A védőoltás-ellenes kampány az oka a legtöbb megelőzhető betegség terjedésének
Ambrus István 2019. március 19. 14:57, utolsó frissítés: 2019. március 20. 17:26Nem csak Romániában, hanem a környező országokban is sok tévhit él a védőoltásokkal kapcsolatban.
Az elmúlt években Romániában jelentős volt az influenzában, vagy egyéb olyan betegségben elhunyt személyek száma, amely betegségek védőoltással megelőzhetőek lettek volna. Ennek ellenére országos szinten még mindig jelentősen magas azoknak az aránya, akik szkeptikusak a védőoltásokat illetően, még abban az esetben is, ha a gyerekeik egészségéről van szó. A családorvosok országos szövetségének megbízáásból készült felmérés szerint ez a mentalitás részben változott az elmúlt években, a megkérdezettek 62,7%-a már úgy véli, hogy az oltások beadatása több előnnyel jár, mint amennyi mellékhatást okozhat, 81% pedig egyetért azzal, hogy a gyerekeket kötelező módon be kell oltani. Az érintettek kétharmada úgy gondolja, hogy a védőoltások tekintetében konzultálni kell a családorvossal. Ennek ellenére az elmúlt években, a nagyszámú megbetegedések ellenére is sokan úgy gondolták, hogy az oltásellenes kampány terjesztőinek adnak igazat.
„A lakosság egy része ambivalensen viszonyul az oltáskampányhoz, az ezzel kapcsolatosan keringő információkhoz, aminek elsősorban az az oka, hogy nagyon sokan tévesen vélekednek az oltóanyagok hatékonyságáról. A védőoltások beadatása, elsősorban a tájékozottabb lakosok körében népszerű, ami szintén bizonyítja, hogy a közegészségügy helyzetének javítása érdekében hatékonyabb tájékoztató kampányokra van szükség” - áll a családorvosok szövetségének közleményében.
Külföldön is sok a védőoltásokkal kapcsolatos tévhit
Annak ellenére, hogy Nyugathoz képest Romániában egyre nagyobb azoknak a haláleseteknek a száma, amelyek elkerülhetőek lettek volna az oltóanyagok beadatásával, a szomszédos országokban is gondot okoznak az olyan betegségek, mint a kanyaró, amelyek hosszú idő után ismét felütötték a fejüket.
Ezek a megbetegedések Románia mellett Lengyelország, Szlovákia és Litvánia területén is egyre gyakrabban előfordultak az elmúlt időszakban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint is az első lépés az ilyen betegségek leküzdése érdekében a hatékony tájékoztatókampányok megszervezése. Ebben most akár Románia is a többi tagállam segítségére lehet, ugyanis az EU elnökség megfelelő alkalmat kínál arra, hogy a szomszédos tagállamokkal közösen egy hatékonyabb, nemzetközi szinten is működőképesebb oltáskampányt bonyolítson le az elkövetkező fél évben.
Ez a nyugati országok szerint is fontos előrelépés lenne, ugyanis az oltásellenes vélekedések egyre nagyobb mértékben terjednek például Hollandiában is. A holland államtitkár, Paul Blokhuis hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a legtöbb szülő beoltatja a gyerekét, egyre nagyobb mértékben terjednek az olyan hamis információk, amelyek az oltások nem létező, káros hatására hívják fel a figyelmet.
A WHO adatai szerint az európai országokban a múlt évben összesen 82.596 kanyarós megbetegedést regisztráltak, amely összesen 72 személy halálát okozta. A betegség egyik gyors terjedésének oka, hogy közlekedési eszközök révén olyan országokba is eljuthat a vírus, például Romániából, ahol már évtizedekkel ezelőtt sikerült hatékonyan megfékezni a kanyarót. A kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni védőoltást egy éves koruk betöltése előtt adják be a gyerekeknek, ami 97%-os védelmet biztosít az említett megbetegedések ellen. Ezek ellen azért is fontosabb beoltatni a gyerekeket, mert ez a betegség nagyon könnyen, a levegőn keresztül is átterjedhet egyik személyről a másikra.
Az oltásellenes kampányok terjedése ellen a legtöbb országban jogi lépéseket foganatosítottak, egyrészt úgy, hogy kötelezővé tették az oltások beadatását, nem csak a kanyaró, hanem egyéb, a gyerekkorban elkapható betegségek ellen is.
Az egészségügyi világszervezet minden év áprilisában megszervezi az immunizációs hetet
Ennek célja, hogy felhívják a döntéshozók és a média figyelmét a betegségmegelőzés fontosságára, amelynek egyik fő elemét a védőoltások képezik. Ez idén április 24. és 30. között lesz, amelynek keretében nagy hangsúlyt fektetnek az European Vaccine Action Plan (Európai Oltottsági Akcióterv) gyakorlatba ültetésére. Ennek alapelvei közé tartozik, hogy a védőoltásokat tegyék kötelezővé és egyben hozzáférhetővé mindenki számára, amelyet elsősorban a közpénzből finanszírozott betegellátási költségvetésekből kell hozzáférhetővé tenni.