2017. június 23. péntekZoltán
31°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Halálos BSE-kórt exportálnak a britek?

S.M. 2004. szeptember 29. 16:19, utolsó frissítés: 15:43

Nagy-Britannia saját állampolgárai mellett még 11 országnak adott el szivacsos agyvelőgyulladással (BSE) #b#fertőzött vérkészítményeket#/b# az elmúlt években. A Blair-kormány 4000 embert értesített, miszerint elkaphatott egy halálos kórt.






A kormány titkolózik

Óriási botrány rázta meg Nagy Britanniát, amikor a Times napilap megszellőztette, a világ 11 országa importált az emberi szivacsos agyvelőgyulladás kórokozójával fertőzött vérkészítményeket Angliától. A fertőzött vérminták kilenc donortól származnak, akik a véradás után nem sokkal ebben a betegségben hunytak el.


A brit kormány nem hajlandó
megnevezni az öt államot
A 11 ország névsora, amely 1999 előtt vérkészítményeket vásárolt Nagy Britanniától, már néhány éve ismeretes. A brit Egészségügyi Minisztérium viszont a CJD (Creutzfeld-Jakob betegségek) vizsgáló bizottság jelentése alapján ezt a listát öt államra szűkítette aszerint, hogy nagyfokú vagy közepes kockázatnak vannak-e kitéve.

A brit kormány azonban nem hajlandó megnevezni az öt államot, hanem rájuk bízza a döntést, fel akarják-e fedni magukat.

Az Emberi Szivacsos Agyvelőgyulladás Alapítvány szerint ezek az országok szintén exportálhatják a betegséget. "– Hogy megakadályozzuk a betegség terjedését, meg kell nevezni azokat az országokat, ahova Nagy Britannia CJD-variánssal fertőzött vért exportálhatott" – nyilatkozta Frances Hall, a betegség áldozatainak családját képviselő alapítvány titkára.

Anglián kívül egyelőre kevesebb, mint tíz ember halt meg szivacsos agyvelőgyulladásban, ez elenyésző szám a 143 brit áldozathoz képest. Az Egészségügyi Minisztérium szóvivője elismerte, elképzelhető, hogy ez az öt ország is exportál vérkészítményeket, de nem lenne tisztességes megnevezni őket.

"– Átadtuk ezeknek az országoknak a szükséges információkat, és majd ők döntik el, milyen intézkedéseket hoznak. Azzal, hogy megnevezzük őket, egyáltalán nem tudunk segíteni rajtuk" – fejtette ki a szóvivő.


Nemzetközi botrány

A 11 ország névsora, ahova vérkészítmények kerültek: Írország, Brazília, Dubai, India, Törökország, Brunei, Egyiptom, Marokkó, Omán, Oroszország és Szingapúr. Ebből ötöt értesített a brit kormány, a maradék hat ország nem kapott a veszélyes készítményekből, vagy nem használta fel őket.

Már 2001-ben felvetődött a probléma, hogy Angliát hamarosan nemcsak az állati kergemarhakór, hanem az emberi szivacsos agyvelőgyulladás exportjával is megvádolhatják. Ekkor derült fény rá, hogy olyan három donor vérét adták el külföldre, akik szervezetében később megjelent a betegség.

A nemzetközi botrány is a küszöbön állt, amikor a spanyol média bejelentette, 1500 beteget kezeltek egy olyan vérkészítménnyel, amely egy CJD-vel fertőzött brit donortól származott. Kanada pedig megtagadja a véradást azoktól az állampolgáraitól, akik 1980-1996 között, a legnagyobb kergemarhakór-járványok idején akár pár hetet is Angliában töltöttek.

Ugyanakkor 1996 óta a szigetországi betegek ezrei kaphattak a fertőzött vérből, mert a kormány csak 1999-ben kezdett vérplazma készítményeket importálni, amikor felmerült a lehetősége: egyes véradók a CJD-variánssal fertőzöttek. A betegség 88 áldozata közül ugyanis 13 véradó volt.

Michael Banner professzor, a kormány CJD-tanácsadója szerint a Blair-kabinet évekig félrevezette a lakosságot, és lebecsülte a veszély mértékét, mert a CJD variáns lappangási ideje akár 20 év is lehet.


Halált-hirdető körlevél

Az elmúlt hetekben emberek ezreit figyelmeztették Nagy Britannia szerte, miszerint fennáll a lehetősége, hogy vérátömlesztés során a szivacsos agyvelőgyulladással fertőzött vérkészítményt kaptak.

A Creutzfeldt-Jakob betegség elterjedését figyelő bizottság szerint a szigetország közel 4000 lakosát – nagyrészt a vérzékenységben szenvedőket – érinti a felhívás. Ezek a betegek nagy valószínűséggel kaptak vérkészítményeket egy olyan donortól, akinél a későbbiekben kifejlődött a betegség.

A kormány viszont igyekszik hangsúlyozni, hogy a veszély igen alacsony mértékű, és főleg azokat érinti, akik 1999 előtt, az elővigyázatossági intézkedések bevezetés előtt kaptak vért.

1999 óta ugyanis minden egyes felhasznált vérmennyiségből kivonják a fehérvérsejteket, amelyeket a betegség terjesztőinek vélnek a kutatók. Állatokon végzett kísérletek viszont azt bizonyítják, hogy ez nem elegendő, mert a vérplazma és a vörös vértestek is hordozhatják a betegséget okozó priont.

Az angol vérkészítményeket 1998 óta az Egyesült Államokból importált vérplazmából készítik. Mivel nem létezik gyorsteszt az agyat megtámadó betegség kimutatására, akik ki voltak téve a fertőzés veszélyének, nincs honnan tudják, valóban elkapták-e a CJD-variánst. Nagy Britannia lakossága a nyolcvanas és kilencvenes években a marhahúsevés révén tömegesen fertőzésveszélynek volt kitéve.

Emberek ezreit figyelmeztették
Nagy Britannia szerte
A brit kormány tudósai szerint rengeteg munkára van szükség, amíg minden egyes páciensnél kimutatják a fertőzöttséget, vagy a negatív leletekkel megnyugtatják. Akinél fennáll a fertőzésveszély, felkérik, hogy semmiképp ne adjon vért, ezenkívül fogorvosát és kezelőorvosát is kötelessége értesítenie, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.


Veszélyben a vérzékenyek

John Reid egészségügyi titkár tavaly decemberben indította el a CJD-variáns vizsgálatát, bejelentve: egy személy meghalt az emberi szivacsos agyvelőgyulladásban, miután vért kapott egy olyan donortól, akinél a későbbiekben kifejlődött a betegség. Egy újabb elhunyt személynél, aki szintén kapott a fertőzött vérből, de más okokból hunyt el, szintén megtalálták a lépben a betegség kórokozóját.

Eddig kilenc donort azonosítottak, akiknél véradás után jelentkezett a CJD-variáns, és 17 pácienst, akik bizonyosan CJD-el fertőzött vért kaptak. 1997 óta minden eset bejegyzésre kerül, és akinél fennáll a betegség lehetősége, annak adatait nyomban elküldik az Országos Vérközponthoz. Ha az illetőről kiderül, hogy véradó, a tőle levett mintát azonnal megsemmisítik.

Graham Whitehead, a vérzékenységben szenvedők társaságának a vezetője szerint ezek a hírek további aggodalmat jelentenek – a már elharapózott, az AIDS és a hepatitisz C fertőzéstől való félelem mellett. Viszont elég bátorító, hogy világon még egyetlen vérzékenységben szenvedőnél sem diagnosztizáltak CJD variánst – teszi hozzá.

Bruce Norval, egy skóciai beteg szerint, amióta feltűnt az emberi szivacsos agyvelőgyulladás, várható volt, hogy ez az "incidens" előbb-utóbb megtörténik. "–Pont olyan, mint az AIDS és a hepatitisz, amikor egy életen át figyeled, mikor jelentkeznek rajtad a betegség tünetei".


Hírforrás: The Times, BBC, The Guardian



ÉletmódRSS