Néptáncművészeti szakot indít szeptembertől a Sapientia
G. L. 2019. február 13. 16:18, utolsó frissítés: 17:24És nem csak a pályakezdőkre, hanem a hivatásos táncosokra is gondolnak.
Az erdélyi (nép)táncművészeti és (nép)tánc-pedagógiai oktatást szeretné felkarolni a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, ahol 2019 szeptemberében (nép)táncművészeti alapképzést, illetve egyszeri alkalommal a hivatásos táncosoknak speciális képzést indítanak. A képzések a Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a Hagyományok Házával együttműködésben valósulnak meg - jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon az illetékesek. Az alapképzési szak akkreditációs iratcsomóját már összeállították, az ideiglenes engedély beszerzése folyamatban van, a speciális képzésben résztvevők pedig a Magyar Táncművészeti Egyetem diplomáját kapják, amit majd Romániában honosítani kell.
Miért van erre szükség?
A Sapientia-EMTE mindig is igyekezett olyan képzéseket indítani, amiben magyar nyelven Erdélyben hiány mutatkozott - vezette fel Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja a táncművészeti és táncpedagógiai szak bejelentését. Mint elmondta, ezért indították a Filmművészet, fotóművészet és média képzést egykor a kolozsvári karon, és így működik Marosvásárhelyen a műszaki képzés. Tonk szerint hasonló hiányt tapasztaltak Erdélyben a felsőfokú végzettséget biztosító (nép)táncosképzésből, illetve diplomás táncpedagógusokból is. A sajtótájékoztatón jelenlévő öt hivatásos néptáncegyüttes vezetője pedig csak megerősítette ezt, mondván, szükség van az utánpótlásra.
Amellett pedig, hogy az öt Erdélyben működő állami/hivatásos együttesnek fognak utánpótlást nevelni, a szak segítségével Erdélyben működő közel 350 amatőr hagyományőrző néptáncegyüttes oktatói is szakpedagógusok lehetnek - tette hozzá Könczei Csongor, a szak megbízott vezetője, aki szerint az iskolákban működő néptánc-szakkörök oktatóit is képeznének. Úgy fogalmazott, erős a pedagógiai igény egy ilyen képzésre.
"Erdély a hagyományos népi kultúra szent földje. A magyarországi együttesek is rendszerint megtanulják az erdélyi tájegységek táncait, de eddig mégsem tudtuk megoldani, hogy a szent földön papokat képezzünk. Számomra ez a helyzet tűrhetetlen volt" - kezdte Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint ezért is rendkívül fontos a képzés elindítása, amellyel 28 éve feszítő kérdést sikerül megoldani a Sapientia segítségével.
Miért pont Kolozsváron?
Három olyan magyarázatot is hozott Tonk Márton, ami szerinte azt indokolja, hogy ezt a képzést Kolozsváron kell elindítani, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a jövőben Székelyföldön is indítanak ilyen képzést. Egyrészt az egyetem kolozsvári karán már működik művészeti képzése, szakmai szempontból pedig fontos, hogy ehhez társítsák a most indulót. Másodszor Kolozsváron jelenleg megvan az infrastruktúra egy új szak indításához. Igaz, már most gondolkodnak az egyetem ingatlanfelületeinek a bővítésén, hogy amire az alapképzés harmadik évfolyama is elindul, legyen megfelelő tanfelület. Egyelőre a gyakorlásra alkalmas terem hiányát a János Zsigmond Unitárius Kollégium alagsori termeivel oldják meg (itt már eddig is folyt néptáncoktatás), ezt bérlik ki. Harmadrészt pedig a minősített oktatói állomány is Kolozsvárral volt a legkönnyebben kombinálható.
Tonk azt is elmondta, hogy mind a Hagyományok Háza, mind a Magyar Táncművészeti Egyetem segíti az új alapképzés infrastrukturális beruházásait is. Emellett a Magyar Táncművészeti Egyetemről oktatók is érkeznek.
Mit lehet tudni a felvételiről?
10 tandíjmentes és 6 fizetéses helyet hirdetnek meg. A felvételit júliusban tartják, és kétlépcsős lesz. Egyrészt egy kizáró jellegű, fizikai próbatételből áll, ahol például a jelentkezők ritmusérzékét, a hallást, hajlékonyságot mérik fel, de elvárt egy alapfokú tánctudás is (bármilyen táncművészeti műfajban, de előnyt élveznek a néptáncosok). Második próbatétel egy motivációs beszélgetésből és egy képességvizsgából áll. Ha egyenlőek lesznek a jegyek, akkor az érettségi eredmény a döntő a bejutási sorrend felállításában.
Milyen lesz a képzés?
Könczei elmondása szerint nagyjából fele-fele arányban lesznek elméleti és gyakorlati tárgyak, aki táncpedagógus szeretne lenni, annak külön a pedagógia modult is választania kell. 2017 nyarán kezdték el a szak elindításával kapcsolatos munkát, és másfél évig tartottak az előkészületek. A tanterv összeállításában a Magyar Táncművészeti Egyetem volt a minta, amit a román felsőoktatási rendszerhez igazítottak, illetve az erdélyi igényeknek is próbáltak megfelelni. Romániában egyébként előadóművészi, koreográfusi képzés működik román nyelven Bukarestben, Marosvásárhelyen és Jászvásáron is, de a táncoktatással foglalkozó egyetemek egyike sem a hagyományos néptáncra helyezi a hangsúlyt.
A táncképzések keretében oktatott elméleti tárgyak (zárójelben az oktatója): egyetemes tánctörténet (Bólya Annamária - a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatója), koreográfia művészete (Fodor Antal - a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára), művészettörténet (Lupescu Radu), táncelmélet (Könczei Csilla), viselettörténet (Tötszegi Tekla), néptánctudomány (Könczei Csongor), táncjelírás (Karácsony Zoltán), népzene (Pávai István), színháztörténet (Lázok János), zeneelmélet (Fazakas Áron), táncpedagógia (Benedek Árpád) stb.; illetve gyakorlati tárgyak: néptánc (Feketelaki Tibor), történelmi, polgári és modern társastáncok, klasszikus balett és műtánc (Jakab Melinda), kortárs mozgásművészet (Sinkó Ferenc), tánctanítási és próbavezetési módszertan, színpadi mozgás és improvizáció.
Miből áll a speciális képzés?
Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora elmondta: a hivatásos néptáncosok számára indított hároméves képzéssel egyszeri alkalmat szeretnének biztosítani, hogy azok is felsőfokú diplomát szerezhessenek, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük. Ezen 30-40 táncos jelentkezésére számítanak. A rektor elmondása szerint már 10-15 éve tudják, ismerik a hivatásos együttesek felsőfokú diplomával nem rendelkezők tagjainak problémáit, de csak most jött el az idő, hogy segíteni is tudjanak nekik. Elmondása szerint két olyan tényező is közrejátszott, hogy most a Sapientiával közösen el tudják indítani a képzést: egyrészt befejeződött a Magyar Táncművészeti Egyetem infrastrukturális felújítása, tehát most logisztikailag is könnyebb megoldaniuk, hogy a tanárok Erdélyben is oktassanak. Másrészt az egyetem most fejeződött be egy hasonló képzés a magyarországi hivatásos együttesek táncosainak, így már van egy minta arra, hogy miként csinálják.
Bolvári-Takács szerint fontos, hogy az elhivatott táncosok jelentkezzenek a képzésre, mert menet közben már nem lehet csatlakozni, és ha valaki kimarad, akkor nincs lehetőség a pótlásra. A képzés havonta három napot fog tartani a Székelyföldi hivatásos néptáncegyüttesekhez (Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és Udvarhely Néptáncműhely) igazítva a programot. A képzést a magyar állam finanszírozza.
Miért van szükség speciális képzésre?
Barabás Attila, a Maros Művészegyüttes vezetője szerint a mostani speciális képzés több problémára is választ jelenthet. Amellett, hogy a felsőfokú képzettséggel rendelkező táncművészek fizetése több ezer lejjel is nagyobb lehet, mint a középfokú végzetteké, ami nyilván nem elhanyagolható szempont, Barabás szerint a táncosok aktív pályafutásuk utáni életben is segítheti őket. Elmondása szerint hivatásosként minimum 20 évet kell táncolni, hogy a megfelelő életkorban (a nők esetében ez például 48 év) nyugdíjazásukat kérjék, márpedig ennyit nem mindenki tud hivatásosként táncolni. Ha lesz egy felsőfokú végzettségük, akkor 10-15 éves hivatásos táncos pályafutás után már könnyebb lesz számukra munkát váltani, például néptáncot oktatni.