdeményezést valósított meg november folyamán
A csiszolatlan kőkorszakból származó Vénusz-szobrot találtak Franciaországban
Korlátozni fogja a túl fiatal felhasználókat az Instagram
