2019. július 16. keddValter
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Úgy fogjuk használni a mesterséges intelligenciát, mint egy orákulumot

G. L. 2019. június 17. 16:17, utolsó frissítés: 2019. június 19. 13:33

Mérő László szerint nem fogjuk érteni, hogy mit csinál, de jobb lesz, mint mi. És ki kell majd képezni azokat a szakembereket, akik meg tudják zabolázni, ha öntudatra ébred.


A mesterséges intelligencia (AI) nem a jövő, hanem vaskosan a jelen. Gyakorlatilag az életünk minden területén ott van vagy ott lesz, kezdve a mezőgazdaságtól egészen az önvezető autókig. Vagy éppenséggel az oktatásig. Így nem meglepő, hogy az erősen jövőorientált, a jövő kihívásaira választ kereső ITK - Innováció- és Tehetségkonferenciának az egyik visszatérő motívuma volt a mesterséges intelligencia. Nem véletlenül mondta azt Bíró Pál, a Google Magyarország vezetője azt: "a Google sokáig azt mondta magáról, hogy már nem online cég, hanem mobilcég - ma pedig már nem mobilcég, hanem AI cég." Bíró Pál előadására még visszatérünk, de előbb Mérő László pszichológus gondolatkísérletét mutatjuk be, mintegy bevezetőként a mesterséges intelligencia témájához.

Mérő LászlóMérő László


Jóllehet, hogy Mérőt manapság mindenki pszichológusként és tudományos ismeretterjesztőként ismeri, de mint fogalmazott az előadása bevezetőjében, 35 évvel ezelőtt, amikor elvégezte a matematikát, akkor egy mesterséges intelligenciával foglalkozó laborban dolgozott. Sőt, elmondása szerint kezdetben azt gondolta, hogy azért megy a pszichológia tanszékre, mert ott majd megtudja, hogyan gondolkodunk, és felvértezve ezzel a tudással, majd visszatérhet a mesterséges intelligenciához. Ami azóta sem történt meg, és már valószínűleg soha nem is fog. Mérő szerint


az elmúlt 35 évben csak egy valamiben változott jelentősen a mesterséges intelligencia,


annak ellenére, hogy most egészen látványos eredmények vannak. Mint mondta, semmi újat nem találtak ki azóta. Annak a sakkprogramnak az algoritmusa, ami manapság hülyére veri már a világbajnokot, már akkor is megvolt, csak akkor havonta lépett egyet, nem lehetett használni, de még csak kipróbálni se nagyon. Manapság ezzel szemben tizedmásodpercenként tud lépni egyet. Annyit gyorsultak azóta a gépek, hogy most már lehet látni, mit tudnak.

"Látjuk, hogy jobbak mint, mint az ember" - mondja, de rögtön azt is hozzáteszi, ez nem garancia arra, hogy használni is tudjuk. Példája szerint egy önvezető autó bármennyire is jobban teljesít, mint egy sofőr, de egy-egy balesetet még így is okoz - nem lehet azt teljesen kiküszöbölni. Mérő szerint az önvezető autók elterjedését épp az nehezíti a leginkább, hogy nincs meg a jogi környezet a használatukhoz.

Mint magyarázta, nem ez az első eset a technikatudomány történetében, hogy egy technikai innováció kitörését más tudományok fejletlensége adományozza. Példaként az ipari forradalmat hozta fel, mert hiába volt már meg a 18. század első felében a gőzgép, de hiányzott a kft., mint jogi formula. Ezért 50 évig késett a tudományos, technikai forradalom. Mérő szerint egy kicsit most is ez van, mert nem tudjuk, hogy ki tehető felelőssé azért, ha egy önvezető autó balesetet okoz. Hiába okoz kevesebbet, mint az ember, de még is fog okozni egyet-egyet. A kutató szerint a legvalószínűbb, hogy Kínából érkezik majd a megoldás, ahol könnyebb lesz bevezetni egy olyan törvényt, hogy az autó tulajdonosa a felelős, még akkor is, ha ott sem volt.

Az önvezető autókat már forgalomban is teszteltékAz önvezető autókat már forgalomban is tesztelték


A mesterséges intelligenciát az önvezető autók mellett olyan területeken is bevetik, mint a fordítás, ahol egyelőre egy nagy nyelvről (pl. angol) egy másik nagy nyelvere (pl. német) használható jól, mert azt többet tudja gyakorolni. Vagy hazabeszélve említette Mérő a dolgozatok javítását is, tehát az oktatást. Mint magyarázta, jelenleg még az a probléma, hogy vannak olyan bullshit szöveget író programok, amelyek átverik az AI-t, mert biztosan jó osztályzatot adna rá, pedig egy valós oktató észrevenné, hogy semmi értelme.


Egy ember nyugodtan mondhatja, hogy nincs kedved sakkozni, és inkább beszéljünk a költészetről,

mindenki meg fogja érteni. Egy mesterséges intelligencia viszont nem mondhatja. Mérő érvelése szerint az önvezető autó sem mondhatja, hogy most nincs kedve elvinni a célállomásra, és beszéljünk inkább a költészetről, mert azonnal visszük a bontóba. A kutató szerint ugyanakkor nincs kizárva, hogy a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, mert az ember is öntudatra ébredt, és nem is olyan rég volt az.

Mérő szerint ugyanakkor ki fogjuk képezni azokat a szakembereket, akik tudják, hogy ebben az esetben mit kell csinálni, mert azt szeretnénk, hogy az önvezető autó ne pofázzon vissza. "Azt nem tudom, hogy hol fogjuk képezni, a műegyetemen vagy pszichológia szakon, mert nyilván mind a kettőre szükség lesz, de a felsőoktatásban az ilyeneket meg szoktuk oldani. Létrehozzuk azokat a szakokat, amikre szükség lesz" - teszi hozzá mintegy megnyugtatásul. És nem sokkal később úgy fogalmazott, hogy még azt sem tudni pontosan, hogy mit fogunk nekik tanítani, csak egy kicsit látszik a kezdete. Arról viszont már határozottabb képet festett fel, hogy miként is fogjuk használni a mesterséges intelligenciát.


Úgy fogjuk használni, mint egy orákulumot. Mint valakit, aki az egészből semmit nem ért

Több példát is hozott Mérő ennek szemléltetésére. Egyrészt Miloš Forman filmrendezőt említette, aki 1968-as emigrálása után 1975-ben kapott egy szerződésajánlatot Hollywoodból, amiben azonban volt néhány feltétel. Például az, hogy köteles alaposan elolvasni és figyelembe venni a fókuszcsoport jelentést a filmjéről. (Ez egy moziteremnyi potenciális nézőnek a pszichológusok által készített elemzése, annak alapján, hogy a film vetítésekor másodperecről másodpercre hogyan reagálnak.)

Hiába fogta a fejét Forman, hogy ezek nem értenek semmit abból, hogy mi az a filmművészet - mert tényleg nem értettek hozzá -, de mégis tettek javaslatokat, hogy hol kellene vágni a filmet. Mivel Forman aláírta a szerződést, elolvasta a javaslatokat, és végül a többségüket alkalmazta is, mert rájött, hogy úgy is működik a film. Végül az önéletrajza szerint így készítette el a többszörös Oscar-díjas Száll a kakukk fészkére című kultuszfilmet. Mérő szerint a mesterséges intelligencia is hasonlóan fog működni, mert semmit sem fog érteni abból, amit jobban csinál, mint mi.

Az AlphaGo mesterséges intelligencia csak két évvel ezelőtt tudta először legyőzni a sportág világbajnokátAz AlphaGo mesterséges intelligencia csak két évvel ezelőtt tudta először legyőzni a sportág világbajnokát


A másik példája a Go világbajnokot legyőző mesterséges intelligenciának az esete volt, akinek tavaly decemberben megtanították a sakk szabályait, majd hagyták, hogy 4 órát gyakoroljon. És utána kipróbálták, hogy mit tud. És döbbenetesen jól játszott, megverte a sakkvilágbajnokot könnyedén verő programot is.

"Emberi szemmel nézve nagyon furcsán játszott. Komoly sakkozók mondták azt rá, hogy olyat nem lép az ember, amilyet lépett, mert hülyeség. És lépett, és mégis nyert" - magyarázta a kutató, hozzátéve, egy idő után már nem tudjuk, hogy amit csinál, azt miért csinálja. Ehhez kell majd kiképezni azokat a szakembereket, akik tudni fogják, hogy mit kezdjenek akkor, amikor a mesterséges intelligencia megbokrosodik. Mérő szerint ugyanakkor a mesterséges intelligenciában egyelőre nem lesz meg az a képesség, hogy definiálja önmagát.

Mérő szerint új, úgynevezett "kentaursportok" fognak kialakulni, amelyben az ember a számítógéppel támogatva játszik a gépek ellen. Garri Kaszparov sakkvilágbajnok szerint az ember a géppel együtt fog győzni, és Mérő elmondása szerint az eddigi egy-két olyan versenyben, amit így szerveztek, valóban a kentaur nyert, tehát úgy tűnik, hogy az ember hozzá tud még tenni valamit.

"Ehhez kell majd tehetség, hogy valami olyanhoz tegyen hozzá, ami nála sokkal jobb. Tanárként számomra például ez már természetes, mert minden tanár előbb vagy utóbb találkozik nála tehetségesebb diákkal. Én is tanítottam Szilágyi Áront, aki kétszeres olimpiai bajnok vívó. Csomó hallgató van, aki ebben vagy abban a pillanatban jobb, mint én" - mondta.


A mesterséges intelligenciát nem tudjuk arra programozni, hogy: "veled megelégszem"

Az előadás zárásaként olyan területeket említett a kutató, ahol majd nem lehet használni az AI-t. Szerinte azok az olyan területek, ahol nem lehet optimalizálni, ahol nem lehet minimalizálni, hanem arra kell törekedni, hogy megelégedjünk valamivel. A mesterséges intelligenciát erre nem tudjuk programozni, mert csak azokon a területeken használható jól, ahol számszerűen eldönthető, hogy valami jó vagy rossz. Mint mondja, a tökéletesen élethű szexbaba lehet, hogy úgy ki tud elégíteni, hogy a fülünk kettéáll tőle, de nem biztos, hogy attól még azt választjuk a kevésbé tökéletes élő partnerrel szemben.

Kínaiak által épített mesterséges intelligenciával működő, élethű szexbabaKínaiak által épített mesterséges intelligenciával működő, élethű szexbaba


Nyitókép: Westworld sorozat/HBO

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS