2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az antibiotikumok, a hormonok és a növényvédő szerek miatt aggódnak leginkább az európaiak

Ambrus István Ambrus István 2019. június 17. 12:10, utolsó frissítés: 2019. június 18. 10:44

Megszokott jelenség, hogy egy átlagos családban elkészített ebéd több kontinensről származó hozzávalókat tartalmaz.


Június 7-én volt a nemzetközi élelmiszerbiztonsági nap, és ebből az alaklomból több erre vonatkozó kutatást és adatot is közzétettek a fogyasztóvédelemre szakosodott hatóságok és civil szervezetek. Mint kiderült, az európaiak egyre céltudatosabbak az élelmiszerek vásárlásakor.

Ezek szerint az élelmiszerek kapcsán a vásárlók 50%-a azt tartja szem előtt, hogy a megvásárolt termékek jelentenek-e valamilyen veszélyt az egészségére, elsősorban a gyártási technológiára, a származási helyre figyelve, de akár éppen a szállítási körülményekre vonatkozóan is.

Az élelmiszerbiztonság egyre fontosabb szempont a termékek kiválasztásakor, legalább annyira, mint a termékek ára. A három elsődleges szempont, prioritási sorrendben: a termékek származási helye, az ára, majd az élelmiszerbiztonsági előírások betartása. Az utóbbi nemcsak az üzletben megvásárolható kész termékekre vonatkozik, hanem az élelmiszerek előállításra is. Ez az egész gyártási folyamatot jelenti, aminek során az áru a termelőktől az üzletek polcaira kerül. Ebben szerepelnek többek közt a higiéniai szempontok, a növények termesztésének és az állattartásnak a körülményei is.

Erről az EU a 28 tagállamának 28.000 állampolgárát kérdezték a kutatás készítői. A résztvevők 41%-a azt nyilatkozta, hogy őt kiemelten érdekli az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdéskör, de összességében a felmérésben arra a következtetésre jutottak, hogy a vásárlók jelentősebb része fontosnak tartja ezeket a szempontokat.


Az élelmiszerek kapcsán az EU lakosságát elsősorban az érdekli, hogy a hústermékek előállítása, vagyis az állattenyésztés során használtak-e antibiotikumot és növekedést elősegítő hormonokat, (44%), a zöldségek esetében, hogy használtak-e növényvédő szereket, (39%) valamint az is, hogy ezek a termékek az előállításuk során mennyire károsították a környezetet (37%).

Az élelmiszerek előállításának folyamata és ennek következményei egyre jobban érdekli az Európai Unió lakosságát, akiknek 66%-a gondolja úgy, hogy fontosak az élelmiszerbiztonsági kérdések olyan mértékben, hogy azért a válaszadók többsége a vásárlási szokásait is megváltoztatta.

A felmérésből kiderült továbbá, hogy a vásárlók az ilyen szakterületen tevékenykedő kutatókban bíznak a legjobban, őket a fogyasztók érdekeit képviselő szervezetek követik, ugyanakkor a termelőkben és az állattartó gazdasággal foglalkozókban bíznak meg legkevésbé.

Az étkezéssel és élelemmel kapcsolatos hírek jelentős részét a tévéből szerzik az EU polgárai, 46%-ban az internetes felületek híreiből. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a válaszadók 43%-a gondolja, hogy az EU elsősorban az élelmiszerek fogyaszthatósága és biztonsága miatt hoz különböző törvényeket, azt viszont 19%-a tudja a megkérdezetteknek, hogy az EU-n belül erre vonatkozó intézmények is vannak. Emellett 36%-a az embereknek úgy véli, az élelmiszerbiztonsági kérdések körüli bürokrácia túl bonyolult és átláthatatlan.

Bizonyos tekintetben kizárólag a tehetősebb nyugati világ problémájának tűnhet ez a kérdéskör, de mélyebben vizsgálva a problémát, a számadatok mást mutatnak. Hivatalos adatok szerint, a szigorú előírások ellenére is évente 23 millió ember betegszik meg a fertőzött élelmiszerek miatt. Mindez annak ellenére történik, hogy az EU és az országok erre szakosodott szervei a leghatékonyabban igyekeznek kiszűrni a romlott, vagy rossz minőségű árucikkeket.

A 23 millió megbetegedett személy közül 4.700 esetében halálos kimenetelű az élelmiszerfertőzés. Ezek visszaszorítása azért is nehézkes, mert az élelmiszergyártási és beszerzési hálózatok világszintűek, így például egy átlagos családban elkészített ebéd több kontinensről származó hozzávalókat tartalmaz. Az egyik leggyakoribb megbetegedést okozó fertőzés a szalmonella volt, amit az elmúlt évek során jelentős mértékben sikerült visszaszorítani a WHO szerint. Ennek ellenére ez a kórokozó évente még mindig 5 millió megbetegedést okoz.


Nagyobb átláthatóság az élelmiszerbiztonság érdekében?

Az élelmiszerbiztonsági kérdések elsősorban a tagállamok felelőssége és hatásköre, ezen belül pedig a tagállamok egyénileg határozzák meg, hogy erre vonatkozóan melyik hatóságnak milyen kompetenciája van. Mindemellett, akik elsősorban felelősek a termékek megfelelő minőségéért, azok maguk a termelők, akiknek saját maguk kell folyamatosan ellenőrizniük a megfelelő minőséget meghatározó standardok betartását.

Németországban több mint 400 erre szakosodott intézmény működik, de ezek sem képesek teljes mértékben kiszűrni a selejtes élelmiszeripari termékeket a piacról. Matthias Wolfschmidt, a németországi Foodwatch igazgatója elmondta, gyakori eset, hogy a visszásságok ellenére sem lépnek bizonyos termelők, hogy megakadályozzák az esetleges élelmiszeripari problémák kialakulását. A non-profit szervezet igazgatója úgy véli, átláthatóbbá kéne tenni az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos folyamatokat a vásárlók számára, ugyanakkor pedig elszámoltathatóbbá kellene tenni a gyártókat és a termelőket.

A termelők részéről a vásárlók felé azért fontos a transzparencia, mert ez a leghatékonyabb módja az előírások betartásának. Erre Dánia a legjobb példa, ahol a fogyasztóvédelmisek nyilvánosságra hoztak minden olyan információt, amelyek az élelmiszeripari, vagy élelmet forgalmazó gyártókra vonatkoznak, beleértve a hivatalos ellenőrzések adatait, így az érintett vállalkozók valóban érdekeltek abban, hogy a hatóságok mindent rendben találjanak a házuk táján.

Forrás: Euractiv

Photo by Ali Inay on Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS