A digitális jövő elkezdődött: nincs már messze a cukorszintmérő kontaktlencse sem
G. L. 2019. május 16. 12:39, utolsó frissítés: 12:44Az új társadalmi egyenlőtlenségek és az írás nélküli jövő is benne van azért a pakliban.
A cukorbetegséget könnyből diagnosztizáló kontaktlencse már nem feltétlen a távoli jövő, sőt az sem, hogy a okostelefonnal szűrjék az ezzel összefüggő (cukorbetegségi) vakságot - legalábbis Heal Edina, a Google Magyarország korábbi vezetőjének előadása szerint. A Kreatív Kolozsvár estjén a technológiai lehetőségek mellett a Google csapatépítési és csapatszervezési stratégiáiról, illetve a diverzitás előnyeiről is beszélt, de azokra most nem térünk ki, inkább pontokba szedve leírjuk az általa felvázolt jövőt.
A technológia egyre emberibb lesz
A jövőben még inkább természetes lesz, hogy beszélni fogunk a gépekhez. Heal érvelése szerint akár akár csak 5-10 évvel ezelőtt állapotokhoz képest is jelentőset fejlődött a hangfelismerés, most már magyar nyelven is nagyon jól működnek az ilyen programok, pedig igazán főleg angol nyelvterületen fejlesztettek a mérnökök. Szerinte egyre elterjedtebb lesz hangfelismerés az okos otthoni készülékekben is, hétköznapibb lesz az Amazon Alexája vagy a Google Home szolgáltatása is.
"Nagyon szórakoztató beszélgetni ezekkel a kütyükkel. (...) Néha belegondolok, hogy az már tényleg sci-fi, amikor rászólok egy kütyüre, ami az asztalon áll, hogy az válaszoljon. 15 évvel ezelőtt eszembe sem jutott volna, hogy ezeket már most lehet használni" - mondja, aki szerint természetes, hogy ez elterjedtebb lesz, mert a beszéd is természetesebb, emberibb az írásnál. Állítása szerint meg lehet azt is kockáztatni, hogy 50 év múlva sokkal kevesebben lesznek, akik egyáltalán tudnak majd írni, sőt az olvasni tudók aránya is csökkenhet.
A mesterséges intelligencia (AI) az élet minden területén jelen lesz
Mint Heal érvel, sokan talán gyilkos robotként képzelik el a mesterséges intelligenciát, de egyáltalán nincs erről szó, sőt, más most sokkal elterjedtebb, mint ahogy az átlagember gondolja. Mint mondta, a mesterséges intelligencia technológiája a '70-es években kezdte el foglalkoztatni a mérnököket, kitalálták a logikáját, amire épül, de akkor még hiányzott az a processzor, ami a szükséges sebességet és méretet biztosítsa hozzá. Nem volt meg hozzá a szervergyorsaság, és nem voltak hozzá adatok sem. Az internet széleskörű használata hozta azt a nagyon sok adatot, ami az AI-hez szükséges.
Ahogyan mesélte, már a '80-as, '90-es években is használtak AI-t azokban az ATM olvasókban, ahol csekket használtak, mert az ismerte fel az aláírást, de a szélesebb körű elterjedéséhez egészen a 2000-es évekig kellett várni. A Google-t hozta fel példának, ahol 2012 elején kezdték el egyáltalán használni a mesterséges intelligenciát, és három évvel később már 1200 projektjükben volt jelen.
Érvelése szerint most már a mesterséges intelligenciához szükséges szuperszámítógépek ott vannak a zsebeinkben. Példaként a Holdra szálláshoz használt szobányi szuperszámítógépeket hozta, amelyek 2-3 milliószor voltak gyengébbek (computing power), mint a manapság használt mobiltelefonok. "Ezekkel már rohangálni lehet az utcán, kutyát sétáltatni és a vicceket nézegetni. Hatalmas erő van a zsebünkben, amihez már hozzászoktunk" - mondta. Manapság már a Youtube, a Spotify és a Google Térkép is használja, megtanulják, hogy merre járunk és mit szeretünk, és aszerint kínálnak fel tartalmakat, de még a spam-filterekben is jelen van már.
AI-vel működnek például a Google egyre elterjedtebb Smart Compose és Smart Replay szolgáltatásai is, amelyek automatikus válaszokat kínálnak fel. Az embernek egyre inkább az az érzése lehet, hogy úgy viselkednek, mint egy humanoid.
Ugyanakkor például a környezetvédelem területén is változást hozhat a mesterséges intelligencia. Példaként a Google hírhedten hatékony és energiatakarékos adatközpontjait említette, ahol már a kezdetektől fogva figyeltek arra, hogy környezetbarátok legyenek, és még így is 40 százalékos hűtésenergia-megtakarítást értek el a AI-vel, amikor a DeepMind technológiáját "ráengedték" a központokra, hogy energiamegtakarítást hajtson végre. "Ez nagyon nagy reményeket adhat a jövőre vonatkozóan, ha ilyen fontos dolgokra tudjuk felhasználni a számítógépeket" - mondta.
Ugyanakkor a közlekedést is teljesen át fogja alakítani a technológia, illetve az önvezető autók, amelyek nincsenek is olyan messze. És akkor talán már arra sem lesz szükség, hogy mindenkinek saját autója legyen, elég lesz, ha béreli.
A képfelismerő rendszerek nem csak a családi fotóalbumot segítenek majd rendszerezni, mert például már a cukorbetegségi vakság szűrésében is használhatók ezek rendszerek. Mint Heal mondta, ezek főleg a szegényebb országokban jelentenek segítséget, ahol az emberek nem jutnak el orvoshoz. Indiában például már ápolónők is meg tudják vizsgálni egy mobiltelefonnal az emberek szemét, és ha szükséges, megfelelő kezelést adnak az említett betegségre.
Ehhez jön hozzá, hogy mindent perszonalizáltan fogunk kapni
Jelenleg talán a Facebook hírfolyamában tapasztalják meg a leginkább az emberek, milyen, amikor a gépek döntik el, hogy melyik barátunk posztját látjuk. Azzal, hogy ez így nincs teljesen jól, mert nagyon bezár minket a saját buborékunkba, és nem engedi észrevenni, hogy az utca másik oldalán mást gondolnak az emberek, már sokat foglalkoztak az elmúlt időszakban. A perszonalizáció oda is eljuthat, hogy Alexa fel fogja ismerni, hogy ki beszél hozzá, és ha arra kérjük, hogy játsszon nekünk zenét, a Spotify és Youtube tevékenységünk alapján tudni fogja, hogy mit szeretünk.
Az ember saját magát is meg fogja változtatni,
ami valószínűleg még kockázatosabb és durvább változásokkal jár, mint az, hogy a gépek rakják össze a Facebook hírfolyamunkat. Ahogyan Heal fogalmazott, beláthatatlan következményei lehetnek, főleg amiatt is, hogy az államapparátus rendszerint sokkal lassabban reagál a technológiai változásokra, mint a cégek.
Pont a kiváltságos, gazdag és tanult réteg lesz képes arra, hogy olyan módon alakítsa át magát, hogy ne csak a pénze által jusson előnybe azokkal szemben, akiknek nincs, hanem a tudása, de még talán a fizikai és egészségügyi állapota alapján is lehagyhatja az emberiség azon részét, akiknek nem jutott olyan sok - vázolt fel egy nem túlzottan fényes jövőt.
Példának elmondta, hogy a Google már fejleszt olyan kontaktlencsét, amely a könnyből méri a cukorszintet. És ennek eljöhet még az a változata, amikor nemcsak kívülről teszünk rá valamit a testünkre, mint egy pulzusmérős órát, hanem akár le is nyelhetjük ezeket a kütyüket. Elmesélte, már kísérleteztek azzal is, hogy nanorészecskét beküldenek a testbe, ami bekerül a véráramba és gyakorlatilag körbejárja az egész testet, meg tudja találni a rákos sejteket és után jelenti tudja, hogy hol vannak.