2020. január 24. péntekTimót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mire mennek a differenciált képességvizsgával a magyar gyerekek?

G. L. G. L. 2018. november 28. 15:36, utolsó frissítés: 16:54

Csak a tétel lesz más, de azonos kompetenciákról kell bizonyosságot adniuk, magyarázza az oktatási szakember, aki azért jobb jegyekre is számít.


A magyar iskolában tanuló hatodikosok, akik a román nyelvet és irodalmat már a speciális tankönyvek szerint tanulták, a 2021-es kisérettségin már más tételsort kapnak, mint román anyanyelvű diáktársaik - jelentette az RMDSZ hétfői hírlevele. A szenátus döntőházként elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely jogi keretet biztosít a speciális tanrend szerinti differenciált kisérettségi és érettségi vizsgák szervezésére.

A tervezetet ugyan 2017-ben már egyszer jóváhagyta a parlament, de többszöri alkotmányossági óvás után visszakerült a parlamentbe. Most azt írják, hogy a hétfőn elfogadott változat már tartalmazza az alkotmánybíróság javaslatait is, tehát elvileg nem kellene több gond legyen vele. A döntés kapcsán kérdeztük meg Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelőt és Bartolf Hedwig tanfelügyelőt és tankönyvszerkesztőt.


"Ez egy helyes intézkedés.

Egy következménye annak, hogy beindult a sajátos tanterv szerinti tanítás az 5-8. osztályban is, mert elemiben már korábban is kisebbségi tanterv szerint oktattak" - magyarázta a főtanfelügyelő. Akkora fejezik be a 8. osztályt azok a tanulók, akik már a sajátos tanterv szerint kezdték az 5. osztályt 2017-ben.





Görbe szerint Romániában jellemző probléma, hogy az érettségire és az országos képességfelmérőre készült tételeket sokan úgy képzelik el, mintha valami sajátos követelmény szerint készülnének.

"Mind a kisérettségi, mind az érettségi az ezt megelőző négy év alatt tanultaknak a szintézise kell legyen, vagyis a tanult módszerek, a tanagyanyagok szerint kell összeállítani a tételeket. Ha más tanterv szerint tanultak, mint a román tagozaton, akkor normális, hogy a tételek is annak megfelelően legyenek összeállítva" - mondta.


Ugyanolyan diplomát kapnak, mint mindenki más,

ezért semmilyen formában nem kerülnek hátrányba a magyar gyerekek a szakember szerint, ha a sajátos tanterv szerint készült, tehát differenciált képességfelmérőn és érettségin vesznek részt. Csak a román nyelvből kapott tétel lesz más, de azonos kompetenciákról kell bizonyosságot adniuk.

"A tantervben megvannak fogalmazva a kompetenciák, például az, hogy egy gyereknek tudnia kell elemezni egy művet. Az egyik egy nehezebb, több archaizmust tartalmazó szöveget, míg a másik beszéd-közelibbet elemez, de ugyanazokat a kompetenciákat mérik, hogy tudjon értékelni egy irodalmi művet vagy fogalmazáskor tudja magát helyesen kifejezni" - magyarázta a főtanfelügyelő. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy csak a tanterv, a tananyag van másképp megközelítve, pont azért, hogy a végén mindenki tudjon románul kommunikálni és ismerje valamennyire az irodalmat, de a követelmények nagyjából azonosak lesznek.

"Más eszközökkel, de ugyanazt a tudást akarjuk elérni. Nem kell szövegeket kívülről megtanulni, hanem észrevenni, hogy mi a szép és jó egyik vagy másik versben, vagy megoldani egy élethelyzet problémáját azon a nyelven. Ebből nem lesz különböző diploma, csak a tananyag van másképp feldolgozva, hogy segítsünk a diákoknak románul megtanulni" - egészítette ki.


Még mindig sok múlik a pedagógusokon,

pontosabban azon, hogy miként sikerül életbe ültetniük az adott tantervet. A főtanfelügyelő szerint fontos lenne, hogy a pedagógus olyan helyzetet teremtsen az iskolában, hogy a nyelvet ne úgy tanulják a gyerekek, mint egy tudományt, hanem úgy sajátítsák el, ahogyan az édesanyánktól is elsajátítottuk. Eszközként használják, ami megkönnyíti az életüket.

"Azért jó a sajátos tanterv, mert nem használják azokat a régi szövegeket, amivel annyi problémánk van. Inkább mindennapi szövegek kellenek, mert előbb a mindennapi beszédet kell megtanulni, és utána kezdjük az irodalmi szépségeket megérteni. Valahogy a kommunikációs helyzeteket kellene szaporítsák a tanárok, hogy felébresszék valahogy a motivációt, hogy lássák a diákok, mi a haszna annak, ha megtanulnak egy másik nyelvet. A gyermek az édesanyjától is megtanulja a nyelvet, mert szükségét érzi, hogy beszéljen vele. Ha nincs motiváció, akkor semmit sem tanulunk meg. Valahogy a motivációt kell megtalálni, amihez nyilván kellenek módszerek" - fejtette ki. Azt is hozzátette, hogy ezek után normális elvárás, hogy jobb jegyeket is érjenek el a diákok a vizsgákon.


A tanároknak már a 7. osztály végén, a 8. elején pontosan látniuk kell, hogy miből kell felkészítsék a gyerekeket

- hangsúlyozta Bartolf Hedwig, aki szintén úgy vélekedik, hogy hasznos volt a mostani módosítás. A tankönyvíró szerint ugyanakkor a gyerekek számára is fontos, hogy lássák, milyen színvonalú és struktúrájú tételekre számíthatnak.



"Azt hiszem, hogy akkor fognak pontosan rájönni, hogy hol állnak, hová kellene eljussanak, amikor konkrétan meglátják a vizsga tantervét, hogy mit kell tudni, milyen elvárások lesznek azon a vizsgán. Ha a gyerekek, a pedagógusok és a szülők látják majd, hogy mit várnak el a gyerekektől a 8. osztály végén, akkor szerintem mindenki igyekszik kihozni magából azt a tudást, amit megkövetelnek" - magyarázta annak kapcsán, hogy a sokat hangoztatott "könnyítések" miatt a gyerekek esetleg úgy érezhetik, hogy könnyű dolguk lesz, nem is kell már erőfeszítést tegyenek. "A szemlélet új, de a magyar és a román gyerek is ugyanúgy nyelvtant és irodalmat is tanul" - magyarázta.

Bartolf közlése szerint mindössze arról van szó, hogy más módszerekkel próbálják megtanítani a gyerekeket, olyannal, ami közelebb áll hozzájuk, és könnyebben el tudják sajátítani a tananyagot. "Egy 5. vagy 6. osztályos sem azt fogja mondani, hogy túl könnyű, hanem azt, hogy meg lehet tanulni" - jegyezte meg.

A szakember szerint biztosan fogják majd tesztelni és szimulálni a kidolgozott tételsorokat, hogy mennyire alkalmazhatóak. És arra a változatra fognak majd több változatot is elkészíteni, amelyik beválik. Ugyanakkor azt is kiemelte, fontos, hogy a vizsgán olyan feladatok legyenek, amellyel már az iskolában is találkoztak, hogy ne érje őket kellemetlen meglepetés.

Bartolf szerint az lesz a legnagyobb kihívás, hogy megtalálják, mi az, amiről a gyerek úgy érezheti, hogy hasznos volt, mi a lényeg, amit a 8. osztály végén tudnia kell. "Érezze, hogy az 5-8. osztályban tanultaknak értelme volt, hogy fel tudja használni a mindennapi életben is. Nem ragozást és szabályokat kell visszakérdezni, hanem azokat alkalmazva" - tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS