2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Királyi sztorikat lehet megnézni az Erdélyi Történeti Múzeumban

G. L. 2017. november 27. 18:31, utolsó frissítés: 18:31

Plusz a Szent Korona másolata is megtekinthető.


Az Erdélyi Történeti Múzeumban november 24-én, pénteken megnyitották Coronatus in Regem Hungariae (A magyar uralkodókoronázások érmei) című numizmatikai kiállítást, amelyen mintegy 300 darab, a magyar koronázások alkalmával kibocsátott arany-, ezüst és bronzérmet mutatnak be. Az anyagot nagyjából fele-fele arányban adta a Magyar Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Történeti Múzeum.

Román részről a beharangozó beszámolók leginkább arról szóltak, hogy december elsején, Románia nemzeti ünnepén olyan kiállítás lesz egy kolozsvári múzeumban, amelyen bemutatják Szent István koronáját is. Magyar részről leginkább olyan hírek voltak, hogy lesz egy koronázással kapcsolatos kiállítás, amelyen a Szent Korona másolatát is meg lehet nézni. Elmentünk megnézni a tárlatot.


Mire számítsunk?

Ez egy numizmatikai kiállítás, tehát pénzérméket lehet nézni elég nagy mennyiségben. Nem kell nagy látványosságra számítani, de amit bemutatnak, legalább részletes, szakszerű. A kiállítás a MTA Lendület Kutatói Program keretében tevékenykedő Szent Korona Kutatócsoport munkáján alapszik, ebben a Szent Korona 1526 és 1916 közötti történetét, az ezekhez kapcsolható reprezentációs eseményeket vizsgálták szisztematikusan, így a kiállított anyag is ennek az időszaknak a koronázásait, illetve a koronázások alkalmával kibocsátott, vagy ezekre emlékező érméket mutatja be. A kutatócsoport munkájáról, illetve friss eredményeikről korábban már közöltünk egy cikket.



A kiállításon vetítik A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című dokumentumfilmet, amelyet az idei Kolozsvári Magyar Napokon is bemutattak már, részletes leírások olvashatóak a koronázások rendjéről, a koronázási ékszerekről, illetve a koronázási érméket is gondosan bemutatják, magyar és román nyelven egyaránt. Tehát egy nagyon jó, szakszerű bevezető a témába.

A Szent Korona másolatának bemutatása egyfajta bónusz, ahogyan a kiállítás kurátora, Alföldi Ágnes fogalmazott a megnyitón: a korona (eredetije) a szertartások elmaradhatatlan kelléke volt, ezért úgy gondolták, hogy a tárlaton is szerepelnie kell egy hű másolatnak.


Mit kell tudni a kiállított koronáról?

2000-ben, a budapesti MetalArt nevezetű cég készítette igazi nemes anyagokból. Egy kézműves remekmunka, a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő legjobb minőségű másolat.


Akkor miben egyedi ez a kiállítás?

Több különlegesség is található a magyar uralkodók koronázásnak emlékérmeit bemutató tárlaton. Ilyen III. Ferdinánd felesége, Gonzaga Eleonóra Magdolna ezüstből készült aranyozott koronázási érméje 1655-ből. Ennek egyedüli ismert példányát a kolozsvári múzeumban őrzik, amit természetesen most meg lehet nézni.

Egyedi üzenetet közvetítő tárgyról van szó, rajta a nappal és a napraforgóval, ami a királyára csodálattal tekintő királynőt jelképezi. A felirat a házastársak közötti kapcsolat természetét világítja meg: "csak egyre figyelek".

A Kolozsváron talált eddig ismert legkorábbi magyar királyné-koronázási érme 1655-ből (Részlet a A magyar uralkodókoronázások érmei című román-magyar kétnyelvű kötet borítójáról)A Kolozsváron talált eddig ismert legkorábbi magyar királyné-koronázási érme 1655-ből (Részlet a A magyar uralkodókoronázások érmei című román-magyar kétnyelvű kötet borítójáról)

Nagyobb felbontásbanNagyobb felbontásban


Ugyanakkor meg lehet nézni Pálffy Károly Jeromos királyi udvarmester gyémántberakásos pálcáját, aki 1792-ben (az első budai) vezényelte le I. Ferenc király koronázási ceremóniáját. A két részből összeszerelhető, fekete nyelű kincs – díszes mahagónifa-tokjával együtt – 2012-ben került a bécsi Dorotheum árveréséről budapesti Magyar Nemzeti Múzeumba.

Pálffy Károly Jeromos királyi udvarmester gyémántberakásos pálcájaPálffy Károly Jeromos királyi udvarmester gyémántberakásos pálcája



De egyáltalán mik ezek a koronázási érmek?

A királykoronázásokkal kapcsolatos reprezentáció egyik fontos területe a numizmatikai emlékek csoportja. Egy uralkodó életének legfontosabb eseménye volt a koronázás, és az uralkodói reprezentációban nagyon fontos szerepet játszottak a koronázásának emlékére vert érmek. Nemcsak az építészetben vagy az írásokban, hanem az érméken is el akarták juttatni a történetüket, ami ráadásul nem is feltétlenül igényli az olvasás képességét, lévén jeleneteket ábrázoltak. Tehát ezek az érmék az uralkodó jó hírét voltak hivatottak elvinni a széles rétegekhez.

Például a kiállításon megtekinthető a III. Károlynak és feleségének, Erzsébet Krisztinának az emlékérméi, és mindkettőjüknek van úgymond egy sztorija. III. Károly érméin számtalanszor föltűnik egy földgömb, ami azt hivatott jelképezni, hogy az uralkodó a birodalom egyesítője. A Habsburgok spanyol ágának a kihalásával Károly lett a spanyol király, majd I. József hirtelen halálával német-római császárrá is megválasztották, és így egy rövid ideig Dél-Amerikától Európáig tartott a birodalma. Az érmék pedig azt reprezentálták, hogy van lehetőség a birodalom újra feltámasztására, ahol nem nyugszik le a nap. Feleségét, Erzsébet Krisztinát ugyanakkor a szépség megtestesítőjeként mutatták be, az érméjének hátoldalán Aphroditével, a szerelem és a szépség görög istennőjével állítják párhuzamba. Erzsébet Krisztina története tehát úgy van felépítve, hogy ő egy elismert szépség.

Van még egy példa, amit már meg is tudunk mutatni. Mária Terézia az érmek nagy részén lóháton ül, karddal a kezében, ami a koronázásnak azt a világi részét eleveníti fel, amikor a király kardjával a négy égtáj felé vág, jelezve, megvédi birodalmát. Mária Terézia lányörökös lévén csak a Pragmatica sanctioval került trónra, amit sokan nem ismertek, és neki több háborút is kellett vívnia azért, hogy a birodalmát egyben tartsa. Így jön az, hogy őt egy harcias királynőkét ábrázolják, aki megvédi a birodalmát.

Mária Terézia koronázási emlékérmeMária Terézia koronázási emlékérme



Kik kaptak érmeket?

Nagyjából mindenki, aki részt vett a koronázáson, és érdemesnek bizonyult rá, hogy ajándékot kapjon. Volt egy protokoll lista, ahol a főnemesektől kezdve a koronázási lakoma étekfogójáig mindenkit felsoroltak, hogy milyen érmet kap. A lista nem is feltétlenül az érmekkel kezdődött. Az esztergomi érsek, aki a koronázási szertartást végezte például gyémántberakásos keresztet és egy nagy aranyérmet is kaphatott. És ahogyan ment lefelé az adott résztvevőnek a szintje a protokolláris listán, úgy lett egyre könnyebb az ajándék.

De olyan koronázási emlékérmek is vannak, amelyeket katalógusból lehetett rendelni. Az uralkodó környezetében voltak olyan emberek, akiknek az volt a feladata, hogy a reprezentációját megjelenítsék. A szakértők szerint van olyan érme is, amit az adott koronázás után még 50 évvel is felkínált egy katalógus, hogy meg lehet még rendelni, mert ezeket az érmeket többen gyűjtötték. Tehát az emlékérmek nem kapcsolódnak szigorúan a koronázás évéhez.

Ezek üzleti vállalkozások is voltak, például előfordult, hogy ugyanahhoz a portréhoz többféle hátlapot rendeltek, mert a gyűjtőknek el lehetett mindet adni, a változatokat is vásárolták.


Miért éppen Kolozsváron szerveznek érmekiállítást?

Igazából ez egy olyan vándorkiállítás, amit részben már Pozsonyban és Körmöcbányán is bemutattak. Míg előbbi helyszínen kifejezetten a pozsonyi koronázások emlékérméire koncentráltak, addig Kolozsváron ez kiegészül a székesfehérvári (II. Lajos), a soproni (III. Ferdinánd és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdaléna/I. Lipót felesége), a budai (Ferenc és felesége, Mária Terézia Karolina, I. Ferenc József és Erzsébet) és a budapesti (IV. Károly és Zita) koronázások érmeivel.

De a kolozsvári kiállításnak van egy autentikusabb apropója is, ugyanis az Erdélyi Történeti Múzeumban található Közép-Európa második legnagyobb numizmatikai gyűjteménye. A Szent Korona Kutatócsoporton belül Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa és Soltész Ferenc numizmatikus foglalta össze az emlékeket, és ez azzal is járt, hogy az összes magyarországi és érintett határon túli múzeumot felkeresték.

"Tudtuk, hogy hatalmas a kolozsvári gyűjtemény, de mi is meglepődtünk, hogy milyen hatalmas vonatkozó anyag van, az itt őrzött anyagnak a mennyisége jócskán meghaladja a Bécsi Szépművészeti Múzeumban találhatót, bár azt gondolnánk, mivel Bécs volt a császári központ, ott sokkal több van. Úgy gondoltuk, hogy ha itt ilyen hatalmas anyag van, akkor hozzunk létre egy közös kiállítást, és toljuk össze a Magyar Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Történeti Múzeum numizmatikai anyagát, ami együtt egy új minőségű kiállítást jelent" - mondta Tóth Csaba a megnyitón.

Sissi koronázási emlékérmeSissi koronázási emlékérme


De hogy került a kolozsvári múzeumhoz ilyen sok koronázási érme?

Soltész Ferenc elmondása szerint volt Kolozsváron egy Eszterházy nevezetű úr (nem a család hercegi ágához tartozó), aki éremgyűjtő volt. Az ő gyűjteménye került előbb az Erdélyi Múzeum-Egyesülethez, majd onnan a román államhoz.


Szándékos a kiállítás időzítése?

A kiállítás megnyitója mindenképp rendkívüli volt abból a szempontból, hogy valószínűleg egyetlen múzeum vezetője sem szabadkozott annyit egy időszakos tárlat miatt, és bizonygatta annak fontosságát, kolozsvári kötődését, mint az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója, Felix-Florin Marcu pénteken. Az intézmény vezetője a két szervező múzeum közötti együttműködésre hivatkozva magyarázta az eseményt, amit már 2015-ben meg akartak szervezni, csak akkor adminisztratív okok miatt nem jött össze, majd a múzeumot újították fel, legutóbb pedig épp a korona másolata nem volt elérhető. Az igazgató viszont még azt is felemlegette, hogy Mátyás király fejére is a Szent Korona került (aminek ugye a másolatát most meg lehet nézni).

"Az, hogy a kiállítás egybeesik Románia nemzeti ünnepével, puszta véletlen, és semmiképp sem hátrányos az ünnepre nézve" - jelentette ki Marcu, majd elmondta azt is, hogy milyen kiállításokat és konferenciákat szerveznek a közeljövőben, például a centenárium emlékére. A közeljövőben lesz tárlatuk a római birodalom romániai határairól, illetve a kolozsvári régészet eredményeiről is.


Ez most valami magyar cucc?

Még csak nem is kifejezetten magyar. Bár a magyar királyok koronázási érméit mutatja be, de a mai Erdély területe az említett kutatási időszakban a Habsburg Birodalom fennhatósága alatt volt, tehát a Habsburg uralkodók koronázása Erdély történetének szerves része. Ahogyan Pálfy Géza, a Szent Korona Kutatócsoport vezetője a Transindexnek nyáron nyilatkozta, az erdélyi románok is magukénak érezhetnék a Szent Koronát, mert a felmenőik a Magyar Királyság állampolgárai voltak, így a korona tagjai. Az erdélyi románok felmenői olyan király alattvalói voltak, akit ezzel a koronával megkoronáztak. Szlovákiában például nagyon népszerű volt ez a vándorkiállítás, nagyon érdeklődőek az emberek az ereklyék iránt, ami ugye a történetük része.

A kiállítás plakátjaA kiállítás plakátja


Mikor lehet megnézni a kiállítást?

Az időszakos kiállítások az Erdélyi Történeti Múzeum második emeletén vannak. Kedden, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap 10-16 óra között, míg szerdán 12-18 óra között tekinthetőek meg. Hétfőn, mint a múzeumok általában, zárva vannak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS