2018. április 22. vasárnapCsilla, Noémi
19°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Ezek a mai fiatalok” – a GeneZYs 2015 kutatás eredményei alapján

Zsigmond Csilla 2018. január 04. 11:26, utolsó frissítés: 2018. január 05. 09:51

Tényleg olyanok a fiatalok, mint amilyennek az idősebbek gondolják őket? Erre válaszolnak új sorozatunk vendégszerzői, elsőként Zsigmond Csilla szociológus.


A következőkben a kutatás eredményeiből mazsolázunk, két témakörre – médiahasználat, politikához való viszony –valamelyest részletesebben is kitérve.

Mi jellemzi a romániai magyar fiatalokat a GeneZYs 2015 kutatás eredményei alapján? Sztereotípiák mentén, röviden.

„Mikor állsz már a saját lábadra?”– lakás, család, gyerekvállalás(-i tervek)

Jellemző a „mamahotel jelenség” – a 25–29 éves korosztály esetében is a fiatalok közel fele (45%) a szülőkkel él, ez a fiatalabb korosztályok esetében értelemszerűen magasabb, a 20–24 évesek közel háromnegyede (74%), míg a 15–19 évesek 90%-a él a szüleivel.
• Ez az arány a férfiak esetében szignifikánsan magasabb, mint a nőknél.



A fiatalok közel fele egyedülálló (49%).
• A párkapcsolatban élők több mint fele nem él együtt partnerével.
• A házasságban élők aránya a 25-29 évesek körében a legmagasabb, több mint egyharmaduk él házasságban (36%).

• A megkérdezett fiatalok valamivel több mint egytizedének (13%) van gyereke. Ez a 25-29 éveseknél közelít az egyharmadhoz (31%).
• A megkérdezettek jövőbeli terveiben a kétgyermekes családmodell a domináns.


„Nem nekem tanulsz” – továbbtanulási szándék

A fiatalok több mint fele (52%) szeretne továbbtanulni (még tanulni). Ez az arány a jelenleg is tanulók körében a legmagasabb (78%).

• A megkérdezettek havonta átlagosan 917 lejből gazdálkodnak. A 15-19 évesek 359 lejből, amelynek közel kétharmadát a szülőktől kapják, a 25-29 évesek pedig átlagosan 1341 lejből, és az ő körükben a legalacsonyabb a szülői hozzájárulás mértéke.

• Kitelepedés: a megkérdezettek közel fele gondolkodott már a külföldre költözésen (45%). 7%-nak konkrét elképzelései vannak erről, 38% azok aránya, akik ugyan gondoltak már a kitelepedésre, de még nincsenek konkrét elképzeléseik.

• A kitelepedés okaként 85%-ban a jobb megélhetést jelölték meg.


Az erdélyiség megjelenési formái


• Önmeghatározásuk szerint a fiatalok leginkább erdélyiek (51%), ezt követi a magyar (19%), a székely (8%), valamint az erdélyi magyar és a magyar anyanyelvű román állampolgár (5-5%).

• A megkérdezettek közel 90%-a a magyar nemzet részének tekinti a romániai magyarokat, közel kétharmaduk (64%) pedig a román nemzet részének is.

• Mit tekintenek szülőföldnek és hazának? Leggyakrabban Erdélyt, ezt követően Romániát, azaz: a megkérdezettek több mint fele Erdélyt (54%), több mint ötöde Romániát (22%) tekinti szülőföldjének, illetve fele Erdélyt, közel egyharmaduk pedig Romániát (31%) a hazájának. A harmadik helyen mindkét vonatkozásban a lokális kötődés jelenik meg – a születési/jelenlegi lakhelyének települése.


„Semmi sem érdekli a mai fiatalokat” – Értékek és problémák, rokonszenv/ellenszenv-hőmérő, szabadidő

A megkérdezettek egy 26-os listán értékelték a számukra legfontosabb társadalmi értékeket (skála: 1-5, 5 - nagyon fontos, 1 - egyáltalán nem fontos). Amennyiben a preferenciák átlagértékeit nézzük, azt láthatjuk, hogy minden felsorolt item – eltérő mértékben, de – fontos a fiatalok számára, hiszen a legalacsonyabb átlagérték is 3,5 közeli. A legfontosabbak a nagy általános értékek – család, szerelem, barátság. A legkevésbé fontosak közt szerepel a közösségi problémákra való odafigyelés, valamint a vallás.



Az ifjúság számára legsúlyosabbnak ítélt problémákat lajstromba véve azt láthatjuk, hogy nincs elmozdulás, a korábbi kutatások során (2001-es MOZAIK, magyarországi ifjúságkutatások 2008, 2012, 2016) ugyanez a problémahalmaz foglalta el a toplistát, maximum a helyezésekben történtek változások (skála: 1-4, 1 - nagyon nagymértékben gond, 4 - egyáltalán nem gond). A fiatalokat leginkább az egzisztenciális lehetőségek foglalkoztatják és ezeket ítélik saját korosztályuk legaggasztóbb kihívásainak. Ugyanakkor jelzésértékű lehet(ne) az is, hogy miben van pozitív elmozdulás, pl. 2015-re az anyanyelven történő továbbtanulási lehetőségeket jóval kielégítőbbnek gondolják, és nem szerepel az ifjúságot veszélyeztető fontos problémák között ezek hiánya.



A megkérdezettek 23 csoport kapcsán fejezhették ki rokonszenvük-ellenszenvük mértékét (skála: 1-5, ahol 5 – nagyon rokonszenvesek, 1 – nagyon ellenszenvesek). A legrokonszenvesebb csoportok ötös listájára más, mint a tágabb értelemben vett saját csoporthoz tartozó (nemzeti) csoportok, nem fért fel. A legellenszenvesebb öt csoport ennél sokkal heterogénebb, és nem nemzetiség mentén jelentkezik az elutasítás.



Amennyiben a rokonszenv-listát folytatnánk, a magyar közösségeket a románok követik(3,29), majd a németek (3,27), az amerikaiak (3,15), és a kínaiak (3,04). (Arról, hogy ez milyen a másik irányból, a románok körében milyen a magyarok iránti elfogadás, itt olvashat bővebben). Az elutasítás mértéke például a kábítószer-fogyasztókkal vagy a melegekkel szemben jóval erőteljesebb az erdélyi fiataloknál, mint általában az EU-s tagállamok fiataljai körében. A politikusok negatív megítélése korábban elkezdődött trendbe illeszkedik, „újdonság” azonban a menekültekkel/migránsokkal szembeni erős ellenszenv, mely mintegy „felváltotta” a romák irányába mért korábbi ellenszenvet, a romák iránt pedig valamelyest nőtt az elfogadás (2,58).


Mit csinál szabadidejében az Y és Z generáció?

A szabadidős tevékenységek gyakoriságát egy tízfokú skála mérte (1 – soha;10 – nagyon gyakran), a 27 felsorolt szabadidős tevékenység leggyakoribb és legritkábban végzett ötös listája a következő:



A digitális szabadidőtöltés jelentős, a top5-öt hatodikként a chatelés (5,92) követi. Uszoda, szauna, szolárium, vagy a magaskultúra-fogyasztás egyes elemei nem túl gyakori időtöltés a fiatalok körében, ahogyan a táncház sem.Ha már szabadidejükben megkerülhetetlen az online világ, lássuk közelebbről ennek jellemzőit.


Kockulás – digitális tájkép, média és újmédia

Az internetkapcsolatot ugyanolyan alapvető dolognak tartod az életedben, mint a levegőt, vizet, ételt és lakhatást?Az internetkapcsolatot ugyanolyan alapvető dolognak tartod az életedben, mint a levegőt, vizet, ételt és lakhatást?


A korcsoportos eltérések szignifikánsak, látható, hogy a legfiatalabbak számára a legfontosabb az internetkapcsolat, mint a mindennapi élet alapadottsága.A legújabb IKT-eszközökhöz való viszonyulást az alábbi ábra szemlélteti:

Milyen gyakran váltanál a legfrissebb infokommunikációs eszközre (laptop, okostelefon, tablet)?Milyen gyakran váltanál a legfrissebb infokommunikációs eszközre (laptop, okostelefon, tablet)?


A korcsoportos különbségek ugyanúgy jelentkeznek, és ezeknek ugyanaz az iránya: a legfiatalabbak számára a legfontosabbak a minél újabb, minél frissebb modellek, de ebben van egy visszafogottság, amelyet valószínűleg első sorban a gazdasági helyzet határoz meg. Bármennyire is globális nemzedékként tekintünk az Y, Z generációkra, látnunk kell, hogy bizonyos jellemzők mentén a lokális sajátosságok nem tűnnek el, hiszen a gazdasági helyzet, a vásárlóerő is meghatározza például a legújabb eszközökhöz való hozzáférést.

Birtokolt információtechnológiai eszközök (%)Birtokolt információtechnológiai eszközök (%)


Mind az internethozzáférésben, mind az IKT-eszközökhöz való hozzáférésben a romániai adatok sokat javultak az elmúlt évtizedben, de az megállapítható, hogy a legújabb okos-kiegészítők területén jóval szerényebb az eszközellátottság, mint az EU-s tagállamok fiataljainak többsége esetében. Amennyiben a korcsoportos különbségekre is kíváncsiak vagyunk, ezt a következő ábra jelzi. Az IKT-eszközöket három nagyobb csoportba vontuk össze, így vizsgáltuk az eltéréseket.

Digitális eszközellátottságDigitális eszközellátottság


Az ábra az átlagtól való eltéréseket mutatja, azt láthatjuk, hogy első generációs és újgenerációs eszközökkel főként a legfiatalabbak rendelkeznek, vagyis feltételezhetően ők örökölik meg a szülők által kiszuperált régebbi számítógépeket, mobiltelefonokat, de ugyanakkor ők kapják meg az okos-kiegészítőket is leginkább. Az itt középgenerációsnak nevezett eszközök (laptop, okostelefon, okosTV) tekintetében nincs szignifikáns eltérés korcsoportok szerint.

Az eszközellátottság után lássuk, hogy néz ki az Y és Z generáció médiafogyasztása.

MédiafogyasztásMédiafogyasztás


A napi átlagos TV-nézés 75 perc, rádióhallgatás 72 perc. A TV-csatornák esetében továbbra is megmaradt a magyarországi kereskedelmi csatornák primátusa, a rádió esetében a román zenei adók a legnépszerűbbek.



Nyomtatott sajtót kevesen olvasnak, a válaszadók is kevesebben vannak (N=299), így a megnevezett sajtótermékek esetében is alacsonyabb az említési arány, és ezek többnyire helyi lapok. A leggyakrabban olvasott újságok: Brassói Lapok (3%), Székely Hírmondó (3%), Udvarhelyi Híradó (3%), Népújság (2%), Háromszék (2%).

Az online portálok esetében a válaszadók (N=374) nem csak hírportálokat neveztek meg, hanem a YouTube, Emag.ro, Olx.ro, vagy a legnépszerűbb keresőoldal, a Google is szerepelt a felsorolásban. Ha a hírportálokra szűkítjük a fókuszt, akkor egyrészt azt láthatjuk, hogy a megnevezett portálok kivétel nélkül magyar nyelvűek, másrészt ez esetben heterogénebb a kép – helyi, országos és magyarországi portálok egyaránt megjelennek, nagyobb szórásban. Az országos portálok közül a Maszol.ro (8%) és a Transindex.ro (4%) a leggyakrabban olvasott. A helyi/regionális portálok közül a legnépszerűbbek az Uh.ro (6%), Székelyhon.ro (6%), Szatmár.ro (5%). A magyarországi portálok közül pedig az index.hu (5%) és a nemzetisport.hu (3%) a leggyakrabban említett.

Bár a portálok megnevezésénél nem találkoztunk más nyelvű online tartalommal, arra a kérdésre, hogy a leggyakrabban olvasott online portált milyen nyelven olvassa, 16% a románt nevezte meg, a közösségi oldalak esetében ez az arány 10%-os. A leggyakoribb portál esetében az angol nyelvet 14%-ban jelölték meg, míg közösségi oldal esetében ez 21%-os. A magyar nyelv dominanciája és használata minden területen egyértelmű, ezért a továbbiakban inkább a román és az angol nyelv használatát nézzük meg korcsoportok szerint, a különböző nyelvhasználati terekben.

NyelvhasználatNyelvhasználat


Az ábra az egyes nyelvhasználati terekben mért átlagtól való eltérést mutatja korcsoportos bontásban. Láthatjuk, hogy a legfiatalabbak (15-19 évesek) szignifikánsan kevesebbet használják a román nyelvet, minden kommunikációs helyzetben, mint a két idősebb korcsoport. Összességében a 20-24 évesek használják a leggyakrabban a román nyelvet, kivételt képez a román nyelvű offline médiafogyasztás, melynél a 25-29 évesek járnak élen. Az angol nyelv esetében azonban nincsenek szignifikáns eltérések korcsoportok szerint, főként az újmédia esetében csekély az átlagtól való eltérés, vagyis életkortól függetlenül, a megkérdezettek hasonló gyakorisággal használják a social media-t angolul. Bár az eredmények kontextualizálására és értelmezésére nem áll módunkban most kitérni, mindenképp érdemes belegondolni, hogy mit jelez, és milyen (akár messzire mutató) következményei is lehetnek annak, hogy többnyire csak magyar nyelven fogyasztanak.

Ha közelebbről vizsgáljuk, mi jellemzi az internetezési szokásokat? Leggyakoribb internetes tevékenység a facebookozás (naponta használja 70%), chatelés (55%), online filmnézés/zenehallgatás (35%) és online filmek/zenék letöltése (22%). Legnagyobb arányban kapcsolattartásra és szórakozásra használják az internetet. Nézzük azonban, hogy az egyes internethasználati szokásokat csoportosítva, korcsoportonként milyen különbségeket találunk:

Internetezési szokásokInternetezési szokások


Az átlagtól való korcsoportos eltérések azt mutatják, hogy a szórakozási és kapcsolattartási lehetőségek kiaknázása a legfiatalabbak körében jóval gyakoribb, mint például a 25-29 évesek körében, akárcsak az online gamerkedés. Tanulás és munkavégzés céljából, életkortól függetlenül, hasonló mértékű az internethasználat. A 20-24 évesek azok, akik a leginkább tudnak élni az e-ügyintézési lehetőségekkel, és közülük kerül ki a legtöbb online-rádióhallgató.

Milyen gyakori a munka/tanulás megszakítása az online világból érkező ingerek hatására? Van-e ennek életkori sajátossága?

Munka/feladat/hobbi közbeni zavaró értesítések, telefonhívások, késztetések kb. száma egy óra alattMunka/feladat/hobbi közbeni zavaró értesítések, telefonhívások, késztetések kb. száma egy óra alatt


Az eltérések ez esetben is szignifikánsak, minél fiatalabbakról van szó, annál gyakoribb az online ingerekre való reakció feladatvégzés/tanulás közben, a 15-19 évesek közel negyede óránként akár három-öt alkalommal is megszakítja emiatt a munkavégzését.


A Facebook mindent visz!

A legnépszerűbb közösségi oldal, a leggyakoribb internethasználati motiváció: a Facebook.



Az FB-t az Instagram, majd a Pinterest követi a leggyakrabban használt közösségi oldalak listázásában, jóval kevesebb említéssel. FB-hálójukat tekintve a legfiatalabb korcsoporté a legkiterjedtebb network, a legidősebbeké a legkevésbé számos. Anélkül, hogy belemennénk az értelmezésbe, ez minden bizonnyal összefügg az internet jelentette kockázatokkal is, a legfiatalabbak szelekciós és kontrollmechanizmusai ebben (is) kevésbé jelentkeznek. Az ismerősök nemzetiségi vonatkozásában korcsoportok szerint nincsenek szignifikáns eltérések.


Ifjúság és politika – párhuzamos világok?

A politikusok iránti rokonszenv-ellenszenv mértékét már láthattuk, és ismerős az a kijelentés is, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Melyik politika? A (még mindig) klasszikusan hierarchikus alá-fölérendeltségben gondolkodó (párt)politika? Vagy bármi, ami politika? Mi sorolható ide?

Ha a szakirodalmat nézzük, azt látjuk, hogy a politikai részvétellel, politikai érdeklődéssel foglalkozó ifjúságkutatások két fő megközelítésben próbálják megragadni a fiatalok és a politika viszonyát. A két irányvonal közt éles törésvonal jelentkezik, az egyik a fiatalok apolitikusságát tartja meghatározónak, míg a másik a fiatalok politikai aktivizmusát, és ezt elsősorban az online térben.

Egyre elterjedtebb az a megközelítés, hogy két típusú politikai részvételt különböztethetünk meg: az állampolgár-központút, mely elsősorban a választásokhoz és pártokhoz kötött, illetve a célorientált aktivizmust, mely kifejezetten egy-egy témára fókuszál, és mindig az adott téma céljához igazítja a részvételt. Ilyen politikai téma lehet például az egyenjogúság, a környezet, vagy a különböző emberi jogi kérdések. Ebben a megközelítésben a politikai részvétel sokkal inkább az életmód részévé válik, a mindennapi döntési helyzetekben jelentkezik (mit fogyaszt, milyen életvitelt követ, stb.). Ezt az irányvonalat képviselő kutatók puhábban, megengedőbben közelítenek mind a politikához, mind a különböző részvételi formákhoz. (A GeneZYs 2015 kutatás alapján megrajzolható politikai mintázatokra nem áll módunkban itt részletesebben kitérni, a korábban jelzett kötetben kapott ez helyet.)

A GeneZYs 2015 kutatás eredményei alapján azt láthatjuk, hogy a fiatalok (klasszikus) politikai érdeklődése alacsony, és a demokrácia működésének megítélése, bár javult, de még mindig inkább negatív.



Végül lássuk az ország és a személyes életük alakulásának megítélését:

Milyennek ítéled, hogyan alakult/fog alakulni:Milyennek ítéled, hogyan alakult/fog alakulni:


Az ország gazdasági helyzetének megítélése negatívabb, mint a saját élethelyzetnek a megítélése, az elmúlt 10 évre vonatkoztatva. A jövőt tekintve pedig minden területen pozitív elmozdulást várnak a megkérdezett fiatalok.


+1 érdekesség: Mennyire reziliensek a fiatalok? A kérdőív első kérdése így hangzott: „Mennyire vagy elégedett az élettel?”(skála 1-10: 1 - egyáltalán nem, 10 - nagyon elégedett) és az elégedettség átlagértéke 7,8 volt. A kutatócsapat – önkritikaként – az utolsó kérdésben a boldogságra kérdezett rá, hogy visszajelzést kapjon, mennyire viselte meg a válaszadó fiatalokat az átlagosan több mint háromnegyed órát igénybe vevő kérdőív kitöltése. A kérdés így hangzott: „Mindent összevetve, milyen mértékben érzed magad boldognak?”(skála 1-10: 1 - egyáltalán nem, 10 - nagyon boldognak érzem magam). Rezilienciából jeles! A megkérdezettek boldogság-átlaga 8,2 volt. Komolyra fordítva: ez az érték szignifikánsan magasabb, mint a többi régió magyar fiataljainak boldogság-átlaga, azaz az erdélyi fiatalok a legboldogabbak a vizsgált térségben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS