2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért érdemes figyelni a Románia Ifjúsági Fővárosa címre?

Balázsi-Pál Előd 2017. szeptember 26. 13:04, utolsó frissítés: 2017. szeptember 27. 01:13

Johannis pozitív példaként mutatta be az ENSZ közgyűlésen a kezdeményezést. Jövőre pedig a szívünkhöz közel álló város viselheti a címet.


A Románia Ifjúsági Fővárosa cím két éve született, a Kolozsvár – Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 cím egyfajta folyományaként, a PONT Csoport, a Romániai Ifjúsági Tanács, a Kolozsvári Ifjúsági Szövetség és a BCR partnerségében. A címet először Temesvár viselte 2016 májusától idén májusig – ők gyakorlatilag felvállalták a kísérleti szerepet, de ezt követően már pályáztak a városok a címre, amelyet jelenleg, 2018 májusáig Bákó viselhet. A jövő évi kiadásra hét város jelentkezett, a független zsűri pedig hármat juttatott a döntőbe. Ők hétfőn Kolozsváron, a Kaszinóban mutatkoztak be. De mielőtt rátérnénk erre, még néhány érdekesség a hétfői rendezvényen elhangzottakról.


Farkas András, a PONT Csoport alapítója, akinek a fejéből annak idején kipattant, hogy Kolozsvár pályázza meg az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, a kezdeményezés elméleti hátteréről beszélt megnyitójában. A városok az ország hajtómotorjai, de egyre nagyobb szakadékok vannak a társadalom különböző szegmensei, de az adminisztráció és a fiatalok közt is. Márpedig a fiatalokból lesznek a polgármesterek, tanácsosok, üzletemberek, civil szervezetek vezetői, ezért a társadalomnak érdeke a támogatásuk. De nem olyan típusú támogatásra van szükség, amiben megmondják a fiataloknak, hogy mit csináljanak, hanem olyanra, amelyben szabadon valósíthatják meg saját ötleteiket. Véleménye szerint ez vezethet hosszú távú, organikus fejlődéshez a városokban, és szerencsére egyre több város ismeri ezt fel és fektet a fiatalokba.

Farkas AndrásFarkas András

Szerinte hajlamosak vagyunk 1-2 éves távlatokban gondolkodni, egy ilyen címnek azonban hosszú távon van igazán nagy hatása. Például új alapokra helyezheti a fiatalok és az önkormányzat kapcsolatát, új lehetőségeket biztosíthat, beindíthat bizonyos folyamatokat.

Klaus Johannis a múlt héten, az ENSZ New York-i közgyűlésén pozitív példaként említette a Románia Ifjúsági Fővárosa kezdeményezést a fiatalok bevonására. Ezt az üzenetet erősítette meg a hétfői rendezvényen Nicoleta Nicolae államtanácsos is. „A jelenlétem a megerősítése annak, hogy az államfő támogatja a fiatalok kezdeményezéseit. Szükségünk van olyan fiatalokra, akik hozzájárulnak Románia fejlődéséhez szerte az országban, és nemcsak Bukarestben. Az elnök a fiatalok rajongója, és szeretné, hogy minden romániai fiatalnak lehetősége legyen találkozni olyan emberekkel, mint ti, mert együtt megváltoztathatjuk a jövőt” – mondta.

Nicoleta Nicolae államelnöki tanácsadóNicoleta Nicolae államelnöki tanácsadó

Egyeseknek furcsának tűnhet, hogy a BCR nem szponzorként, hanem kezdeményezőként van jelen a projektben, de ez annak tudható be, hogy nemcsak egy 50 ezer eurós összeggel támogatják a nyertest elképzelései megvalósításában, hanem szakértelmüket is adják a kezdeményezéshez. Hogy miért? „Mert Romániának szüksége van fiatalokra. Ha az ország nem viszi jól, a cégek, a bankok sem viszik jól” – mondta a konferencián a bankot képviselő Nicoleta Deliu.

Nicoleta Deliu, BCRNicoleta Deliu, BCR

Arra biztatta az ifjúsági szervezeteket, hogy keressék az együttműködési lehetőségeket a magánszférával is, és ne csak két lábon járó pénztárcaként nézzenek a cégekre, hanem keressék meg annak a módját, hogyan tudják hasznosítani azok erőforrásait, kapcsolatait, tapasztalatait, szaktudását.

A címek eddigi viselői is megszólaltak, Tudor Ogner például arról beszélt, hogy Kolozsvár tízszeresére növelte az ifjúsági tevékenységekre fordított büdzséjét 2011 és 2015 között, az európai fővárosi cím legnagyobb kihívása pedig az ötnyelvűség biztosítása volt számukra, ez rengeteg erőforrást felemésztett.

Tudor OgnerTudor Ogner

Bákó alpolgármestere, Dragos Stefan arról beszélt, hogy Moldovában mekkora problémát jelent a kivándorlás jelensége, és épp ennek tükrében döntötték el, hogy 2017 szóljon a fiatalokhoz, amihez számottevő támogatást is biztosított a város. Gabriel Postolache ifjúsági vezető elmondta: az elején sokan élcelődtek azon, hogy Bákó az Olaszországban epret szedő fiatalok fővárosa lesz, időnek kellett eltelnie, amíg az emberek megértették, hogy „nem azért nyertünk, mert olyan sok nálunk a fiatal, hanem azért, mert van potenciál arra, hogy a fiatalok számára élhető várossá tegyük Bákót”.

Dragos StefanDragos Stefan

Úgy fogalmazott, a cím elnyerése robbanásszerűen megnövelte a fiatalok részvételi hajlandóságát, 48 óra alatt több mint 200-an jelentkeztek önkéntesnek. 120 munkatárs és 500 olyan önkéntes dolgozik a projektben, aki május óta aktívan részt vett eddig, az ifjúsági tevékenységekre szánt városi büdzsé pedig ötszörösére nőtt.

Temesváron a program kivitelezése közben érett meg az az elképzelés, hogy pályázzák meg az Európa Ifjúsági Fővárosa címet is, és a tapasztalataikat felhasználva írták meg a pályázatot, amellyel azóta már a döntőbe is jutottak, így elképzelhető, hogy Temesvár 2020-ban Európa Ifjúsági Fővárosa lesz, miközben az már biztos, hogy 2021-ben a bánsági város lesz Európa Kulturális Fővárosa.

Mihai VilciaMihai Vilcia

Mihai Vilcia elmondta: Temesvárnak volt ifjúsági stratégiája, ifjúsági egyeztető tanácsa, egy 33 tagszervezetet számláló megyei ifjúsági hálózata és egy tízezer négyzetméteres ifjúsági központja. A Check Out TM projekt fő hozadékaként azt az önkéntesközvetítő oldalt emelte ki, amely a napokban indul, illetve azt, hogy a megyének is készül az ifjúsági stratégiája. Hozzátette: ha megnyerik az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, öt további ifjúsági központot hoznak létre a lakónegyedekben; de ha nem nyernek, akkor is megnyitnak kettőt.

Jelbeszédes fordításJelbeszédes fordítás

Visszatérve az idei versenyre, Farkas András beszámolt róla: a három döntős egyenlő esélyekkel indul, kibővített pályázatot nyújtanak be, illetve novemberben, Bákóban, az Ifjúsági Summiton a zsűri előtt is bemutatják pályázatukat a csapatok. A mostani kolozsvári bemutató nem számít bele a pontozásba. De lássuk, mit kínál Nagybánya, Iasi és Szatmárnémeti 2018-19-re.


Nagybánya uTURN

Egybeesett az ifjúsági szervezetek és a városvezetés célja: azt akarják, hogy Nagybánya legyen a fiatalokkal legnyitottabb és legbarátságosabb város. Ehhez mentalitásváltásra, új lehetőségekre és fiatalokra van szükség – mondta el Raul Treta bemutatójában.

Raul TretaRaul Treta

Ma 18 éves vagyok, tíz év múlva 28 leszek, és dolgozni fogok. Abból, amit ma csinálok, mi az, ami segít abban, hogy 28 évesen értéket teremtsek a közösségben? Ebből a kérdésből kiindulva alkották meg a uTURN koncepcióját, ami ugye 180 fokos fordulatot jelent mentalitás szintjén, de azt is, hogy rajtad a sor, eljött a te időd, illetve az ifjúság ideje.

Első körös pályázatukban közösségi költségvetési projektet ígértek, de a város ki sem várta a döntést, elfogadta az új koncepciót, és máris elindította a projektet, amely a jövőben is működni fog, függetlenül attól, hogy elnyerik-e a címet.

A bemutatóban nagy hangsúlyt fektettek a kapcsolódási pontok létrehozására a társadalom különböző szegmensei között, és egy mondat erejéig a multikulturalizmus is feltűnt. Ezzel kapcsolatban az ifjúsági vezető annyit mondott: jelentős magyar és roma közösség él náluk, és a kapcsolat korántsem annyira rossz, mint ahogy azt az utóbbi években lefestette a média.

A városban működő civil ifjúsági szervezetekről azt mondta, intézményesültek: vannak székhelyeik, emberi erőforrásuk szakértelmük, és függetlenek, azaz nem feltétlenül függnek a helyi támogatásoktól, azok nélkül is képesek projekteket megvalósítani.

A 120 ezres Nagybánya lakosságának 25%-a fiatal, 32 aktív ifjúsági szervezet működik itt, és van egy működő ifjúsági központjuk, jövőre tervezik a már épülő második átadását.

A nagybányaiak bemutatójukat egy igen hatásos portréfilmecskével zárták egy fiatal, széttetovált extrém sportolóról, Andrei “Andrash” Balanról, akinek az élete egy barátságnak köszönhetően 180 fokos fordulatot vett, és egy előítéletes vagány csávóból ifjúsági vezetővé vált. Andrei 2014-ben a tengerbe fulladt, a tragédia ellenére példája pozitív, megmutatja, hogy a megfelelő lehetőségek biztosítása hogyan képes életeket megváltoztatni.


IASI Is On

A koncepciónk több mint koncepció: egy lelkiállapot. Is On – ez a fiatalok hitvallása kell legyen, hinniük kell abban, hogy a változás lehetséges – hangzott el Iasi pályázatának bemutatóján, amely a három döntős közül a leglaposabb volt, és a legkevesebb konkrétumot tartalmazta.

Aktiválunk, nyitunk, összekötünk – ez a három összetevője a jászvásáriak elképzelésének. “Beazonosítjuk a változás összetevőit, mozgósítjuk őket, nyitást idézünk elő – a helyi adminisztráció nyit az ifjúsági szervezetek felé, az ifjúsági szervezetek egymás irányába, a más fiatalokkal foglalkozó szervezetek és intézmények szintén nyitnak, hogy össze tudjuk kapcsolni őket, úgy, hogy városunk fenntartható és harmonikus fejlődésbe lendüljön a fiatalok által” – valahogy így néz ki az elképzelésük.

Mircea MeriacriMircea Meriacri

A centenárium jegyében a változáshoz szükséges aktorokat akarják egyesíteni, és a Pruton túli fiatalokat is be akarják kapcsolni.

Hiszünk abban, hogy a Románia Ifjúsági Fővárosa nem egy verseny, amelyben egy díjat lehet nyerni, hanem egy kontextus, amelyben különböző emberek jókor, jó helyen találkoznak, és megadják a változás alaphangját – mondták el.


Szatmárnémeti Connect&Reconnect Satu Mare

A három döntős közül Szatmárnémeti bemutatója működött a legjobban, és az ő pályázatuk tűnik a legátgondoltabbnak is. Török Mark Adrian szerint a céljuk a fiatalok aktív bekapcsolása a városfejlesztésbe, és a bárhol élő szatmári fiatalok hálózatát akarják megteremteni – vagyis nemcsak a városban élő fiatalokra számítanak, hanem például a Kolozsváron élőket is be akarják kapcsolni, hogy megvalósítsák saját ötleteiket, vagy hogy tapasztalataikkal hozzájáruljanak a kezdeményezés sikeréhez.

Török Mark AdrianTörök Mark Adrian

Néhány konkrét programtervet is bemutatott. Az EduKey egy videótutorial-sorozat lenne, amelyben megmutatnák, hogyan pályázhatnak az ifjúsági szervezetek az önkormányzathoz, hogyan kell kitölteni az űrlapokat, hogyan működik az elszámolás stb. YouthGarden néven egy fesztivált terveznek egy most felújítás előtt álló területen. A Szatmár hazavár programot már ismerhetjük, hiszen ezen a néven már szerveztek állásbörzét Kolozsváron az itt tanuló szatmári fiatalok számára. Egy nyitott ifjúsági „parlamentet” is megálmodtak, amely befolyásolhatná az önkormányzat döntéseit is, illetve a testvérvárosi kapcsolataikat is új alapokra helyeznék.

A szatmáriak azt is egyértelművé tették, úgy gondolják, nekik van leginkább szükségük a címre, és az ő városukban eredményezhetné a legnagyobb változást.

Novemberben kiderül, ők vagy a másik két város győzte meg leginkább a zsűrit.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS