2020. február 28. péntekElemér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Meddig ketyeg a népesedésbomba?

Gozner Gertrud 2004. szeptember 21. 15:16, utolsó frissítés: 14:59

2050-re 9 milliárd lakos él majd a Földön. Európa kivételével az összes kontinens népessége növekszik: Romániában 45 év múlva alig több mint 15 millióan laknak majd, az #b#erdélyi magyarok számáról#/b# még nem lehet tudni semmi biztosat.






Nem sikerült lassítani a Föld népességének növekedését

– húzta meg a vészharangot az ENSZ népesedéspolitikai alapja, az UNFPA. A szervezet múlt héten közétett jelentése szerint 2050-ben a jelenlegi 6,4 milliárd helyett már 8,9 milliárdan lehetünk. Ugyanerre a következtetésre jutott a washingtoni székhelyű Population Reference Bureau (PRB): számításuk szerint a földlakók száma a jelenlegi 6,3 milliárdról 2050-re 9,3 milliárdra szökhet.


Az ENSZ 1994-ben Egyiptomban elfogadott programja a nők helyzetének javításával, felvilágosítási programokkal, valamint a nőgyógyászati, családtervezési szolgáltatások szélesebb körben való elterjesztésével kísérelte meg lassítani bolygónk népességének növekedését.

A tízéves program csekély eredménnyel járt: míg 1994-ben világszerte a párok 55 százaléka használt modern fogamzásgátló szereket, 2004-re ez az arány csak 61 százalékra nőtt. A világszervezet szerint 201 millió nő még mindig nem jut hozzá hatékony fogamzásgátló szerekhez. A tanulmány szerint így a világ 50 legszegényebb országának népessége megháromszorozódik 2050-re, vagyis összesen 1,7 milliárdra nő.



A PRB prognózisa szerint is Európa kivételével az összes kontinens népessége növekszik. Míg a fejlett országok többségében a lélekszám fokozatosan csökken, a fejlődő országoké folyamatosan nő. Ezért is tűnhet meglepőnek, hogy

a világon átlagban egyre kevesebb gyermek születik.

A népességnövekedési ráta 1972-óta a felére csökkent, akkor egy nőre hat gyermek jutott, ez szám ma már 2,8. Az arány a demográfusok szerint egyre inkább csökken, gyorsabban, mint valaha.

Az előrejelzések szerint a világ népessége ugyan 2050-ben eléri a 9 milliárdot, de utána éles váltás következik, és beindul egy ellentétes folyamat, a depopuláció – állítják a szakértők. Ez a drasztikus népességcsökkenés nagyban meg fogja változtatni a világ térképét, és benne a nemzetek közti egyensúlyt, a globális gazdaságot s ezen keresztül a életminőséget.

Ez a forradalmi változás már nemcsak a fejlett, hanem a fejlődésben levő országokat is érinteni fogja. Már mindenki számára ismert tény, hogy Európában évek óta csökken a születések száma. Hogy egy társadalom fejlődhessen, minden egyes nőtagja átlagosan 2,1 gyermeket kéne vállaljon. Európa születési rátája ennél valamivel alacsonyabb – egy 2002-es ENSZ jelentés szerint Franciaországban és Írországban ez az arány 1,8, s ezzel az aránnyal ez a két állam vezeti a születési toplistát. Nyugat-Európában


az olaszok és a spanyolok a sereghajtók

1,2-vel. Németország népességnövekedési arányszáma (1,4) pontosan megegyezik az európai átlaggal. Hogy ez mit jelent? Ha az ENSZ adatai helyesek, akkor Németország a következő 40 évben elvesztheti 82,5 millió lakosának egyötödét, ami nagyrészt megegyezik az egykori NDK lakosainak a számával. Ez akkora népességvesztést jelent, amire a második világháború óta nem volt példa.

Ez helyzet továbbá az egész kontinensen. Bulgária 38%-ot veszít, Románia lakossága 27%-kal csökken, Észtországé 25%-kal. Magyarország jelenlegi, 10,1 milliós lakossága az előrejelzések szerint 2025-ben 8,9 millió, 2050-ben pedig már csak 7,6 millió fő lesz.

Románia lakossága 2050-ig, ha a jelenlegi demográfiai tendenciák folytatódnak, hatmillióval fővel csökkenhet – jelentette be ez év elején Vasile Ghetaut, a Román Akadémia Gazdasági Kutatóintézete Demográfiai Központjának igazgatója. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint az ország lakossága az utóbbi tíz évben 5 százalékkal, 21,7 millió főre csökkent. Ha azonban a születési mutatók a mai szinten maradnak,


2050-re Románia lélekszáma mindössze 16 millió lesz.

Ghetau szerint az 1990-től tapasztalt demográfiai romlásnak gazdasági okai vannak. A születési mutatók javulását az életszínvonal növelésével és az egészségügyi ellátás minőségének javításával lehet biztosítani – tette hozzá.



Arról, hogyan alakul az erdélyi magyarság létszáma 45 év múlva, Horváth István kolozsvári szociológust, a BBTE tanárát kérdeztük, akinek tudomása szerint már készültek felmérések a témában, de "egy komoly háttértanulmány ismertetése nélkül hangulatkeltő és felelőtlen tett lenne még a számokat a közvélemény tudomására hozni" – magyarázta.

Az erdélyi magyarság száma bizonyosan csökkeni fog, de pontos számadatokat még nem lehet mondani – állítja Horváth, aki szerint azt sem lehet megjósolni, hogy ezekből az előrejelzésekből az optimista vagy a pesszimista variáns fog megvalósulni.


Teljesen elnéptelenedhetnek

a következő ötven évben Kelet-Európa egyes, már most ritkán lakott részei – állítja Reiner Klingholz, a berlini Institute for Population and Development igazgatója.

Oroszország lakossága évente szinte 750 ezer fővel csökken, Putyin ezt már "nemzeti krízis"-nek minősítette. Ugyanez a helyzet Nyugat Európában, és ahol ez a szám az évszázad közepére elérheti az évi három milliót.

A most publikált jelentések meglepetése az, hogy kevésbé fejlett országok is milyen közel állnak a nagyméretű csökkenéshez. Ázsiában jól ismert tény, hogy a japán társadalom már belépett a masszív népességcsökkenés folyamatába, egy női lakosra 1,3 gyermek jut. Ez azt jelenti, hogy a következő négy évtizedben a 127 millió lakos egynegyede hiányozni fog.


Még nehezebb a helyzet Kínában,

ahol az ENSZ adatai szerint a kötelező egygyerekes programnak köszönhetően a növekedési ráta 1970-től napjainkig 5,8-ról 1,8-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy Kína egy emberöltő alatt többet fog öregedni, mint Európa száz év alatt.

2019-körül, 1,5 milliárd lakosnál le áll Kína népességnövekedése, és belép a depopulációs fázisba – áll a washingtoni Center for Strategic and International Studies jelentésében. Hátrány viszont, hogy a program ahhoz a lehetetlen 4-2-1 felálláshoz vezet, amelyben az állam elméletileg az egy kereső gyermek adójából kell eltartania nyugdíjassá váló szüleit és négy nagyszülőjét.


Léteznek azonban kivételek.

Ilyen például Európában Albánia és Koszovó egyes vidékei, ahol erőteljes a népességnövekedés. Ázsiában Mongólia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek számolhatnak be masszív gyarapodásról. Az ENSZ előrejelzései szerint Közép-Kelet populációja az elkövetkező húsz évben megduplázódik, 2050-re 326 millióról 649 millióra nő.

A térség legszaporább országai Szaúd-Arábia, amely a világ egyik legnagyobb népességnövekedési rátájával dicsekedhet (5,7) valamint egyes palesztin és jemeni területek, ahol a mutató eléri az 5,9-et, vagy akár a 7,2-t. India lakossága a jelenlegi 1,08 milliárdról 1,63 milliárd főre nő, lekörözve Kínát.

Afrikában az óriási méretű AIDS-járvány ellenére tovább nő a létszám, ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban. Amerikát, úgy tűnik, elkerülik a demográfiai problémák, a populáció-növekedés konstans, a népességi ráta szinte évről-évre ugyanaz.


A masszív bevándorlásnak

köszönhetően az Egyesült Államok az egyetlen modern állam, amely továbbra is növekedni fog. Népessége a becslések szerint 50 százalékkal, 420 millió főre nő az évszázad közepéig. Az elkövetkező 45 évben Amerika lakossága 100 millióval bővül, miközben Európáé körülbelül ugyanennyivel csökken.

Az Egyesült Államoknak viszont meg kell küzdenie az egyre növekvő etnikai feszültségekkel, a fehér és afro-amerikai lakosok számaránya egyre csökken a spanyolajkúak javára.

"Az elmúlt 650 évben, a feketehimlő okozta járványok óta nem volt ennyi helyen egyidejűleg ennyire alacsony a születések száma" – jelenti ki Ben Wattenberg szociológus, a Kevesebben: hogyan fogja megváltoztatni a depopuláció a jövőnket? című tanulmányában.

Az ENSZ válasza erre, hogy az emberek mindenhol a városokba vándorolnak, a vidéki települések egyre inkább elnéptelenednek, és 2007-ig a Föld lakosságának a fele városokban fog élni. A városi körülmények között egy gyermeket már sokkal költségesebb felnevelni. Egy másik tényező, hogy


a nők egyre iskolázottabbak.

Már nem maradnak otthon gyermeket nevelni, könnyebben választják a válást és az abortuszt, nem kötődnek annyira a hagyományos családszerkezethez. Drámaian megnőtt a fogamzásgátlók használata, az ENSZ szerint a házasságban vagy tartós kapcsolatban élő nők 61% használ valamilyen mesterséges fogamzásgátlót.



A vagyonszerzés sem kedvez a gyermekáldásnak, ahogy Wattenberg meg is jegyzi, "a kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló".

A népességcsökkenéssel viszont együtt jár a gazdasági visszaesés, és ezt már nemcsak a pesszimista közgazdászok vallják. Ugyanakkor az idősek létszámának megnövekedésével felborul a korábbi szociális rendszer, az aktív dolgozók és a nyugdíjasok közötti egyensúly, amely komoly társadalmi szembenállást eredményezhet Európa idősebb és fiatalabb lakosai között.

Egy ideális világban az elnéptelenedő gazdag országokba beáramlik a munkaerő a szegény, fejletlen vidékekről, és így fenntartható lenne a fejlődés. De itt lépnek közbe a szigorú bevándorlási törvények – például amelyeket Európa az észak-afrikaiakkal szemben alkalmaz, vagy Japán nem is létező bevándorlási politikája.

Természetesen változnak az idők és a megítélések. Egy évtizeddel ezelőtt Európa sem nagyon akart hallani a bevándorlókról. Ma viszont bevallja, hogy részben már számít is rájuk. Az egyre terjedő terrorizmus azonban az egyes államokat bevándorlás-politikájuk átgondolására készteti.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS