2019. május 24. péntekEszter, Eliza
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bojt a sapkán minek van? Találmányok, amelyek ma már biztosan nem érnek célba

2019. január 18. 17:02, utolsó frissítés: 17:14

Vagy azért, mert manapság semmi értelmük, vagy azért, mert már akkor sem volt, amikor kitalálták.


Néhány klasszikussal kezdünk, de találtunk egészen meglepőket is.

1. Lyuk a dobozos üdítő pöckén/fülecskéjén

Az életben még nem láttunk olyan embert, aki az állítólagos eredeti rendeltetése szerint használná a dobozos üdítők pöckén a lyukat. Az ugyanis azért van (amellett, hogy megkönnyítse a bontást), hogy szívószálat szúrjunk bele, amit így nem lök a felszínre a széndioxid. Nem is beszélve arról, hogy ráadásul a szívószálak felett is eljárt már az idő, és remélhetőleg hamarosan teljesen betiltják őket. (Legalábbis a műanyag verziót.)



2. Kis zseb a farmeren

Talán a gyújtókat tartjuk benne, vagy némi aprópénzt, de alapvetően valószínűleg senki nem érti, hogy miért van a farmernadrágok nagy zsebe fölött egy kisebb zseb is. Állítólag azért, mert abban a zsebórát kellene tartani. Amikor a farmert kitalálták, a cowboyok és bányászok számára tették rá a kis zsebet, hogy abban tartsák az órájukat.



3. Ingek hátán a kis pánt

Bár valószínűleg szinte senki sem használja, de nem díszből varrnak egy pici akasztót az ingek hátára. Az nem túl meglepő módon arra szolgál, hogy felakasszuk vele az inget. Állítólag, ha onnan akasztjuk fel, akkor kevésbé gyűrődik.



4. Sapkabojt

Manapság legfeljebb díszítő funkciója van a bojtnak a sapkán, akkor hordunk bojtosat, ha divatban van. Pedig nem azért került a bojt a sapkára. Állítólag a 18. századi francia matrózok sapkájának a tetejére varrtak bojtot, hogy az alacsony hajókabinok tetőgerendáitól megóvják a fejüket. (Vagyis kis túlzással olyan szerepe van, mint a macskánál a bajusznak.) Később már a tisztek rangjának a megkülönböztetéséül is szolgált. Elterjedésében állítólag a nagy gazdasági világválság játszott közre, mert egy bojttal olcsón és látványosan tudtak feldobni egy egyszerű sapkát is.



5. Lyuk a lábas nyelén

Ezen valószínűleg mindenki ámul, mert azt gondolja, teljesen evidens, azért van ott lyuk, hogy könnyebb legyen felakasztani. Pedig állítólag azért (is) van ott az a lyuk, hogy legyen ahová a fakanalat betámasztani. Gondoltad volna?



6. Tic-Tac fedőlapján egy bemélyedés

Biztos mindenkinek baja van/volt azzal, hogy egyszerre csak egy Tic-Tac darabot vegyen ki a csomagolásból. Csak halkan mondjuk (vagy halkan írjuk, ha lehet ilyet csinálni), hogy a Tic-Tac dobozok fedőlapján van egy bemélyedés, ami állítólag adagolóként funkcionál, csak előtte fel kell billenteni a dobozt.



7. Lyuk a fánkon

Manapság a cukrászok valószínűleg bármilyen alakú és ízű fánkot el tudnak készíteni, így teljesen értelmetlennek tűnik a sütemény közepén egy lyuk. Pedig teljesen egyszerű magyarázata van. A legenda szerint egy Hanson Gregory nevezetű kapitány találta fel/ki a lyukat a fánkba az 1800-as évek közepén, hogy egyenletesen süljön meg a sütemény széle és közepe. Állítólag előtte sokszor maradtak nyersen belül a fánkjai, és ezzel oldotta meg a problémát.



8. Margó

Biztos mindenki azt hiszi, hogy azért húzunk diákként margót a füzet lapjainak a szélére, hogy legyen ahová írjuk a dátumot, vagy éppenséggel a megjegyzéseit egy tanár. Pedig a margóhúzásnak sokkal prózaibb oka van. Azért kezdtek a füzetek és könyvek szélein üres helyet hagyni, hogy az egerek ne egyből az értékes információt rágják le. A lapok széle pedig az a hely, amit nagy valószínűség szerint a leghamarabb megrágnának.



9. A pénzérmék peremének díszítése

A díszítés, leggyakrabban recézés, még az értékpénzek korába nyúlik vissza, amikor még ezüstből és aranyból vertek érméket. Az történt ugyanis, hogy mindenki megpróbált ügyeskedni és egy keveset lekanyarítani (ezt nevezik érmenyírásnak) az érméből, amit aztán továbbadhatott. A pénzérmén nem volt észrevehető, de veszített valamennyit az értékéből. Állítólag Newton (igen, a fizikus Newton) nevéhez köthető a recézés, a peremdíszek bevezetése, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette az érmenyírást, mert ha csak egy kicsit is lenyírtak az érméből, egyből meglátszott, hogy eltávolítottak belőle, tehát vesztett az értékéből. Bár az értékpénzek azóta kimentek divatból, de recék és a díszítések maradtak.



10. A kabátok félöve

Számos kabát hátoldalán látható manapság is egy pánt, aminek már legfeljebb dekoratív funkciója van, pedig nem így kezdte. Ezeknek a bevezetése még az évszázadokkal ezelőtti katonai nagykabátokra nyúlik vissza. Abban az időben a nagykabátok még rendkívül szélesek voltak, amit éjszaka takaróként is használhattak a katonák. Ehhez nem kellett mást tenni, mint kigombolni a szabók által nappalra kitalált, a kabátot valamennyire összefogó félövet a hátán. Az idők már megváltoztak, de a félövek maradtak, manapság már sokszor nem is gombosan, hanem bevarrva.



Az első bónusz: a napszemüveg

Azért csak bónusz, mert igazából továbbra is használják az eredeti funkciója szerint, viszont jelentősen kibővült, teljesen átalakult a használata. Eredetileg ugyanis nem közvetlenül a nyári verőfényes napsütésben használták, hanem az északi sarkkörön túl élők kezdtek sötétített üveget használni azért, hogy megvédjék a szemüket a kápráztató hótól. De például azt is tudni lehet, hogy a 12. században a kínai bírák körében elterjedt viselet volt, akik ezáltal próbálták elrejteni az érzelmeiket a tanúk elől.



A második bónusz: a rúdcukor

Nem konkrétan a tasakos cukorral van baj, mert az egy manapság is gyakran használt találmány, hanem inkább azzal, ahogy a többség megbontja. A kitalálója szerint ugyanis egy gyors mozdulattal a kávé fölött ketté kellene törni, ehelyett sokan előbb leszakítják az egyik végét, majd beleöntik a cukrot. (A városi legenda szerint ráadásul a svéd feltaláló, amiért senki sem rendeltetésszerűen használja a cukrot, bánatában öngyilkos lett, de ez szerencsére nem igaz.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS