2018. december 15. szombatValér
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mire mennek a differenciált képességvizsgával a magyar gyerekek?

G. L. G. L. 2018. november 28. 15:36, utolsó frissítés: 16:54

Csak a tétel lesz más, de azonos kompetenciákról kell bizonyosságot adniuk, magyarázza az oktatási szakember, aki azért jobb jegyekre is számít.


A magyar iskolában tanuló hatodikosok, akik a román nyelvet és irodalmat már a speciális tankönyvek szerint tanulták, a 2021-es kisérettségin már más tételsort kapnak, mint román anyanyelvű diáktársaik - jelentette az RMDSZ hétfői hírlevele. A szenátus döntőházként elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely jogi keretet biztosít a speciális tanrend szerinti differenciált kisérettségi és érettségi vizsgák szervezésére.

A tervezetet ugyan 2017-ben már egyszer jóváhagyta a parlament, de többszöri alkotmányossági óvás után visszakerült a parlamentbe. Most azt írják, hogy a hétfőn elfogadott változat már tartalmazza az alkotmánybíróság javaslatait is, tehát elvileg nem kellene több gond legyen vele. A döntés kapcsán kérdeztük meg Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelőt és Bartolf Hedwig tanfelügyelőt és tankönyvszerkesztőt.


"Ez egy helyes intézkedés.

Egy következménye annak, hogy beindult a sajátos tanterv szerinti tanítás az 5-8. osztályban is, mert elemiben már korábban is kisebbségi tanterv szerint oktattak" - magyarázta a főtanfelügyelő. Akkora fejezik be a 8. osztályt azok a tanulók, akik már a sajátos tanterv szerint kezdték az 5. osztályt 2017-ben.



Görbe PéterGörbe Péter


Görbe szerint Romániában jellemző probléma, hogy az érettségire és az országos képességfelmérőre készült tételeket sokan úgy képzelik el, mintha valami sajátos követelmény szerint készülnének.

"Mind a kisérettségi, mind az érettségi az ezt megelőző négy év alatt tanultaknak a szintézise kell legyen, vagyis a tanult módszerek, a tanagyanyagok szerint kell összeállítani a tételeket. Ha más tanterv szerint tanultak, mint a román tagozaton, akkor normális, hogy a tételek is annak megfelelően legyenek összeállítva" - mondta.


Ugyanolyan diplomát kapnak, mint mindenki más,

ezért semmilyen formában nem kerülnek hátrányba a magyar gyerekek a szakember szerint, ha a sajátos tanterv szerint készült, tehát differenciált képességfelmérőn és érettségin vesznek részt. Csak a román nyelvből kapott tétel lesz más, de azonos kompetenciákról kell bizonyosságot adniuk.

"A tantervben megvannak fogalmazva a kompetenciák, például az, hogy egy gyereknek tudnia kell elemezni egy művet. Az egyik egy nehezebb, több archaizmust tartalmazó szöveget, míg a másik beszéd-közelibbet elemez, de ugyanazokat a kompetenciákat mérik, hogy tudjon értékelni egy irodalmi művet vagy fogalmazáskor tudja magát helyesen kifejezni" - magyarázta a főtanfelügyelő. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy csak a tanterv, a tananyag van másképp megközelítve, pont azért, hogy a végén mindenki tudjon románul kommunikálni és ismerje valamennyire az irodalmat, de a követelmények nagyjából azonosak lesznek.

"Más eszközökkel, de ugyanazt a tudást akarjuk elérni. Nem kell szövegeket kívülről megtanulni, hanem észrevenni, hogy mi a szép és jó egyik vagy másik versben, vagy megoldani egy élethelyzet problémáját azon a nyelven. Ebből nem lesz különböző diploma, csak a tananyag van másképp feldolgozva, hogy segítsünk a diákoknak románul megtanulni" - egészítette ki.


Még mindig sok múlik a pedagógusokon,

pontosabban azon, hogy miként sikerül életbe ültetniük az adott tantervet. A főtanfelügyelő szerint fontos lenne, hogy a pedagógus olyan helyzetet teremtsen az iskolában, hogy a nyelvet ne úgy tanulják a gyerekek, mint egy tudományt, hanem úgy sajátítsák el, ahogyan az édesanyánktól is elsajátítottuk. Eszközként használják, ami megkönnyíti az életüket.

"Azért jó a sajátos tanterv, mert nem használják azokat a régi szövegeket, amivel annyi problémánk van. Inkább mindennapi szövegek kellenek, mert előbb a mindennapi beszédet kell megtanulni, és utána kezdjük az irodalmi szépségeket megérteni. Valahogy a kommunikációs helyzeteket kellene szaporítsák a tanárok, hogy felébresszék valahogy a motivációt, hogy lássák a diákok, mi a haszna annak, ha megtanulnak egy másik nyelvet. A gyermek az édesanyjától is megtanulja a nyelvet, mert szükségét érzi, hogy beszéljen vele. Ha nincs motiváció, akkor semmit sem tanulunk meg. Valahogy a motivációt kell megtalálni, amihez nyilván kellenek módszerek" - fejtette ki. Azt is hozzátette, hogy ezek után normális elvárás, hogy jobb jegyeket is érjenek el a diákok a vizsgákon.


A tanároknak már a 7. osztály végén, a 8. elején pontosan látniuk kell, hogy miből kell felkészítsék a gyerekeket

- hangsúlyozta Bartolf Hedwig, aki szintén úgy vélekedik, hogy hasznos volt a mostani módosítás. A tankönyvíró szerint ugyanakkor a gyerekek számára is fontos, hogy lássák, milyen színvonalú és struktúrájú tételekre számíthatnak.

Bartolf HedwigBartolf Hedwig


"Azt hiszem, hogy akkor fognak pontosan rájönni, hogy hol állnak, hová kellene eljussanak, amikor konkrétan meglátják a vizsga tantervét, hogy mit kell tudni, milyen elvárások lesznek azon a vizsgán. Ha a gyerekek, a pedagógusok és a szülők látják majd, hogy mit várnak el a gyerekektől a 8. osztály végén, akkor szerintem mindenki igyekszik kihozni magából azt a tudást, amit megkövetelnek" - magyarázta annak kapcsán, hogy a sokat hangoztatott "könnyítések" miatt a gyerekek esetleg úgy érezhetik, hogy könnyű dolguk lesz, nem is kell már erőfeszítést tegyenek. "A szemlélet új, de a magyar és a román gyerek is ugyanúgy nyelvtant és irodalmat is tanul" - magyarázta.

Bartolf közlése szerint mindössze arról van szó, hogy más módszerekkel próbálják megtanítani a gyerekeket, olyannal, ami közelebb áll hozzájuk, és könnyebben el tudják sajátítani a tananyagot. "Egy 5. vagy 6. osztályos sem azt fogja mondani, hogy túl könnyű, hanem azt, hogy meg lehet tanulni" - jegyezte meg.

A szakember szerint biztosan fogják majd tesztelni és szimulálni a kidolgozott tételsorokat, hogy mennyire alkalmazhatóak. És arra a változatra fognak majd több változatot is elkészíteni, amelyik beválik. Ugyanakkor azt is kiemelte, fontos, hogy a vizsgán olyan feladatok legyenek, amellyel már az iskolában is találkoztak, hogy ne érje őket kellemetlen meglepetés.

Bartolf szerint az lesz a legnagyobb kihívás, hogy megtalálják, mi az, amiről a gyerek úgy érezheti, hogy hasznos volt, mi a lényeg, amit a 8. osztály végén tudnia kell. "Érezze, hogy az 5-8. osztályban tanultaknak értelme volt, hogy fel tudja használni a mindennapi életben is. Nem ragozást és szabályokat kell visszakérdezni, hanem azokat alkalmazva" - tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS