Így élünk mi boldogan, de kanalizálás nélkül Romániában
G. L. 2019. március 21. 14:02, utolsó frissítés: 14:02Az Erdélystat készített egy elemzést az ország és Erdély lakásainak infrastrukturális viszonyairól.
Lehet, hogy boldogabban élünk, mint a környező országok lakói, de ez a boldogság egyáltalán nincs összefüggésben azzal, hogy milyen a lakásaink infrastrukturális ellátottsága, mert ebben a tekintetben nem nagyon villogunk. Erdély ugyan átlag fölött van a lakások infrastruktúrájában, jelentős az előnye Havasalföldhöz és Moldvához képest, de még így is jelentős az elmaradottsága Európához képest.
Az Erdélystat készített egy összefoglaló elemzést a romániai, ezen belül az erdélyi lakások infrastrukturális ellátottságáról. A 2011-es népszámlálása adatokat alapul véve azt írják, hogy a közel 7,5 millió romániai lakás 67%-a volt ellátva vezetékes vízzel és 65%-a szennyvízelvezetéssel. A fürdőszobával rendelkező lakások aránya országos szinten 62%, a konyhával rendelkező lakásoké pedig 85%. Az ország különböző régióiban a lakás-infrastruktúra fejlettsége viszont jelentős eltéréseket mutat.
Lakásinfrastruktúra országos és regionális szinten
A Román Statisztikai Hivatal által publikált, hagyományos lakások (Funkcionális szempontból különálló, egy vagy több szobával rendelkező lakóegységet tekintenek hagyományos lakásnak - szerk. megj.) felszereltségére vonatkozó adatok jelentős regionális különbségeket mutatnak. Elsősorban a kanalizálással és a vezetékes vízzel való ellátás tekintetében vannak jelentős különbségek.
Azt írják, hogy az országos kétharmados arányhoz képest az Ilfov megyét és Bukarestet tartalmazó régióban 90% fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya, ezt követi az erdélyi régió 77%, illetve 75%-kal. A legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53%, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56%, illetve 55%). Megyei bontásban Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megye a sorrend. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol a vezetékes vízzel és kanalizálással való ellátottság nem éri el az 50%-ot, amiből három (Vaslui, Olt és Botoșani) még a 40%-ot sem.5
Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62%-a ilyen, Erdélyben 71%, míg Moldvában 48% és Havasalföldön 51%. A konyhával (A lakás főzési célra létesített, felszerelt és használt helyiségét vagy egy helyiség részét értik alatta, tehát nem csak a különálló helyiséget.) rendelkező lakások száma ennél jóval magasabb, és nem mutat szoros összefüggést a víz- és szennyvízhálózathoz való hozzáféréssel: országosan 85%, de Moldvában és Havasalföldön is eléri a 80%-t. Ugyanakkor megemlítik azt is, hogy vannak az átlagtól jelentősen eltérő megyék is, például Mehedinți megyében a lakások alig több mint kétharmada (67%-a) rendelkezik konyhával.
Az elektromos árammal való ellátottság tekintetében kevésbé látványosak a regionális eltérések, Romániában a lakások túlnyomó többségének (97%-ának) van hozzáférése ehhez a szolgáltatáshoz. A megyék rangsorában az első helyen Szilágy megye (99,7%), míg a lista végén Vaslui megye (93,7%) áll.
Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek a városok és községek között vannak
A vezetékes vízhez való hozzáférés tekintetében a városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) van csatlakozva valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2%-a. Az elemzés készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy a nagy regionális eltéréseket (Moldva és Havasalföld elmaradottsága) nagymértékben a régiók rurális környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.
A városok és községek közötti különbségeket tovább árnyalta az is, ha település mérete szerint is megnézték a lakások infrastrukturális ellátottságát. A városokat négy (főváros, nagyváros, közepes város és kisváros), a községeket két kategóriába (nagyvárosi vonzáskörzetbe tartozó, valamint egyéb községek) sorolták. Ebben a megközelítésben két fontos észrevételük volt. Egyrészt jelentősebb szakadék van a 20 ezer lakos fölötti és alatti városok esetében: a közepes és nagyobb városokban a vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátott lakások aránya 90% fölötti, viszont a kisvárosokban ez az arány kevéssel haladja meg a 70%-ot. Másrészt a községek tekintetében a centrális (nagyvárosi vonzáskörzetben lévő) és marginálisabb községek közötti különbség a szembetűnő.
A lakások infrastruktúrája Erdélyben
Az elemzés készítői az adatok további árnyalása érdekében az erdélyi megyéket hat régióba sorolták: Székelyföld (Hargita és Kovászna megye), Közép-Erdély (Kolozs és Maros megye), Partium (Bihar, Szatmár és Szilágy megye), Dél-Erdély (Brassó, Fehér, Hunyad és Szeben megye), Bánság (Arad, Krassó-Szörény és Temes megye) és Észak-Erdély (Beszterce-Naszód és Máramaros megye).
A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és Bánság a legfejlettebb 80% körüli aránnyal, és Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb mint 70%-kal). Székelyföld a 73%-os vezetékes víz és 70%-os szennyvízelvezetés ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61%-ának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.
A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) a legfejlettebb, és Partium a legkevésbé fejlett (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya az 50%-ot – ebben a tekintetben a székelyföldi községek vannak a legjobb helyzetben (49%). Ugyancsak Székelyföldön a legmagasabb a konyhával rendelkező lakások aránya mind a községek (89%), mind a városok (96%) esetében.
Utcahosszal vagyunk lemaradva Európától
Bár elégedettséggel tölthet el, hogy Erdély lakásainak infrastrukturális fejlettsége az országos átlag felett van, de úgy gondoltuk, érdemes egy kicsit tisztába tenni ezeket a számokat. Ezért megnéztük az Eurostat hasonló statisztikáit, hogy miként állunk Európához képest.
Az elemzés készítői is megjegyzik, hogy leginkább a kanalizáláshoz, illetve a vezetékes vízhez való hozzáférésben vannak a legnagyobb különbségek, illetve a legnagyobb lemaradások, így minket is leginkább ez érdekelt. Erre vonatkozó pontos adatot ugyan nem találtunk, de az ezzel elég szorosan összefüggő, a lakások fürdőszobával, illetve vízöblítéses vécével való felszereltségére vonatkozót igen. A 2011-es adatok szerint, amikor a legutóbbi népszámlás volt, messze utolsók voltunk az EU-s tagállamok között. Még Bulgária is messze előttünk volt, pedig általában jobbak a statisztikáink a déli szomszédunknál.
Az Eurostat szerint tehát 2011-ben a romániai lakosok 36,8%-ának nem volt a lakóhelyén fürdő vagy zuhanyzó, Bulgária esetében ez az arány 15,4% volt, míg Lettország esetében, amely a második leggyengébben teljesítő tagállam volt akkor, 19,4% volt az arány. A 2017-es adatok szerint az ország lakosságának 27,8%-nak otthonában nincs fürdő. A lakáson belüli vízöblítéses vécék esetében is elkeserítő a lemaradottság. 2017-ben a lakosság 29,7%-nak nem volt saját használatú benti vécéje, míg a második legrosszabb mutatója ebben a tekintetben Bulgáriának volt 16,7%-kal. Persze a nagy többségnek 1% körüli (leginkább alatti) ez a mutatója.