Óriási üzlet lett a gasztrokultúra
X. 2018. április 16. 16:42, utolsó frissítés: 2018. április 17. 13:57Az internet berobbanásával világunk kinyílt, s új utak és távlatok bukkantak fel a gasztronómia téren is.
A konyhaművészetnek hazánkban mindig is nagy hagyománya volt, amihez a vidéki élet nagyban hozzájárult, idővel pedig csak gazdagították az ételek kedvelésében hasonló konyhák ízvilágai is, mint például a francia. Azonban az internet berobbanásával világunk kinyílt, s új utak és távlatok bukkantak fel e téren is. A gasztronómia manapság reneszánszát éli, hihetetlenül felkapottak lettek a konyhaművészettel kapcsolatos tv-műsorok is, az internet berobbanásával világunk kinyílt, s új utak és távlatok bukkantak fel e téren is receptoldalak, s ezzel arányosan nőtt a lehetőséget kihasználók száma is, akik üzleti szempontból láttak potenciált a kulinaritásban.
Gasztroforradalom
„Az íz életünk része. Ízes a beszédünk, ízléses a környezetünk, ízlelő a kóstolásunk” – szól Duma-István András versének egy részlete. És valóban. Az ételek, a vendéglátás, az éttermek mindig is központi figyelmet élveztek, hiszen ki ne szeretne jókat enni. A gasztronómiai élmény fejében pedig Michelin csillaggal díjazzák a legjobb séfeket. De nem feltétlen kell ilyen messzire mennünk, hiszen egy jó háztartásban a konyha a ház szíve, a finom étel a család körében elköltve pedig gyomrot-lelket melengető. Van tehát mire alapozni a gasztronómia üzletét, hiszen az étel az életünk, mindennapjaink alapvető eleme.
„Az étel szavak nélkül szólít meg, olyan nyelven beszél, mely eléri a szemet, a fület, az orrot, a nyelvet, de még a bőrt is.” A konyha nyelve pedig egyetemes, mindenki érti, az ízeket mindenki szereti, s ha ehhez még szenvedély is társul, abból csak jó sülhet ki. A magyar gasztrokultúra az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. A konyhaművészet újhullámaként olyan technológiák, tudás és kreativitás jelent meg, melyekről korábban nem nagyon tapasztaltunk.
Kiaknázható lehetőségek
Elsőként a kereskedelmi csatornák által indított, szórakoztató műsorok keretein belül, minden héten más és más, öt ismert személy házi főzőcskézését élvezhettük, ahogyan vendégül látják társaikat, akik a műsor végén titkos pontozás keretében minősítették vendégül látójuk főző tudományát, s a hét leteltével végül győztest hirdettek, aki az ételeiért a legtöbb pontot zsebelhette be, és egy elismerő kupát. Ezen műsorok is már olyannyira kedveltté váltak a maguk idejében, hogy az alapötlet mentén időről időre baráti, ismerősi körök, civil emberek igyekeztek magánéletükben hasonló dolgot létrehozni. A főzőcskézős csatornáknak sem kisebb a népszerűségük, noha más elv alapján működnek.
Hamar megjelentek a gasztroblogok is, melyek szintúgy divatosak lettek, számuk ugrásszerűen nőtt, népszerűségükkel egyetemben, és szinte már mozgalom csoportosult köréjük. A gasztrokultúrális programok, fesztiválok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nagyon keresettek lettek az online közösségi terekben gombamód szaporodó, receptekkel foglalkozó oldalak, és a saját weblapjuk általi érdeklődés is töretlen a mai napig. Idővel a főzős tévéműsorok megújult erővel tértek vissza, újabbnál újabb koncepciókkal rukkolva elő, noha a sütés-főzés versenyeztetése alapként mindvégig megmaradt.
Mellékágként, az egészséges étkezésre törekvő és különféle diétákat folytató emberek mellett, sokan meglátták a lehetőséget az ételallergiában és intoleranciában szenvedőkben is, és sikeres vállalkozást építettek rájuk a „mentes” alapanyagok bevezetésével és forgalmazásával, hiszen a kereslet ezek iránt a termékek iránt egyre növekszik. Ezek mentén pedig újabb blogok és oldalak születtek.
A hazai gasztrokultúra fellendülése óriási üzleti lehetőségeket rejt magában, s a csillaga valószínűleg soha nem fog leáldozni, hiszen „Az ínyencség az ember kizárólagos kiváltsága”, ami üzletileg a lehetőségek tárházát rejti magában.