Hogyan lett híresség a szomszéd gyerekből?
G. L. 2019. április 06. 20:34, utolsó frissítés: 20:36Szülőknek mutatták be az újmédia sztárjait Kolozsváron.
Már nem a szomszéddal vagy a barátaival beszéli meg a mindennapjait a Z generációs fiatal, inkább az új média hírességeit hallgatja meg, ahogyan az vacsora mellett elmondja a hétköznapi problémáit, nála keres megoldási mintákat. Talán ez volt a legmeglepőbb jelenség, amire Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem oktatója felhívta a figyelmet a Z generáció sztárjairól, az influencerekről tartott előadásában Kolozsváron.
Az előadást az Életfa Családsegítő Egyesület Szülői Klubja és a KAB Média és kommunikáció szakbizottsága szervezte, és annak a tavaly őszi előadásnak volt a folytatása, amellyel a szülőket akarják felkészíteni a Z (vagy i, vagy a legújabb, még talán be sem kategorizált) generáció felnevelésére. Az online zaklatásról szóló részt itt tudjátok elolvasni, míg az online játékokról szólót ezen a linken éritek el. Guld Ádám előadása sokkal leíróbb jellegű volt, kevésbé kínált fel megoldásokat, mint az előbb említettek, de jól összefoglalta azokat az alapvető változásokat, hogy kire és miért néznek fel, tekintetnek példaképként az Z generáció tagjai.
Minden generációnak megvannak a maga ismert emberei,
a maga sztárjai. Míg az 50-es, 60-as években például Marilyn Monroe volt a sztár, addig a 80-as, 90-es éveket Madonna uralta. A sztár fogalma ugyanakkor elválaszthatatlan a tömegkommunikáció fejlődésétől. A klasszikus hírességek a klasszikus tömegmédiában válnak ismertté, és ott fut fel a karrierjük. Míg a 20-as években elsősorban a mozi jelenti a megjelenési felületet számukra, addig a 70-es, 80-as években a televízió, manapság pedig már az újmédia. A Z generáció sztárjai azért lehetnek teljesen ismeretlenek a szüleik generációjának, mert a fiatalok egészen más médiafelületeket használnak, más csoportoknak tagjai a közösségi médiában, és sokkal több időt is foglalkoznak azzal, hogy online tartalmakat fogyasszanak.
Guld érvelése szerint, ahogyan haladunk előre az időben, egyre fontosabbá válnak a sztárok, megnő a jelentőségük. A szociálpszichológiai, szociológiai magyarázat szerint a modern, késő modern társadalmaknak az elidegenedésével van összefüggésben ez a folyamat, mert a személyek közötti valós kapcsolatok meglazulnak, helyette pedig elképzelt kapcsolatok jönnek létre egy hétköznapi ember és híresség között. Mint megjegyzi, nem véletlenül forró téma a sztárkutatás a tudományban mostanság. A marketing, az irodalomtudományok, a kommunikáció, a kulturális antropológia mellett is számos terület foglalkozik azzal, hogy a sztároknak milyen helye és szerepe van az életünkben.
Milyen funkcióik vannak a hírességeknek?
Az előadás jellegéből adódóan is elsősorban a kulturális funkciókat említette, de természetesen gazdasági funkcióik is vannak. Guld megfogalmazásában a sztárok mindig a kulturális változásnak a tünetei. A különböző történelmi korszakoknak különböző sztárjaik vannak, és ezeken keresztül az adott történelmi korszak nagyon jól leképezhető. Emellett csoportképző funkcióik vannak a hírességeknek. A legegyszerűbb a rajongói közösségek létrejöttére gondolni, de a szakember szerint a pletykálkodás is egyre jellemzőbb velük kapcsolatban, mert az emberek már nem a szomszédról pletykálnak, mert egyre kevésbé látnak be a magánéletükbe, hanem inkább egy hírességről beszélgetnek, akiről a pletykalapok rendszeresen szolgáltatják az információt.
Emellett a sztároknak identitásképző szerepük is van, ami főleg a tizenévesek esetében fontos, amikor a felnőtt identitásuk megalkotásán dolgoznak, megjelenésükből, viselkedésükből, beszédmódjukból választanak maguknak elemeket. "Minden szülő számára ismerős lehet az a helyzet, amikor a gyereke elkezd egy olyan szleng nyelvet beszélni, olyan hangsúlyokat használni, vagy olyan új frizurával jelenik meg egyik napról a másikra, amiről előtte nem halott, amilyet korábban nem látott" - fogalmazott a kutató. Emellett a sztárok szorosan összefonódnak a posztmodern fogyasztói társadalom ideológiájával, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy sztárhoz hasonlítsunk, meg tudjuk jeleníteni a hétköznapokban, ahhoz fontos, hogy olyan termékeket, márkákat vásároljunk, amit a sztár is használ. Guld szerint az egész fogyasztói társadalom ideológiája azt az illúziót sugallja, hogyha megvásárolják a termékeket, akkor elérheted, hogy te is úgy nézz ki, mint egy sztár, és esetleg olyan sikeres legyél.
Nagyjából 15 évvel ezelőtt az újmédia teljesen új lehetőséget kezdett kínálni bárkinek,
ami az ismertség termelésben is óriási változást hozott. Onnantól bárki ismertté válhat az által, hogy tartalmat kezd előállítani valamilyen közösségi média felületre. Az ilyen hírességekre manapság a marketingből kölcsönzött influencer fogalmat szokták használni, de Guld szerint a hétköznapi híresség kifejezéssel is meg lehetne ragadni. A szakember szerint az ilyen felületeken ismertté és népszerűvé váló emberek az esetek döntő többségében nem rendelkeznek semmilyen speciális tehetséggel, "ha csak azt nem gondoljuk tehetségnek, hogy hétköznapi módon, hétköznapi dolgokról tudnak beszélni". Például hétköznapian elmondja, hogyan készíti el reggel a sminkjét, vagy mi van a táskájában.
"A mai fiatalok esetében, akiknek a szabadidejük nagy részét (hétköznap 6-7, hétvégén 8-10 órában) a közösségi médiahasználat köti le, a kapcsolatok és funkciók online felületre helyeződnek át. Nem a szomszéddal beszéli meg, hogy mit evett vacsorára, hanem a Youtube-on hallgatja meg a saját maga által követett tartalom előállítót arról, hogy ő mit evett vacsorára" - mondja Guld, majd a jelenséggel kapcsolatban példát is mond. Olyan 30-40 perces videók jelentek meg nagyjából másfél éve, amelyekben a videókat feltöltő aközben meséli el a saját problémáit, miközben eszik. Mivel ezeknek a videóknak a közzétételét előre bejelentik, a fiatalok körében pedig bevett gyakorlattá válik, hogy ugyanúgy kajával készülnek a számítógép elé, tulajdonképpen együtt esznek.
Miben különbözik egy hétköznapi sztár egy klasszikus hírességtől?
Négy szempont szerint foglalta össze a szakember, hogy miben különböznek egymástól az újmédia sztárjai a klasszikus hírességektől.
1. Klasszikus ismert embert egy intézményesített sztáripar hoz lére, így a televíziós sztároknak hosszú szűrőfolyamaton kellett átmenniük, mire egy cég kinevelte őket. Ebben a folyamatban pedig nagyon sok ember működött közre. Ezzel szemben a Youtube vagy az Instagram sztárjai self-made emberek abban az értelemben, hogy a pályájuk elején senki nem segíti őket abban, hogy miként kell ismertté válni. Bár már vannak példák, akiket követhetnek, de a folyamat most is hasonlóan működik: egy felületre kell elkezdeni tartalmat gyártani, és várni kell ahhoz, hogy az ismertsége eljusson egy olyan kritikus küszöbig, amikor már egy márka elkezd érdeklődni iránta.
2. Míg a klasszikus sztárok általában egy médiafelületen vannak jelen, így a televíziós sztárok a televízióban, a mozis sztárok a moziban, addig az új média influencerei váltogatják a felületeket. Jellemező, hogy 3-5 közösségi csatornát is üzemeltetnek, például a Youtube mellett Instagramon és Facebookon is megjelennek. És jellemző, hogy ezeket a felületeket annak sajátosságaival együtt jól tudják használni.
3. A klasszikus híres emberek személyisége multidimenzionális, tehát minimum két oldala van. Egy, amit a nyilvánosság felé mutatnak, illetve egy másik, a magánélet, amit jellemzően elrejtenek. Ezzel szemben az újmédia sztárjai egydimenziósak, nem játszanak szerepeket, hanem a saját hétköznapi énjüket teszik ki az online felületre. Ez a legnagyobb vonzerejük, mert a saját hétköznapiságukat dolgozzák fel.
4. Minden kutatás azt mutatja, hogy a tömegmédia sztárjai az összes korosztályt elérik: a mozisztárokat a fiatalok továbbra is ismerik, mert még néznek filmeket. Ezzel szemben az online média sztárjait jellemzően csak a fiatalok ismerik. A kutató szerint a törésvonal 25-30 év körül van.
Milyen témák működnek jól, és mitől vonzóak?
A zene nagyon meghatározó, de nem klasszikus vagy popzenére kell gondolni, hanem sokszor olyan zenei montázsvideókra, ahol újra mixelnek egy már meglévő tartalmat. Ilyen zenei tartalom előállító például Magyarországon a PamKutya, akik olyan zenei paródiavideókat gyártanak, aminek a zenei alapja egy felkapott sláger, de a szöveg és szituáció, amit eljátszanak, teljesen más, saját. Ilyen zenei tartalom előállító Tiktok (13-15 évesek között óriási a népszerűsége) alkalmazáson Schobert Lara, aki Schobert Norbi és Rubint Réka lánya, és több mint 331 ezer követője van.
A kutató szerint népszerűek a vicces tartalmak, így például a kihívás- vagy prank-videók. Erős a gamer tematika, de a hétköznapi tudományos témák is felkapottak. A fitness, a mese és a gasztronómiai témák is hódítanak.
A influencerek esetében fontos a könnyed hangnem, és lényeges a vastag bőr. "Az online tartalom előállításának egyik törvényszerűsége, hogy aki a saját arcával megjelenik az online felületeken, teljesen mindegy, milyen minőségű tartalmat gyárt, milyen jól néz ki, vagy mennyire beszél jól, egészen biztosan támadásoknak teszi ki magát" - mondj Guld, aki szerint a trollok nagyon bántó megjegyzéséket fognak bármilyen tartalomhoz hozzáfűzni. A kutató arra figyelmeztet, hogy a fiatalokat, akik belevágnak az online tartalomgyártásba, és nincsenek erre felkészülve, vagy nem tudják ezeket a nagyon durva kritikai hozzászólásokat kezelni, nagyon rossz irányba térítheti ez a folyamat. Ezek a megjegyzések egészen komoly személyiséggel kapcsolatos sérüléseket okoznak, számos fiatalnak megbicsaklik az önbizalma a felnőtté válás folyamatában, ami komoly problémákkal járhat.
Az Y és Z generáció tartalomfogyasztási mintáihoz igazodnak a műfajok is, természetesen nagyon fontos a vizualitás, fontos a játékosság. Ugyanakkor a szakember egy másik olyan jelenséget is kiemel, ami talán nem teljesen egyértelmű. Szerinte a Z generáció különösen preferálja a horizontális interakciót. Az olyan kommunikációs helyzeteket, amelyben az egymással kommunikáló felek azonos hierarchikus szinten helyezkednek el. "A Z generáció nem szereti a lefele kommunikáló attitűdöt, amit nagyon sokszor az idősebb korosztályok, vagy az iskolában preferálnak. Azokat a szituációkat szeretik, amikor a kommunikációs felek partnerek, egyenrangúak. Nem egyirányú, frontális ismeretátadás zajlik, hanem egy párbeszéd, amihez ők is hozzá tudnak szólni, amivel kapcsolatban kérdéseket tudnak feltenni, és aktív résztvevőként tudnak megjelenni" - mondta el.