2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mire jó egy közösségi barkácsműhely? Eszik vagy isszák?

G. L. 2019. április 01. 12:43, utolsó frissítés: 12:43

Úgy látszik, Kolozsváron is fellendülőben van a trend, hogy az emberek közösen barkácsoljanak.


A közösségi barkácsműhely egy kicsit olyan, mint a közösségi kertészet. Csak ebben az esetben az ásó és kapa helyet itt mondjuk fűrész és marógép van. Ahogy egy nagyvárosban nem lehet mindenkinek saját kiskertje, úgy nem lehet saját műhelye sem. Egyszerűen nem férnének el a gépei. Az ilyen közösségi barkácsműhelyben viszont gépeket és szaktudást bérelhetnek az ember a kétkezi munkájukhoz.


Évekkel lemaradva

A csináld magad! mozgalom hazájában, Amerikában már régóta léteznek ilyen fajta közösségi terek, ahová az emberek elmehetnek fúrni, faragni, varrni vagy éppenséggel cinezni. Felénk a barkácsolási mozgalom fellendülésével csak most kezdenek ilyen közösségi barkácsműhelyek megjelenni.

Miért lenne mindenkinek otthon hegesztője? Miért lenne mindenkinek otthon hegesztője?


Magyarország valamivel előrébb jár, de tényleg nem sokkal. 2015-ben nyitotta meg kapuit a TECHNIKA¹, az első barkácsműhely Budapesten, és nem sokkal utána már az AZTA műhelyeibe is mehettek a pestiek megvarrani a ruháikat vagy megjavítani a bútoraikat, de azóta már több műhely is van.

Ugyanebben az évben nyitott Bukarestben a NOD Makerspace, ami úgy hirdeti magát, mint a legnagyobb és legjobb kreatív közösségi tér Romániában. A 650 négyzetméteres alapterületű barkácsműhelyben pedig tényleg minden van, ami egy barkácsolás iránt érdeklődő el tud képzelni. Ahogyan az egyik témában jártasabb ismerősöm lelkendezett, még egy CNC marógép is! A CNC olyan szerszámgépre utal, amely programozható mikroszámítógépet is tartalmaz, ami a vezérlését végzi. A satutól kezdve a digitális hímzőgépig tényleg minden van. Nem mellékesen pedig rendszeresen szerveznek különböző workshopokat is, hogy csak a legutóbbiak közül említsek néhányat, márciusban régi bútorok felújításával foglalkozó képzésük volt, előtte pedig a szabászat rejtelmeibe bevezető műhelyük volt. Nem olyan meglepő, hogy egy csomót díjazták már, legutóbb épp az Országos Kulturális Alap (ismertebb nevén AFCN) elismerését kapták meg a kulturális vállalkozások között.

A bútorfelújítási műhelyt hirdetik ezzel a fotóval BukarestbenA bútorfelújítási műhelyt hirdetik ezzel a fotóval Bukarestben


Kolozsváron a leírtakhoz hasonló módon működő helyről eddig nem nagyon hallottunk, korábban a Látható Város keretében ideiglenesen működött már Repair Cafe, mostanában leginkább a Ceramic Cafe működik közösségi barkácsoló helyként, de ott, mint a neve is mutatja, csak kerámiával, azon belül is kerámiafestéssel foglalkoznak.

Ilyen közösségi műhely lehet most a Flow Kreatív Stúdió.

"Kolozsvár egy gyorsan fejlődő város, ahová egyre többen költöznek az ország minden tájáról, akik aztán a városban jobbára tömbházakban laknak, így kevés tér jut számukra a barkácsolásra. Az a célom, hogy hozzájáruljak az egyedi, saját kezűleg elkészített, lefestett, felújított bútorok, kiegészítők elkészültéhez, amelyek akár szellemi, akár anyagi értelemben véve is magasabb értéket képviselnek a boltokban tucatszámra megvásárolható termékeknél" - magyarázta Petric-Florian Zsuzsa, a műhely kolozsvári kitalálója, akinek egy cikket olvasva egy bukaresti helyről tetszett meg a közösségi barkácsműhely ötlete.

Berendezett barkácsműhely a bútorfestő workshopraBerendezett barkácsműhely a bútorfestő workshopra


A harmadik gyerekével volt otthon szülési szabadságon, amikor arra gondolt, hogy a már kialakult profillal rendelkező vállalkozását továbbfejleszthetné, és ehhez keresett egy olyan kreatív tevékenységet, amely a vállalkozása arculatába is beleillik, de értelmes kikapcsolódásként szolgálhat a szürke hétköznapokban a gyerekeivel közös időtöltésben. Így kezdett el bútorfelújítással foglalkozni, kezdetekben még csak hobbi szinten: a pincében, padláson talált régi bútordarabokat újította fel. Ehhez különböző szerszámokra is szüksége volt, amelyek viszont nem mindig álltak rendelkezésére. Emellett a tevékenységét nagy érdeklődéssel figyelő gyerekeinek próbált meg workshopot találni, ahol fejleszthetik a kézügyességüket, kamatoztathatják a kreativitásukat. Kolozsváron ilyen jellegű képzést csak szakiskolai szinten talált. A két igényt ötvözve találták ki a Flow Kreatív Stúdiót.

"Nagy igény lenne az effajta alkotási kikapcsolódásnak a köztudatba való bevezetésére, hiszen a sportoláson kívül kevés olyan tevékenység van ma Kolozsváron, amely akár nagyobb (8-15 éves) gyermekeket is megszólít. Illetve még kisebb a kínálat az olyan programok vonatkozásában, amelyek lehetővé teszik, hogy a szülők és a gyermekek együtt alkothassanak, tevékenykedhessenek" - magyarázta, hogy miért érzett motivációt a műhely létrehozására.

Petric–Florian Zsuzsa magyarázPetric–Florian Zsuzsa magyaráz


A végzettsége szerint műépítész Petric-Florian Zsuzsa többéves lakberendezői és bútortervezői tapasztalat megszerzését követően indított lakberendezési szolgáltatást biztosító vállalkozást, és ezt fejlesztette tovább most. "A cél egy olyan közösségi tér kialakítása volt, amely a fa feldolgozásához szükséges eszközöket és szerszámokat is tartalmazza; egy közösségi barkácsműhely létrehozása, amely családoknak nyújt együtt dolgozási lehetőséget, a fiataloknak és a gyermekeknek pedig kézműves tevékenységeket biztosít, illetve támogatja a szülő-gyermek minőségi közös időtöltését" - magyarázta.

A műhely berendezésében a Bethlen Gábor Alapkezelő segítette a vállalkozást, amelynek a támogatásából vásárolták a szerszámokat és berendezési tárgyak nagy részét. Van gyalugépük, többfajta csiszolójuk, csavarbehajtójuk, elektromos tűzőgépük, felső marójuk, körfűrészük, szúrófűrészük, de szeretnék tovább bővíteni a felszerelést. A szerszámokat és az eszközöket mindenki használhatja, aki bejelentkezik és a használati díj befizetésével hozzájárul a műhely közösségi jellegéhez, fenntartásához, de ez, lévén közösségi barkácsműhelyről van szó, ugye alap.

Ezen kívül lehetőség van segítséget kérni, hogy a saját tervezésű bútorok elkészítésében, lehetőség van szülő és gyerek közös barkácsolására (például közösen készíthetnek madáretetőt), illetve bútorfestő workshopot is tartanak, amelyen a tejfesték használatát sajátíthatják el a résztvevők. Emellett pedig a környező falvakból is készülnek asztalosokat meghívni, hogy a résztvevők megtapasztalhassák, hogy mit csinál egy népi asztalos.



"Fontosnak tartom, hogy a gyermekek is megismerjék az ilyen szakmákat, hiszen manapság egyre ritkábban lehet találkozni vérbeli szakemberekkel, illetve, hogy a fát, mint megmunkálásra váró anyagot, a fiatalok is megszeressék" - teszi hozzá. Az első workshopot a múlt héten szervezték, a tejfesték használatáról osztottak meg praktikákat a résztvevőkkel, és túljelentkezés volt rá.


Sok pozitívuma van a közösségi barkácsműhelynek,

Petric-Florian Zsuzsa egyértelműen a minőségi időtöltést emelte ki, amikor úgy tölthetünk időt a családdal és barátokkal, hogy valami értékeset hozunk létre, és ez megerősíti a kapcsolatunkat. Nem véletlen, hogy közös szülő-gyerek foglalkozásokat szerveznek. Jó érzéssel tölthet el, hogy újra használjuk a kezünket tárgyak létrehozására, mert azért az valahol természetes, hogy egyedi és szép tárgyakat alkotunk. Emellett pedig arra is alkalmas, hogy közben kikapcsolódjunk egy rövid időre a mindennapos, monoton életünkből.

Ennél sokkal hétköznapibb haszna is van viszont, ahogyan Timi, a legutóbbi workshop egyik résztvevője fogalmazott: egyszerűen kevesebb zajjal és kosszal jár otthon, ha elmegy egy barkácsműhelybe. "Ha nem lenne egy smirgligépem, akkor azért mennék el egy ilyen helyre. Anélkül tudnám használni, hogy körbe kellene járnom a várost, hogy kölcsönkérjek. Nekünk konkrétan van smirgligépünk, de elég zajos és koszol, külön logisztika használni, mert figyelni kell a szomszédokra, hogy ne zavarjam őket, illetve utána fel is kell takarítani. Egy ilyen helyen nem merülnek fel ezek a problémák" - magyarázta az előnyeit.


Ugyanakkor arról is beszélt, hogy számára milyen előnyei vannak egy konkrét workshopnak. "Úgy láttam a résztvevőkön, hogy otthon mindenki csinálgat dolgokat magának. A magam részéről viszont nem tudom feltétlenül, hogy mit is csinálok. Nem volt előzetes tudásom arról, hogy egyik vagy másik festékhez hogyan kell kezelni, smirglizni azt a fát. Nekiestem a fának, és valami lett. Egy ilyen műhelyen rendszerezni lehet a módszereket, meg lehet másokkal is beszélni a munkát" - egészítette még ki.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS