2018. aug. 16. csütörtökÁbrahám
18°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Ezek a mai fiatalok” – a Mozaik2016 szociológiai felmérés tükrében

Veres Valér 2018. január 12. 10:38, utolsó frissítés: 10:38

Mivel töltik az idejüket, tényleg nem akarnak dolgozni, és elköltöznének az országból? Veres Valér ad válaszokat a Kárpát-medencei magyar ifjúságkutatás 2016. év végi erdélyi adatfelvételei alapján.


A modernizáció kezdetei óta újra és újra felmerül a felnőtt, középgeneráció, vagy az idősek körében, hogy “ejnye, ezek a mai fiatalok” , ilyenek meg amolyanok, “bezzeg a mi időnkben…”

A felnőtt társadalom hajlamos saját fiatalkori éveit nehezebbnek gondolni, azt hinni, hogy saját tinédzser éveikben komolyabbak voltak, nehezebb volt nekik, mint saját gyermekeiknek, azaz a “mai” fiataloknak.

Mivel e kutatás eredményeiről jelent már meg tájékoztató, ezért ebben a cikkben három kérdéskört járunk körül, az egyik a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódik, a másik a fiatalok jövőterveihez, továbbtanulási szándékaihoz, illetve a munkavállalásukhoz, és hogy hol szeretnének élni, dolgozni.

A válaszok egy reprezentatív ifjúságkutatás adataiból származnak, az adatok felvételére 2016. végén került sor.


Szabadidőhasználat és kulturális fogyasztás

Az egyik terület, amit górcső alá veszünk, a szabadidő eltöltésének módja. Erről a felnőtt társadalom többsége úgy vélekedik, hogy a fiatalok szabadidejükben „csak” nyomkodják a az okostelefont vagy a tabletet, laptopot, én nem érdeklődnek a „hagyományos” szabadidős és kulturálódási formák, így a könyvolvasás, színházba járás, koncertre, operába járás iránt.

A felmérés eredményei szerint a válaszokat két megközelítésben, hét közben, illetve hétvégén is megnéztük külön, mivel igen eltérő a szerkezete a két időszaknak.

A 15-29 éves korú erdélyi magyar fiatalok többsége hét közben, 62-65 százalékban, valóban, mint leggyakoribb tevékenység, számítógépen, interneten tölti szabadidejét, chatel stb., viszont ezek közül csak egyharmaduk játszik kifejezetten a telefonon, és csupán 12 százalékuk játszik számítógépen vagy játékkonzollal. De emellett 50%-uk említette, hogy zenét hallgat, 43 százalékuk pedig említette, hogy barátokkal „lóg”, találkozik. A „hagyományosabb” tevékenységeket tekintve, a válaszok alapján, a fiatalok 40 százaléka tévét is néz hét közben, egyharmada említette, hogy hét közben olvasással is tölti az idejét, és 30 százalékuk sportol, 9 százalékuk pedig zenél, fest, szobrászkodik, mint önkifejezési tevékenység.

A hétvégén a leggyakoribb tevékenység a barátokkal való találkozás, „együtt lógás”, beszélgetés kerül előtérbe (de hétvégén is jelentős az online tevékenységek aránya). Megváltozik a szabadidőhasználat szerkezete, és előtérbe kerülnek az offline tevékenységek, azaz az okostelefon és a tablet/laptop „fogságából” nagyobb arányban kiszabadulnak, és többségük, 58 százalékuk időt kerít arra, hogy barátokkal találkozzon, velük együtt „lógjon”. A fiatalok jó egynegyede időt kerít arra hétvégén, hogy kirándulni menjen, 29 százalékuk olvas, 23 százalékuk pedig sportolni is eljut. A hétvégeken az internetezés, a chat és facebookozás már a fiatalok kisebb, 42-45 százalékát köti le, de ezek se kizárólag ezt teszik. A fiatalok nagyobbik fele meg egyáltalán nem ezt teszi hétvégén. Emellett még a hétvégeken a fiatalok 38 százaléka zenét is hallgat, vagy tévét néz, 23 % fényképez-filmez, 13% művészkedik. Az online tevékenységeken belül azok, akik hétvégén telefonon játszanak, más tevékenységek mellett, mindössze 23 százalék, a játékkonzollal vagy számítógépen játszók aránya pedig 20 százalék (de ezek nem kizárólagos tevékenységek).

A fiatalok kisebb arányban tehát sokféle tevékenységet művelnek szabadidejükben.

Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017

A közösségi terek leggyakrabban a bárok, kávézók, kocsmák, plázák, de a fiatalok többsége évente többször eljut könyvesboltba, könyvtárba, színházba, kiállításra, koncertre is.

A kérdőívben felsorolt kulturális terek és szabadidő eltöltésre alkalmas helyszínek közül az erdélyi fiatalok a kávéházat, teaházat jelölték meg legmagasabb arányban, 86 százalék választotta ezt a helyszínt, mint olyat, ahol évente többször is megfordul. Ezt követik – csökkenő sorrendben – az éttermek, a sörözők és borozók, valamint a plázák.

Az előbbieknél kisebb arányban, de még mindig a többsége a fiataloknak évente többször is eljut könyvesboltba (60 százaléka), illetve könyvtárba, színházba is el szokott menni. Az erdélyi fiatalok fele évente legalább néhányszor jár kiállításra, múzeumba, és majdnem fele eljut táncházba, könnyűzenei koncertre. A konditerembe járók aránya 37 százalék. 20 és 30 százalék közé esett azok aránya, akik művészfilmeket néznek, art mozikba, komolyzenei hangversenyre járnak.

Viszonylag kevesebben, a válaszadók 14 százaléka évente legalább néhány alkalommal jár operába, de itt figyelembe kell venni, hogy Erdélyben alig néhány helyen van opera vagy dalszínház.

Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017

Látható tehát, hogy amikor a fiataloknak több idejük van, mint hétvégén, akkor a többségük könnyűszerrel otthagyja az online kötöttségeket, és kimegy a városba barátaival, elmegy kirándulni a természetbe stb. Az online tevékenységek kapcsán is kimutatható, hogy akár hétközben, akár hétvégén, a nagy többségük (75-80%) nem azzal tölti a szabadidejét, hogy játsszon az okostelefonján, vagy laptopon, hanem chatel, olvas, híreket követ és így tovább.

A fiatalok helyzete: munkaerőpiac, tanulás

Egy másik olyan téma, amely kapcsán több előítélet is kering, hogy a fiatalok nem akarnak/nem szeretnek tanulni, illetve nem akarnak/nem szeretnek dolgozni. A fiatalok tanuláshoz való viszonyának megítélésében közrejátszik, hogy az utóbbi két évtizedben lejátszódott egy jelentős tömegesedés a közép- és felsőfokú oktatásban. Amikor az elméleti középfokú, érettségit adó oktatás, de még inkább a felsőoktatás elitképzésnek számított, azaz a fiatalok kis részének jutott az a „kiváltság”, hogy továbbtanuljanak, akkor kevesebb olyan egyetemi hallgató lehetett, aki gyengébb képességű, vagy valamilyen okból nem tudja befejezni a tanulmányait.

A romániai magyarok körében az oktatás tömegesedésének eredményei a következők:
a 2011. évi romániai népszámlálás szerint a romániai 25-29 éves fiatalok 33%-a végzett már egyetemet, és a magyar nemzetiségű 17 éves fiatalok 93,5 százaléka még tanult (többnyire érettségit lehetővé tevő középiskolákban), a 20 éves magyar fiatalok 44 százaléka volt beiskolázva, és 35,5 százalékuk pedig már egyetemen tanult, a 25 évesek nagyrészt befejezték már a tanulmányaikat, még 10,8 százaléka tanult (Lásd: Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség 87-88. old. (http://www.editura.ubbcluj.ro/bd/ebooks/pdf/1849.pdf)). Ezek az adatok 2016-ig még kissé emelkedtek az öt évvel korábbi állapotokhoz képest.

A 2016. évi ifjúságkutatás eredményei alapján megfigyelhető, hogy az erdélyi magyar fiatalok átlagosan közel fele még tanul, és magas arányban terveznek még tovább tanulni, túlnyomó részük egyetemen (vagy azon belül mesterin). A továbbtanulási kedv viszonylag magas, és a korábbi kutatások szerint, a román fiatalokhoz képest a magyarok nagyobb arányban végeznek két egyetemet, vagy két mesterit.

Az erdélyi 15–29 éves válaszadók 49 százaléka tervezi, hogy a későbbiekben folytatja tanulmányait, vagyis továbbtanul, vagy valamilyen tanfolyamot végez, továbbképzi magát. A megkérdezettek 15 százaléka nem tervezi,
hogy tanulmányait folytatja a későbbiekben, 10 százaléka pedig
még nem gondolkodott rajta. A válaszadók 26 százaléka nem válaszolt
a kérdésre.

Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017

Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017


De mit csinálnak azok, akik már nem tanulnak?

Az erdélyi magyar 15-29 éves fiatalok 42 százaléka dolgozik főtevékenységként. Egy kis részük, 6 százalék saját bevallása szerint nem tanul, de nem is dolgozik, további 4 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a feltett kérdésre. Azok, akik nem dolgoznak (még), többnyire első munkahelyet kereső munkanélküliek. Ezek a fiatalok sem vádolhatók azzal, hogy nem akarnak dolgozni, hiszen EU-szinten ismeretes jelenség, hogy az ifjúság nagyobb mértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének, mint az idősebbek, és a munkaerőpiacra való bekerülés egy külső tényező, nem a fiatalok akaratán múlik. Amennyiben viszont azt halljuk, hogy munkaerőhiány van, és lám-lám, mégis egyesek munkanélküliek, akkor ennek rendszerint strukturális okai vannak: nem olyan képzettségű, képesítésű munkaerőből van hiány, mint amiből abban a megyében munkaerő túlkínálat van. Erre egy megoldás a vándorlás, országon belül, vagy éppen más országba.

Hol akarnak dolgozni, élni? Kivándorlás és munkavállalás

A közvélekedés szintjén jelen van, hogy a „mai” fiatalok majd mind külföldre akarnak menni, itt hagynak minket, a felnőtt, és idős generációt, nem kötődnek eléggé szülőföldjükhöz. A valóság ebben a tekintetben is sokkal árnyaltabb. Mint látni fogjuk, az erdélyi magyar fiatalok valóban nagyon kíváncsiak, nyitottak a világra, többségük rövidebb ideig vágyik külföldi tapasztalatszerzésre, de viszonylag kis részük tervezi elhagyni az országát, közösségét.

A munkavállalás helyszínét illetően a Magyar fiatalok ifjúságkutatás keretében megvizsgáltuk, Kárpát-medencei kontextusban, hogy a külföldi munkavállalás helyszínét illetően az erdélyi magyar fiatalok többsége, a szlovákiai magyar fiatalokhoz hasonlóan nem Magyarországot választaná a külföldi munkavállalás helyszíneként, míg a másik két magyarlakta régióban, Kárpátalján és Vajdaságban már a fiatalok nagy többsége (72, illetve 60%) menne szívesen dolgozni Magyarországra. Bár az erdélyi fiatalok kisebbik fele is, 47 százaléka, átmenne a „szomszédba” egy időre dolgozni, egy másik kérdésre, amely bármilyen más országot is magába foglalt, az erdélyi fiatalok 57 százaléka válaszolta azt, hogy dolgozna máshol külföldön, ami mintegy 10 százalékkal magasabb a magyarországi fiatalok válaszainál, és közel 20 százalékkal a szlovákiai fiatalok külföldi munkavállalási szándékainál.

Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017


A külföldi munkavállalást illetően azonban egyáltalán nem mindegy, hogy külföldön élni, kitelepedni szeretne, vagy csupán tapasztalatszerzésre néhány hónapot, esetleg pénzgyűjtés céljából, néhány évet is külföldön dolgozna, de az életét itthon képzeli el. Ezek a tervek időben változhatnak, ember tervez, Isten végez alapon, de jelenleg tény az, hogy az erdélyi magyar fiatalok mintegy 40 százaléka csak pár hétre vagy hónapra menne külföldre dolgozni, míg ennél kevesebben, 36 százalékuk dolgozna akár pár évig is külföldön. Kárpát-medencei kontextusban nézve, az erdélyiek „átlagosak”, a kárpátaljaiak a rövid távú külföldi tervek tekintetében megelőzik, a vajdaságiak a leginkább hasonlítanak hozzánk. Magyarországon kevesebben vannak mintegy 8 százalékkal azok, akik külföldön dolgoznának pár évet, mint Erdélyben vagy Vajdaságban, de többen, mint a szlovákiai magyarok körében, ahol sem a rövid, sem a hosszútávú külföldi munkavállalás aránya nem magas. A külföldön tanulni szándékozók aránya 19 százalék, ami elég magas, de itt sokan rövid távú, pl. Erasmus mobilitásra gondolnak (és jóval alacsonyabb, mint Vajdaságban, de magasabb, mint Magyarországon és Szlovákiában, lásd 6. ábra).

Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017


A külföldre való kitelepedés, hogy külföldön éljen, minden országban alacsonyabb az ideiglenes külföldi munkavállalás arányánál, az erdélyi magyar fiatalok ebben is valahol középen helyezkednek el, kissé több mint egyötödük (22%) vándorolna el külföldre. Ehhez képest, a vajdasági és kárpátaljai magyar fiatalok egyharmada (33, 29 százaléka) élne külföldön kitelepedés céljából, míg a szlovákiai fiataloknak 14, a magyarországi fiataloknak pedig 15 százaléka. Ha azt nézzük, hogy a romániai kivándorlók száma a legmagasabb Európában, ami a mintaadás, kapcsolathálók „csábítását is jelentheti”, akkor ez a „középmezőny” nem is rossz így Kárpát-medence szinten.

A kivándorlás okait illetően minden kisebbségi régióban a jobb megélhetést említik 75-80 százalékos arányban, Magyarországon ’’csak’’ 69 százalék említi ezt az okot. Reménykeltő lehet az erdélyi fiatalok jövőjére nézve, hogy a Kárpát-medencén belül a többi régiókhoz képest nagy arányban említik a tapasztalatszerzést és a karriert, mint a vándorlás okait (52-52%), és a rossz anyagi körülményeket a legkevesebben (27%) a régióból.

Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017Forrás: GYORSJELENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI FIATALOKRÓL, ÚNK, 2017


Összegzés

Kétségtelen, hogy a szabadidőhasználat, és a kulturális fogyasztás eszközei, formái megváltoztak. A fiatalok valóban kevesebbet olvasnak hagyományos könyvet, de összességében többen tanulnak tovább, mint 30-50 éve, ezért többen, többet tanulnak könyvekből, legyenek azok nyomtatottak vagy elektronikus könyvek. Továbbá, a kultúrájuk egy részét másképp szerzik, filmek, digitálisan megjelentetett információk alapján. De ettől még nem gondolom azt, hogy átlagban, illetve százalékosan, a mai fiatalok kevésbé lennének műveltek, mint a felnőtt generáció. Itt most látszólag megcáfolhatnak egyéni szinten, egy-egy családon belül egyes felnőtt értelmiségiek, de emlékeztetném őket, hogy az egyetemet végzettek aránya is többszörösére nőtt az elmúlt évtizedekben, ezért más a viszonyítási alap, mint a korábbi generációk körében.

Az is kétségtelen, hogy a „mai fiatalok” többet kommunikálnak digitális eszközökkel, mint a mai felnőtt generáció, de, mint láttuk, éppen elég nagy arányban kerítenek alkalmat közvetlen, személyes találkozásra a barátokkal, vagy kirándulásra is.

A mai tizen-huszonéves fiatalokra sokkal nagyobb teljesítménykényszer nehezedik, mint három-négy évtizeddel korábban. Ezért lehet, hogy úgy tűnik, hogy sok fiatal nem akart tanulni, vagy tovább tanulni, de ezeket az egyéni szintű megfigyeléseket a népszámlálások és a felmérések megcáfolják. Az oktatás tömegesedésével ma könnyebb bekerülni egy „jó” iskolába, „jó” egyetemre, vagy egy „menő” szakra, mint az 1980-as években és az 1990-es évek első felében, de az egyetemről kikerülve, ma sokkal nagyobb a konkurencia a „jó” pozíciókért a munkaerőpiacon.

A kivándorlási szándékokat nézve, az erdélyi magyar fiatalok jó egyötöde, 22 százaléka telepedne ki külföldre, de ezek nem mind határozott tervekkel rendelkezők. A fiatalok többsége csak munkatapasztalat szerzése vagy tanulás céljából vándorolna külföldre, és visszatérne. Ezt a következtetést megerősíti a más magyarlakta régiókkal való összehasonlítás ténye is. A jobb életkörülmények nyilván mindenkit motiválnak a határon túli fiatalok körében, mint háttér-tényező, de a kivándorlásnak rendszerint emellett még valami más motiváló tényezője is van.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS