2019. december 5. csütörtökVilma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kultikus gödör Magyarfenesen: voodoo-szerű szertartásra utal?

S.Z., S.G. 2004. november 02. 17:12, utolsó frissítés: 16:43

#b#[fotóriport]#/b# Levágott ujjú agyag-kézfejeket találtak egy késő-bronzkori településen az autópálya nyomvonalán. Molnár Zsolt régész szerint a miérteken lehet spekulálni, csak vigyázni kell, nehogy Andersen-mesékben találjuk magunkat.




Enyhén holdbéli, de valamiképp szép táj fogad Magyarfenes határábanEnyhén holdbéli, de valamiképp szép táj fogad Magyarfenes határában


A régészek nem véletlenszerűen ásnak

egy adott helyszínen. Egy késő-bronzkorban élt ember ugyanúgy gondolkodhatott bizonyos kérdésekben, mint mi – magyaráz Molnár Zsolt. Lakhely-választáskor már akkor is szempont volt, hogy lehetőleg ne vigye el a víz a házat, de azért legyen mit inni.

Nem jó, ha a terep csúszik, tehát többé-kevésbé egyenes hely kell, és a napsütés is nagyon fontos: emiatt településeket főleg a dombok déli oldalán érdemes keresni.

Érkezésünkkor a csapat egy része
<br />
épp a kutatóárkok egymáshoz való
<br />
viszonyát mérte felÉrkezésünkkor a csapat egy része
épp a kutatóárkok egymáshoz való
viszonyát mérte fel
Az archeológusok – a terepbejárás mellett – geoinformatikai szoftvereket használva olyan helyeket keresnek, melyek többé-kevésbé megfelelnek a fenti követelményeknek. Pluszpont, ha a közelben már találtak valamit korábban, illetve ha az eke fordított már ki a földből cserép-darabokat. Reményteljes helyeken szúrópróba-szerűen leásnak: a föld elszíneződése vagy némi leletanyag jó hír ilyenkor.



Zsolt épp a mérési eredményeket
<br />
jegyzi leZsolt épp a mérési eredményeket
jegyzi le
A régész képbe helyez:

Magyarfenesen egy késő-bronzkori (kb. i.e. 1200-1000) települést találtak. – A vaskorra való átmenet küszöbén állunk – mesél Molnár. Egy évszázaddal korábban (i.e. 1300) játszódott az Iliász. Keveset tudni az erdélyi bronzkornak erről a szakaszáról, annál is inkább, mivel egy közösség élete nem szokta követni a régészek besorolásait.

– Az akkor élt népcsoportok anyagi műveltsége nem egységes, annak ellenére, hogy kultúrájuk tartalmazza a korszakra jellemző fontosabb karakterisztikákat. De úgy, ahogy a lucskoskáposztát is minden háziasszony másképp főzi, a mikroközösségeknek sajátos, az általános jellemzőkön túlmenően egyedi kultúrájuk van.

Időközben germánok is temetkeztek
<br />
ugyanezen a helyszínen, így
<br />
nyílhegyek, harci kések, pajzsok
<br />
is előkerültekIdőközben germánok is temetkeztek
ugyanezen a helyszínen, így
nyílhegyek, harci kések, pajzsok
is előkerültek
Nagy érdeklődésre tarthat számot azonban az itt előkerült, kultikus gödör. Ezt sajnos nem sikerült lencsevégre kapni, mert már betemették. Ebben két, őrlőkőre helyezett agyag-kézfejet találtak a kutatók. Kicsit voodoo-hoz hasonlít mindez – értékel Molnár: a mélyedésben talált szén valamilyen termékenységi szertartásra utal.

Ráadásul a kézről két ujj el volt távolítva – a kutató szerint ez már az a történet, amit tovább lehet fűzni, csak ügyelni kell rá, nehogy a régészet területéről egyszerre az Andersen-mesékben találjuk magunkat. Mint megtudtuk, Görögországban találtak már hasonló időszakból bal lábakat, szintén agyagból.

Egy késő-bronzkori ház helye: a föld soha nem fagy meg, a család pedig egymás hegyén-hátán aludhatott, így nem volt szükség tűzhelyre. A bal alsó sarokban egy szemetesgödör nyomai fedezhetők fel. Eddig három ilyen házhelyet sikerült feltárniEgy késő-bronzkori ház helye: a föld soha nem fagy meg, a család pedig egymás hegyén-hátán aludhatott, így nem volt szükség tűzhelyre. A bal alsó sarokban egy szemetesgödör nyomai fedezhetők fel. Eddig három ilyen házhelyet sikerült feltárni


A késő bronzkorban már kis családok alkotják a társadalom alapegységét: két-három generáció lakik együtt egy házban. A Fenesen talált, földbe ásott kunyhók tulajdonképpen tetővel befedett gödrök, és csak alvásra voltak használatosak. Tüzet is csak kint, a szabadban gyújtottak.

A hierarchikus közösség tagjai állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, ezt egészíti ki a kézműves tevékenység (kerámiát készíthettek – bár égetőkemencét egyelőre még nem találtak.) Nem lehet pontosan tudni, hányan laktak Magyarfenesen, mivel a telepnek mindössze 10%-át tárták fel.


Nyílhegyet vizsgál az egyik régészNyílhegyet vizsgál az egyik régész
Az adatok:

Autópálya-építéskor a munkáltató (jelen esetben az állam) köteles finanszírozni a nyomvonal feltárását – tudjuk meg. Egy-egy szakaszt aztán különböző szakintézmények kapnak meg: a magyarfenesi helyszínen a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Régészeti Intézete kutat.


Egyben ásták ki ezt az 
<br />
agyagedénytEgyben ásták ki ezt az
agyagedényt


December közepéig kellene feltárni a nyomvonal jelen szakaszát, bár ez a település valószínűleg halasztást kap: az összesen 14 000 négyzetméternyi területet érdemes teljesen átkutatni.

Szombaton is reggel nyolckor
<br />
kezdődik a műszakSzombaton is reggel nyolckor
kezdődik a műszak
– Valószínűleg nem kerülhetne sor ezekre az ásatásokra, ha az autópálya nem épülne. A régészeti feltárásokat támogató alapítványok, illetve az állam is egyre piacorientáltabb: így a turisztikai szempontból vonzó római- és középkori városok feltárására lehet pénzt kapni – mondja a régész.

Egy őskori település vagy gepida temető színhelyére nem lehet elhozni egy busznyi turistát. Főleg, ha a sírokat kirabolták, valószínűleg az elhunyt rokonai éppen azért, hogy a halott ruháját díszítő ékszereket ismét hasznosítsák.…


A leleteket tartalmazó gödröket
<br />
lerajzolják-fotózzák, aztán betemetikA leleteket tartalmazó gödröket
lerajzolják-fotózzák, aztán betemetik
Az autópálya-építés főleg a frissen végzett régészek számára áldás: Magyarfenesen húsz-huszonkét fiatal kutató dolgozik a háromfős kutatócsoport (Florin Gogaltan, Apai Emese és Molnár Zsolt) mellett.

Potenciális jogi gubanc lehet, hogy az ásatás jelenleg a református egyház területén folyik: a tulaj, mivel még nem kapott kártérítést, elvileg akár ki is utasíthatja a kutatókat. Molnár szerint azonban ennek lehetősége csekély: a falu lelkésze és a közösség egyaránt támogatja az archeológusok munkáját.

Házat bérelnek az archeológusok a faluban: ide hozzák a leleteket, ugyanitt lehet lucskoskáposzta-levest enniHázat bérelnek az archeológusok a faluban: ide hozzák a leleteket, ugyanitt lehet lucskoskáposzta-levest enni



A régész-perspektíva: mesélik, most még nincsen gond. Decemberben viszont kéz-lefagyás várható...A régész-perspektíva: mesélik, most még nincsen gond. Decemberben viszont kéz-lefagyás várható...




Kirabolt sír: erre a fent látható, fekete földréteg utal, ott ástak le a sírrablók. Ők kortársak lehettek, mivel pontosan tudták, hol a holttest mellrésze: látható, hogy csak egy kis lyukat ástak a földbe. Egy kő maradt utánuk, azt a földbe temetett holttest fejéhez volt szokás helyezniKirabolt sír: erre a fent látható, fekete földréteg utal, ott ástak le a sírrablók. Ők kortársak lehettek, mivel pontosan tudták, hol a holttest mellrésze: látható, hogy csak egy kis lyukat ástak a földbe. Egy kő maradt utánuk, azt a földbe temetett holttest fejéhez volt szokás helyezni



Két és fél hónapja tartanak az ásatások, és egyelőre még a kezdeti, „manuális” szakaszban tartanak. Később buldózerrel nyomják majd le a fölösleges földrétegetKét és fél hónapja tartanak az ásatások, és egyelőre még a kezdeti, „manuális” szakaszban tartanak. Később buldózerrel nyomják majd le a fölösleges földréteget



Cserép-darabok az egyik kutatóárokbanCserép-darabok az egyik kutatóárokban

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS