2017. november 24. péntekEmma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Így (nem) élünk Romániában

G. L. 2017. október 25. 13:25, utolsó frissítés: 13:29

A statisztikából az derül ki nagyon pontosan, hogy mit nem csinálunk, azt inkább csak sejthetjük, hogy mivel töltjük az időnk nagy részét.


Alig járunk színházba, a moziról csak hírből hallottunk, könyv legutóbb az iskolában volt a kezünkben, nem sportolunk. Csak néhány olyan terület, amivel szinte párhuzamos a romániai társadalom. Legalábbis a Nők és férfiak élete az Európai Unióban címmel kiadott Eurostat jelentés szerint. Ebben elsősorban a nők és a férfiak közötti különbségekre koncentrálták, de egy általánosabb képet is ki lehet alakítani.

A jelentés három fő témára koncentrál, az elsőbe az általános jólétet vizsgálták, a másodikban a gazdasági vetületeit tárták fel a témának, míg a harmadikban, amelyről ez a cikk fog szólni, leginkább a fogyasztással foglalkozik. A korábbi cikkeinkből például kiderült, hogy a romániaiak tartják magukat a legegészségesebbnek az EU-ban, vagy az is, hogy a férfiak és nők fizetése közötti szakadék viszont nálunk nem olyan nagy, mint a fejlettebb országokban.


Cigi, alkohol és egészséges életmód

Az valószínűleg nem meglepő, hogy mindenhol elég nagyok a különbség a férfiak és nők alkoholfogyasztása között, és a férfiak isznak többet. De Románia még ebből a szempontból is kitűnik, mert a második legnagyobb különbség (22,3 százalékpont) van nálunk, sőt egy kicsit olyan, mintha a romániai nők csak hírből ismernék a sört, a bort és pálinkát.



A statisztika szerint ugyanis az Európai Unión belül a román nők fogyasztanak legkisebb arányban szeszes italt, a 18 év fölötti korosztály mindössze 5,1 százaléka állította azt, hogy hetente egyszer nyúl a pohár után, ami azért elég meredeken kevésnek tűnik. A férfiak esetében ez 27,4 százalék, amivel így a kevesebbet fogyasztó európaiak közé tartozunk. Az Egyesült Királyságban élő férfiak 51,8 százalék mondta azt, hogy hetente egyszer legalább alkoholizál. A nők között is a britek isznak a legtöbbet, 40,2 százalékuk mondta azt a felnőtteknek, hogy hetente a pohár fenekére néz.



Dohányipari termékek fogyasztásában hasonló a helyzet, az egyik legjelentősebb a különbség a két nem között. A romániai felnőtt nőknek a 8,5 százaléka napi dohányos, amivel utolsók az EU-ban. Ezzel szemben a férfiak a 7. legnagyobb dohányosok 33,7 százalékkal. A különbség 25,2 százalékpont, és csak a litvánok előznek be, ahol 26,3 százalékpontos a különbség. A nőknél az osztrákok a legnagyobb cigisek, 22,5 százalékuk füstöl legalább egyszer napjában, míg a férfiaknál Cipruson szívják a legnagyobb arányban, gyakorlatilag 10-ből 4.

Ezek után talán azt hihetnénk, hogyha már alig költünk cigire és alkoholra, akkora legalább egészségesen élünk, sok gyümölcsöt és zöldséget eszünk. Á, dehogy! A romániai nők az utolsó előtti helyen vannak, csupán harmaduk fogyaszt napi rendszerességgel zöldségeket. Az utolsók egyébként a hollandok, míg az elsők a belgák, ahol 72,6 százalékos az arány. A román férfiak is az utolsók között vannak gyümölcs- és zöldségfogyasztásban, 29,4 százalék jut napi rendszerességgel friss zöldséghez. Az egyébként általános trend, hogy a férfiak kevesebb almát, körtét, banánt, salátát, krumplit és hasonlókat fogyasztanak.

Akit érdekel a romániak fogyasztása, annak a statisztikai intézet éves jelentését tudom ajánlani, nagyon-nagyon sok adattal, kezdve attól, hogy mennyit költünk az adott élelmiszerre, és mennyit fogyasztunk el belőle. Például egy felnőtt romániai személy tavaly hetente átlagosan 1 kanál mézet, 12 kanál cukrot, 1 kanál vajat, 1 kanál margarint és 15 kanál olajat fogyasztott el.

Az is elég általános (egyedül Dánia kivétel) trend, visszatérve az Eurostat adataira, hogy a férfiak többet sportolnak és végeznek nem munkához köthető fizikai aktivitást. Az Európai Unióban egyébként a finneknél a legmagasabb a sportolók aránya, a lakosság fele heti rendszerességgel végez legalább 150 perc testedzést. És a romániaiak? Lustálkodnak, legalábbis nem sportolnak, vagy nem tekintik annak azt a testmozgást, amit végeznek. A romániai nők a bolgárokkal karöltve kullognak az utolsó helyeken, mindössze (most kapaszkodj meg) 3,7 százalékuk végez valamilyen testedzést. A román férfiak csak az arányokban teljesítenek jobban, 14 százalékuk sportol hetente legalább 2 és fél órát, mert az európai összevetésben ők is utolsók.

Logikusan gondolkodva ebből az következne, hogy nagyon el vagyunk hízva, legalábbis nagyon nagy gondjaink vannak a testsúlyunkkal. Szerencsére nem annyira drámai a helyzet, mint az adatokból feltétlen következne, mert sokkal összetettebb a túlsúlyosság kérdése. Bár a számok magasak, férfiak 60,9 százaléka túlsúlyos (a testtömeg-indexük 25 fölött van), míg a nők esetében 47,4 százalék az arány, ez nagyjából az európai standard. Arányaiban a legkevesebb elhízott férfi Hollandiában van, 51,5 százalék, míg a legtöbb Horvátországban 65,9 százalék. A nők között egyébként minden országban kevesebb az elhízott. Arányaiban Máltán él a legtöbb túlsúlyos nő, 53,9 százalék, míg Olaszországban a legkevesebb 35,4 százalék.

Kulturális fogyasztás

A kutatás készítő öt különböző területet mutatnak be, de ezeket nem mutatom be részletesen, mert van egy igen jól megfigyelhető trend, mégpedig az, hogy Romániában vagy utolsó, vagy az utolsó helyek egyikén van színházba és moziba járás, illetve kulturális élet egyéb létesítményeinek a látogatása szempontjából. A nők esetében különösen súlyos a helyzet. A romániai nők 11 százaléka volt legalább háromszor moziban az elmúlt 12 hónapban, ezzel utolsók Európában, 13,5 százaléka nézett meg legalább három színházi előadást vagy valamilyen más előszereplős műsort az elmúlt egy évben, ezzel is a legrosszabbul állnak az EU-ban, míg kulturális létesítmények (galériák, múzeumok vagy műemlékek) látogatásában 11,8 százalékkal utolsó előttiek. De a romániai nők nem járnak sporteseményekre sem, mindössze 5,5 százalékuk volt az elmúlt évben legalább 3 rendezvényen, és könyvolvasásban is az utolsók között kullognak, 21 százalékuk olvasott el legalább 5 könyvet az elmúlt évben. Csupán a baráti találkozókban van viszonylagos rendszeresség, legalábbis nem vagyunk az utolsók között, a 16 év feletti romániai nők 26 százaléka találkozik havonta többször a barátaival. Mindenki döntse el maga, hogy ez sok vagy kevés.

A férfiak kulturális fogyasztása Európában nagyjából hasonló a nőkével, két esetben van látványosabb eltérés, a férfiak inkább járnak sporteseményekre, de egyértelműen kevesebbet olvasnak.



A romániai férfiak 13,5 százaléka mondta azt, hogy volt legalább háromszor moziban az elmúlt 12 hónapban, utolsóak vagyunk ezzel az EU-ban, 15,9 százalék nézett legalább 3 színházi előadást, ezzel a horvátokat és bolgárokat előzik a fiúk, és 12,3 százalékuk járt múzeumba, galériában, nézett meg valami műemléket, amivel utolsó előttiek helyen állunk. A romániai férfiak 14 százaléka volt legalább 3 sporteseményen az elmúlt évben, míg a barátaival 26,6 százalék megy ki egy hónapban többször is. A 15 év feletti korosztály 17 százaléka olvasott el minimum 5 könyvet az elmúlt évben, és ezzel nem vagyunk az utolsók.

Nem mozizunk, a múzeumokat csak hírből ismerjük, a galériák létezéséről sem tudunk, a sporteseményekre pedig be nem fizetnénk és a szociális életet sem visszük túlzásba, mondhatnánk az adatsorok ismeretében. De akkor mivel töltjük az időnket? Elsőre két lehetőség jut eszünkbe, amit meg kell nézni. A tévé és az internet.

Facebook, email és internethasználat

A férfiak és nők között talán ebben a kategóriában van a legkisebb különbség. Látványos eltérés az internetezés egyetlen területén sincs, a nők minimálisan több időt töltenek a közösségi médiával, míg a férfiak szintén minimálisan többet olvasnak online híreket. De alapvetően egyenlőség közeli állapot van. Mivel országonként is vannak eltérések, nézzük meg a romániai adatokat. Elöljáróban annyit, hogy minden információ a 16-74 év közötti korosztályra értendő.

Két vizsgált területen vagyunk az erős középmezőnyben az Európai Unióban, a Facebook és a közösségi média használatában, illetve különböző csevegő applikációk használatában, amihez internet kell, például a Skype. A romániai nők 75 százaléka facebookozik, míg a férfiak 74 százaléka van fent valamelyik közösségi oldalon, és használta az elmúlt három hónapban. Érdekesség, hogy a magyarországi férfiak és nők használják legnagyobb aranyban a közösségi médiát az EU-ban, 81 és 85 százalékuk facebookozik rendszeresen, mert a közösségi média nagyjából azt jelenti felénk. Internetes telefonálásokat és videóhívásokat a vizsgált korosztály 46 százalék (nők) és 44 százalék (férfiak) kezdeményez. Ami azért elég magas számnak tűnik, de nyilván az is közrejátszik ebben, hogy nálunk elég jó és gyors az internetszolgáltatás (legalábbis még a hírek erről szólnak).



Más kategóriákban viszont nem nagyon használjuk az interneten, legalábbis elmaradunk Európa más részeitől. Például ilyen a hírek online olvasása, amiben 65 (férfiak) és 61 (nők) százalékkal az utolsók között vagyunk, illetve az emailek írása, amivel 70 százalékkal (nők és férfiak egyaránt) szintén az utolsók között vagyunk. A nők utolsók, a férfiak éppen csak, hogy nem csúsztak le erre a helyre.

Az viszont egyértelműn kiderül, hogy a pénz és az internet nálunk még nem jár együtt, szeretjük kézbe adni és kapni a pénzt, nem szeretjük az online bankolást. Munkát is alig keresünk interneten (12 százalék a férfiak és 11 százalék a nők esetében), de bankolásra még kevésbé használjuk :a férfiaknak 9, míg a nőknek 8 százaléka mondta, hogy használta már.

Online vásárláskor egy kategóriában vagyunk meglepően elől, ruházati cikkeket mind a férfiak (63 százalék), mind a nők (80 százalék) elég magas arányban vásárolnak interneten keresztül. Az Európai Unióban ezzel a nők az másodikok, míg a férfiak a hatodikok. Mindkét nemnél a bolgárok az elsők. Ez az adatsor még annak tudatában is elég nagy túlzásnak tűnik, hogy ismerjük az online ruharendelés dinamikusan fejlődő piacát. Annak tudatában még meglepőbb ez az eredmény, hogy ismerjük a többi vizsgált kategória eredményeit.



Elektronikai cikkeket még a férfiak 29 százaléka vásárolt online, amivel az európai középmezőny alján vagyunk, de a nőknek már csak a 14 százaléka, amivel hátulról a harmadikok. Háztartási javak vásárlásakor viszont már 12 százalékkal az utolsó helyen vannak a nők (a férfiak 14 százalékkal utolsó előttiek), online jegyvásárlásban 14 százalékkal vannak a lista hátsó részén (a férfiak 15 százalékon állnak), míg szállásfoglalásra 21 százalék (férfiak esetében 23) használta, mivel szintén a sereghajtók közé tartozunk. Az, hogy filmre és zenére alig adunk ki pénzt online (7 százalék a nők 10 százalék a férfiak) már nem is meglepő, ameddig torrentezni lehet. Egyébként egész Európa ez utóbbi kategóriában van a legalacsonyabb arányban.

A gyerek és a házimunka

Ez tipikusan az a terület, amiben azt gondoljuk, hogy a nők nagyobb arányban vesznek részt. És igazunk van. De nem csak nálunk van ez így, hanem az egész Európai Unióban kivétel nélkül. A gyerekneveléséből és tanításából a romániai 25-49 éves nők, tehát a témában leginkább érintettek 89 százaléka veszi ki részét naponta. A férfiak esetében ez az arány 55 százalék. A különbség a harmadik legnagyobb a vizsgált országok között, csak Máltán és Görögországban nagyobb az eltérés a férfiak és nők részvétele között. A legkisebb differencia a nemek között a gyereknevelésben svédeknél van, ahol az érintett nők 96 százaléka, míg az érintett férfiak 90 százaléka vesz részt naponta a 18 évnél fiatalabb utóduk tanításában.



A házimunkában alapvetően sokkal rosszabb a helyzet, általánosan nagyobbak a különbségek férfiak és nők között, viszont - ha ez boldogít valakit - Románia nincs az utolsók között. A 18 év feletti korosztályt vizsgálva az derült ki, hogy a nők 75 százaléka, míg a férfiak 41 százaléka vállal fel naponta valamilyen otthoni munkát vagy főzést. Bár nem tartozunk ezzel a közvetlen élmezőnyhöz, ebben a tekintetben is a svédek vezetnek (74 százalék és 56 százalék), de az adatokat elnézve sokkal rosszabb helyek is vannak Európában. A legnagyobb különbség a házimunka nemek közötti megosztásában is a görögöknél van, míg görög nők 85 százalékának jut naponta belőle, addig a férfiaknak csak 16 százaléka vállal részt belőle naponta. Egyébként nem a görög férfiak veszik ki legkisebb arányban részüket házimunkából, hanem a horvátok, ahol csupán a 12 százalékuk vesz részt benne naponta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS