2019. május 25. szombatOrbán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

24 éve indult az első sikeres közösségi oldal: ennyi elég is volt a rabszolgasághoz?

Ambrus István Ambrus István 2019. április 08. 18:04, utolsó frissítés: 18:10

A Theglobe napjai 2007-ben áldoztak le, a Facebookot a like gomb mentette meg.


Mára már elképzelhetetlenné vált az élet a közösségi oldalak nélkül. Ami igazán meglepő, hogy ennek ellenére kevesebb mint két évtizedre tehető az az időszak, amikor elkezdődött a közösségi oldalak aranykora az ezredforduló után. Kérdésessé vált az is, hogy napjainkra a közösségi oldalak használata társadalmi elvárás, vagy egy már kialakult függőség?

Az első igazán népszerű közösségi oldalt 1995. április 1-én indították a Cornell University diákjai. Ennek az oldalnak már megvoltak a maihoz hasonló funkcióik, így ezeken keresztül nemcsak az ismerőseik és egymás közt kommunikálhattak az egyetemisták, hanem bejegyzéseket is közzétehettek, illetve különböző témák kapcsán fórumokon beszélgethettek egymással. Ebben az időszakban még kevesen használták az internetet, de ennek ellenére is 44 ezer felhasználója volt a Theglobe.com-nak. 1997 után több millió dollárt fektettek be projektbe, ami jelentős profitot is termelt, de a kétezres évektől nem sikerült megtartaniuk a felhasználóikat, így 2007-ben bejelentették az oldal működésének felfüggesztését. 

Ezt követte egy másik sikeres kezdeményezés, a SixDegrees.com, amelynek az egyik sajátossága az volt, hogy ezen már chat funkció is működött, valamint itt már a különböző érdeklődési köröknek megfelelően lehetett ismeretségekre szert tenni, és látható volt a hálózaton lévő ismerősök baráti köre. Ez a közösségi platform állt legközelebb a jelenleg is népszerű közösségi platformok funkcióihoz és felületéhez, és ezt követően jelent meg a Facebook, a Myspace, a Linkedlin és a XING, amelyek közül 2005-ig a Myspace volt a legnépszerűbb oldal, leelőzve az összes többit.

Elsősorban azért, mert ezen keresztül az érdeklődési körnek megfelelő videómegosztás, blog, a régi ismerősök, osztálytársak megtalálása is lehetővé vált, így ez az oldal biztosította a legtöbb funkciót a felhasználóknak.  Emellett innovatív lépés volt az is, hogy a Myspace elkezdte komolyabban ellenőrizni az oldalon megjelenő tartalmakat, a felhasználók profiljait, illetve törölték azokat az adatokat, amelyek nem feleltek meg az egyre szigorúbb előírásoknak. Ez nem tetszett a felhasználóknak, így 2008-tól kezdve a Myspace csillaga elkezdett leáldozni, ez viszont kedvezett a konkurens közösségi oldalaknak.


Ami igazán érdekes, hogy a Facebooknak hogyan sikerült az, ami a többi közösségi oldalnak nem, vagyis hogyan sikerült elérnie, hogy sok millió felhasználót szerezzen és azokat sikerüljön is megtartania? Ennek az egyik oka, hogy a Facebook elterjedésével olyan funkciók is elérhetővé váltak a felhasználók számára, amelyek aktívan befolyásolják a közösségek életét amellett, hogy jelenleg több mint kétmilliárd aktív felhasználója van a platformnak. Ehhez a sikerhez az okostelefonok elterjedése is hozzájárult, elsősorban ahhoz, hogy több szempontból is kialakuljon az online kapcsolattartás igénye, illetve a függőség a felhasználók részéről.

Ennek során, a folytonos online jelenlét és a közösségi oldalak miatt kialakult az emberekben az az igény, illetve elvárás, hogy mindenről tájékozódjanak és tájékoztatva legyenek. Ez legtöbbször persze kimerül a reggeli, napközbeni vagy esti scrollozásban, valamint abban, hogy a legtöbb felhasználó megtudja, mi is történt az ismerősei körében. Mindemellett elterjedt az az elképzelés, hogy aki nincs jelen a közösségi oldalakon, az szinte nem is létezik. Ennek hatására megjelent a felhasználókban az a késztetés, hogy rendszeresen tartalmakat is gyártsanak. A newsfeed böngészése, a saját bejegyzések, tartalmak gyártása rövid távon pozitív érzésekkel tölti el a felhasználókat. Ennek mentén egyrészt kialakul az a függőség, hogy mindent tudni szeretnénk, ami az ismerőseinkkel történik, másrészt pedig szintén egyfajta függőség alakul ki az új tartalmak gyártása miatt érzett késztetésből.

Mindez valójában egyetlen zseniális újításnak, a like-gomb bevezetésének köszönhető, amelyen keresztül tetszését kifejezve egy kattintással aktívvá válhat bármelyik felhasználó. Ez ugyanakkor versenyt is generál még az ismerősök körében is.


Ami korábban elképzelhetetlen volt, a fiatal generációnak természetes

Annak ellenére, hogy a baby boomer generáció - az 1946 és 1965 között születettek - is használják ezeket a platformokat, nekik az elsődleges tájékozódási forrásuk továbbra is a televízió és a rádió. Utánuk már sokkal jobban érintett az úgynevezett X generáció - a jelenleg 36- 40 évesek - akiknek a technikai fejlődés már fontosabb szerepet játszott az életében. Utána következik az Y generáció, amely sokkal inkább függ a közösségi oldalaktól, de akik már beleszülettek a bennünket körülvevő virtuális világba, az a Z generáció, az 1984-1994 közt születettek. Ők azok, akik elsődleges információforrásként használják ezeket a felületeket. Az utóbbi az a generáció, aki már beleszületett a technikai vívmányok nyújtotta technológiák használatába, így a legtermészetesebb számukra, hogy az alkalmazásokon és a közösségi oldalakon keresztül tartják a kapcsolatot a világgal.

A Z generáció az, amelynek tinédzser tagjai a legkevésbé vannak tisztában az online világ veszélyeivel, mindemellett ők azok, akik érzelmi alapon hoznak meggondolatlan döntéseket, könnyen kiadnak magukról személyes információkat, és ők azok akik eldöntik, hogy mely közösségi oldalak a legtrendibbek. Ebbe a kategóriába az ő esetükben már nem feltétlenül tartozik bele a Facebook, de az Instagram és a Snapchat annál inkább. Ezek használatának egyik hátránya, hogy például a Z generáció tagjai napi több órát töltenek fotók szerkesztésével, ami a már sokat emlegetett, általánossá váló problémákhoz vezet. A minél tökéletesebb fotók a fiatalok hamis énképének kialakulását eredményezi, amin keresztül hamisan ábrázolják magukat és a valóságot, ami hosszú távon depresszióhoz, rosszabb esetben hamis énkép kialakulását eredményezi.

Mindemellett egyéb hátrányai is vannak a közösségi oldalak és az okostelefonok használatának, amelyekről keveset beszélnek a szolgáltatók és a gyártók. A pszichológiai és a szociális viselkedésre gyakorolt káros hatásokat sok esetben az erre épülő iparág is kihasználja. Erről azok az alkalmazottak illetve egykori vezetők nyilatkoztak, akik részt vettek a közösségi oldalak, vagy alkalmazások fejlesztésében. Ha az ezzel kapcsolatos kutatások eredményei vitathatóak is, az mindenképp riasztó adat, hogy egy átlagos felhasználó naponta kétezer alkalommal érinti meg az okostelefonját, mindemellett pedig két és fél órát tölt a telefon böngészésével. Ennek eredményeként az sem meglepő, hogy az agy működése is észlelhető változásokon megy keresztül. Ezek jelei a kognitív képességek romlása, dekoncentráltság.



A közösségi oldalak, egyéb internetes szolgáltatások és az alkalmazások fejlesztése kezdetén sem a felhasználók, sem pedig a fejlesztők nem számítottak arra, hogy ilyen szintet sikerül elérniük. A kezdetekben a szolgáltatók mindent megtettek azért, hogy versenyben maradjanak a konkurenciával szemben, aminek a felhasználók is örültek, mert addig még soha nem látott lehetőségek nyíltak az átlagos internetfelhasználók számára. Mindemellett napjainkra egyértelművé váltak a közösségi oldalak, hálók és alkalmazások hátrányai is. 2013-ban Tristan Harris, a Google egykori alkalmazottja hozott nyilvánosságra több olyan módszert, amely alapján a vállalat manipulálja a felhasználókat, emellett pedig a magánszféra védelme mellett foglalt állást. Az egykori alkalmazott ugyanakkor kifejtette, nem azt állítja, hogy minden internetes vállalat arra törekszik, hogy függővé tegye a felhasználókat.

Ennek azonban a jelek szerint mégis az ellenkezője történt, illetve történik: a fejlesztések során a szakemberek számos olyan módszerre rájöttek, amely a netes felületek, alkalmazások használatára késztetik az embereket, egyfajta érzelmi függőséget okozva. Továbbra az is kérdéses, hogy mi történik ezeken keresztül szerzett információkkal, illetve az, hogy törvényes keretek között miként lehet ezt a jelenséget szabályozni, amely összemosódva egyéb manipulációs technikákkal, az egyéneken keresztül akár a választások, a demokratikus intézmények működésének befolyásolásához vezethet?

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS