2018. július 21. szombatDániel
20°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért nem lehet egy roma kislányból űrhajós?

Gy. A. Gy. A. 2004. szeptember 28. 14:45, utolsó frissítés: 14:32

Szutykos kislány lerobbant környezetben, fején bukósisak: a roma gyerekek diszkriminációja ellen plakátkampány folyik Kolozsvár utcáin. A szövegből kiderül, a gyermek álma, hogy űrhajós legyen – csak mi nem hagyjuk.






A plakát szövege: Ha nagy leszek, űrhajós leszek. Ez egy roma gyerek álma. Szerintünk az ő sorsa már eldőlt. A diszkrimináció megöli az álmokat. "Ne zárjunk ki egyetlen gyermeket sem" – a roma gyerekek diszkriminációja elleni kampány. A kampány az Aven Amentza roma érdekvédelmi szervezet, az Unicef és a FONPC (Gyermekvédelmi Civil Szervezetek Szövetsége) támogatásával zajlik a médiában.

A mondandó elsőre talán egyszerűnek és közérthetőnek tűnik: a roma kislány számára mi tesszük lehetetlenné, hogy álma beteljesüljön, a társadalom vaskos előítéletei, a fajgyűlölet megakadályozzák őt abban, hogy célját elérje.

Tanulságos üzenet, de ha a szemlélőben valódi felelősségérzetet akartak ébreszteni, akkor mégsem stimmel ezzel a metaforával valami. Hány román űrhajós létezik? És arányaiban hány női űrhajós?


A plakát készítői nagyot akartak,

és mellétrafáltak. Tekintsünk el kissé attól, hogy egy kislányról van szó, sőt attól a vonatkozástól is, hogy roma nemzetiségű, s gondoljunk bele, mennyi esélye van egy átlag romániai gyereknek az űrhajózásra. Ezidáig egyetlenegy román szakemberről tudunk, aki valóban járt is az űrben.

Abszurd ötletnek tűnik, hogy a következő épp ez a roma kislány lehetne, ha mi nem akadályoznánk meg ebben. A reklámszövegben megfogalmazott vágykép túlontúl ambiciózus, ezt akár a saját gyermekünk esetében is eleve kudarcra ítélt próbálkozásnak tartanánk.

Százalékban kifejezve egy átlagos romániai gyereknek pont úgyannyira kevés az esélye űrhajóssá válni, mint a kislánynak a plakáton.

Kérdés, hogy miért nem választottak a reklám készítői/megrendelői sokkal életszerűbb helyzetet. Mennyivel kézzelfoghatóbb lenne, ha a kislány pl. arról álmodna, hogy orvosnő lesz. A román egészségügyben kevés a roma orvos (ha létezik egyáltalán), ez pedig olyan tény, ami jóval döbbenetesebb, mint az, hogy nincs roma űrhajósunk.

Sőt, ebben a helyzetben talán éppen a negatív fokozás lett volna a célravezető: mennyivel keményebb üzenet az, hogy a kislány "csak" titkárnő szeretne lenni, de mivel roma, még az sem válhat belőle.


Nők az űrben

Az, hogy hősünk kislány, halmozottan hátrányossá teszi – főleg ami az űrhajózást illeti. "Szeretném, ha több nő lehetne az európai űrhajósok között. 1985 óta csak csökkent a nők aránya az űrkutatásban. Azt hiszem a teljes egyenlőségre még sokat kell várni, ez a pálya nehézségeiből is fakad" – nyilatkozta tavaly Clauide Haignere francia kutatási-technológiai miniszter, az első francia űrhajósnő.

A 28-as járattal CsillagvárosbaA 28-as járattal Csillagvárosba


Haignere 2001. októberében első nőként lépett a Nemzetközi Űrállomásra a Szojuz repülési mérnökeként. Jelenleg is egyetlen női tagja az Európai Asztronauták tizenhat tagú testületének.

A Columbia űrsikló tavaly február eleji tragédiája után – a hét áldozat közül kettő nő volt –, Jurij Koptev, az orosz Űrhajózási Hivatal igazgatója kijelentette: többé orosz nőt nem küldenek az űrbe.

Jelenleg negyven űrhajós készül Csillagvárosban, ám valamennyien férfiak. Az idén májusban megtartott felvételin is csak az erősebb nem képviselőit vették fel. Marad tehát a NASA, vagy éppen Kína, ahol jövőre kezdik meg a női űrhajósok kiképzését. Egy orosz űrhajósnő esetét


már csak merő perverzitásból

meséljük el: a negyvenéves Nagyezsda 1994 óta készül Csillagvárosban (a Moszkva melletti városban található a kiképzőközpont), abban a reményben, hogy valamelyik Vosztok fedélzetén űrutazáson vehessen részt. Többször is kijelölték, de valami mindig közbejött: 2001 áprilisában az orosz Űrkutatási Hivatal az amerikai milliomos Dennis Titót részesítette előnyben, aki húszmillió dollárt fizetett az utazásért. A következő alkalommal ismét egy milliomos, a dél-afrikai Mark Shuttleworth repülhetett helyette, szintén húszmillióért cserébe.

Ennyit erről. A nagy háttérzajban eltűnik a diszkrimináció-ellenes kampány valódi üzenete: azzal a benyomással maradunk, jogosan gondoljuk úgy, hogy a reklám készítői eleve képtelenséget állítottak – mintha nem akarták volna valóban rádöbbenteni a nézőt a kirekesztősdi hétköznapi, öntudatlanul alkalmazott technikáira.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS