2017. szeptember 26. keddJusztina
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem az autóbusznyi magyar nosztalgia-turista fogja Székelyföldet előre mozdítani

G. L. 2017. július 28. 13:14, utolsó frissítés: 14:19

Székelyföldnek megvan az az élményígérete, hogy rengeteg turistát fogadjon, most már csak azon kell dolgozni, hogy az ígéretből hogyan lesz valóság.


Lehet, hogy nem több turistára lenne szükség Székelyföldön, hanem egyszerűen olyanra, aki költ is, derült ki a Tusványoson szervezett Magyar szemmel Székelyföld, mint desztináció című beszélgetésen. Pedig a szakember szerint hihetetlen potenciállal rendelkezik a terület, és így is sokkal több turistát fogadhatna.


A jelenlegi helyzet miatt optimisták is lehetnénk,

mert egyre többen látogatnak Székelyföldre. László Endre, a Székelyföldi turisztikai desztinációs menedzsment klaszter elnöke szerint 2017 első négy hónapjában általánosan növekedés tapasztalható az elmúlt év azonos időszakához képest. Hargita megyébe tavaly január-április között hozzávetőleg 44 ezer turista érkezett, ezzel szemben idén ugyanabban az időszakban 48 ezer, ami 8,62 százalékos növekedést jelent. Bár Kovászna megyében arányaiban nagyobb volt a turisták számának növekedése, 22,48 százalék tavalyhoz képest, de Hargita megyébe még mindig nagyjából 40 százalékkal többen érkeznek, mint a Kovászna megyébe. Maros megyében ezekkel szemben 1,7 százalékos a visszaesés az év első négy hónapjában, de még így is messzemenően többen jöttek, mint ahányan Hargita vagy Kovászna megyébe. Nagyjából 133 ezer turista látogatott el Maros megyébe az év első négy hónapjában.

A képet árnyalja, hogy a székelyföldre érkező és kereskedelmi szálláshelyen regisztrált turisták 80 százaléka romániai. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint ijesztően nagy ez az arány. A hévízi tapasztalatokra alapozva mondta, ahol az orosz turisták száma nőtt meg jelentősen, hogy amennyiben egy nemzet turistáinak a száma 30 százalék fölé emelkedik egy desztináción, akkor a más országból érkezők eltűnnek. Guller szerint mindenképp arra kell törekedni Székelyföld esetében is, hogy más országból is tudjanak odacsábítani. Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke szerint pedig mindenképp szeretnék elérni, hogy nőjön a magyarországi turisták száma.



László Endre, Guller Zoltán és Grüman Róbert


A látszat ellenére Kovászna megyében 90 százalék körüli a hazai turisták aránya, Hargita megyében pedig 75 százalék körüli a romániai turisták ez az arány. László Endre szerint viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy a hivatalos adatok csak a kereskedelmi szálláshelyen megszállókat mutatják, több magyarországi turista érkezik Székelyföldre, csak nem kereskedelmi szálláshelyen szállnak meg mind, így a statisztikai adatokban annyira nem is láthatóak.

A földrajzi elhelyezkedése miatt is gyakrabban látogatják Kovászna megyét a romániai turisták. Egyrészt közel van Brassóhoz és a Prahova-völgyéhez, ahonnan rengetegen érkeznek, másrészt a magyarországi turisták hagyományosan inkább Maros és Hargita megye felől közelítik meg Székelyföldet, így érthető, hogy ott több időt is töltenek. A Maros megyébe látogató turisták tekintetében vegyesebb a kép, mert Segesvár a nyugat-európai turistákat vonzza, míg Sóvidék a moldávokat.

Grüman Róbert felszólalásában azt elemelte még ki, hogy Kovászna és Hargita megyében az elmúlt 5 évben 54 százalékos volt a turisták számának a növekedése, míg 2012-ben nagyjából 178 ezer turista érkezett a két megyébe, addig tavaly összesen 275 ezer. Ez a növekedés pedig jobb, mint az országos átlag, amely 43 százalékos volt az adott időszakban.


Desztinációban kell gondolkodni

- magyarázta a Magyar Turizmus Ügynökség vezetője, mert a jövő a turizmuson belül egyértelműen a desztinációs gondolkodásban van. A szakember szerint Székelyföld élmények sokaságát nyújthatja, ami azért előnyös, mert jelenlegi trendek szerint rengeteg élményt akarunk begyűjteni a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legkisebb erőfeszítés árán. A székelyföldi tervekhez nyújt egyfajta támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség.

László magyarázata szerint Székelyföldön belül négy kiemelt aldesztinációt jelöltek ki, ezeknek a turisztikai értéktarjának az elkészítésébe fogtak neki, és a turisztikai értékesítésében fontos marketinggel foglalkoznak. A négy kiemelt aldesztináció a következő: a Csomád-Bálványos térség (Tusnádfürdő, Szent Anna-tó, Bálványosfürdő, Sepsibükszád és Torja környéke), a Sóvidék (Parajd és Szováta környéke), a Hargita hegység, illetve Kovászna megyében a Kúriák földje, elsősorban Bikfalva és vonzásköre. Ehhez jönnek még hozzá a Maros megyei aldesztinációk, Marosvásárhely, illetve a Marosvölgyi kastélyok. A Kúriák földje projekt esetében már vannak eredmények, a tavalyi év egyik húzóágazata a nemesi turizmus volt Kovászna megyében, különösen a felső-háromszéki kúriák teljesítettek jól.

Bánffy Farkas, Ördög Ottilia, Korodi Szabolcs és Becze István


Grüman szerint a közigazgatási berendezkedés miatt is nehéz olyan szervezetet létrehozni, ami Székelyföld "turisztikai minisztériumaként" működne, de jó úton jár mind Kovászna, mind Hargita megye. Szerinte elsősorban a saját aldesztinációjukat kell úgy kiépítsék, hogy a turisták számára még inkább érdekes legyen. A megyei tanács alelnöke is az utóbbi időben sikeres nemesi turizmust említi, amellyel eljutottak oda, hogy nem probléma 100 euróért kiadni egy szobát. Ezek között az olaszteleki kastélyszálló az abszolút siker, de a zabolai Mikes-kastélyt, illetve a miklósvári Kálnoky-birtokokat is lehetne említeni. Tavaly ősszel Kálnoky Tibor ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a Transindexnek, hogy hozzájuk olyan vendégek járnak, akik az egyszerűség luxusát keresik.

Grüman beszélt a pozitív tájékoztatási kampányukról is, amit azért indítottak, hogy ne csak a negatív hírekkel kerüljenek be a központi román médiába, és aminek a keretében a Blue Air légitársaság magazinjában is megjelent tájékoztatás Háromszékről. A megyei elöljáró nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a közeljövőben magyarországi és a nemzetközi média felé is nyitnak hasonló kampányokat. Bánffy Farkas, a Magyar Turisztikai Ügynökség székelyföldi megbízottja ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hiába számol Kovászna megye 165 kúriával, mert turisztikai szempontból azt még végig kellene gondolni, hogy melyek használhatóak.

A parajdi strand (Fotó: salinapraid.ro)


A negatívumok között a turisztikai információs irodák helyzetét emelte ki Grüman, amelyek az önkormányzatok alárendeltségébe tartozva általában pont akkor vannak zárva, amikor a turisták felkeresnék azokat. Emellett a fakultatív turisztikai adókat említette, amelyekkel nem nagyon tudnak mit kezdeni az önkormányzatok. Elmondta, hogy Kovászna megye esetében azt szeretné elérni a megyei tanács, hogy minden olyan településen bevezessék, ahová évente legalább 1000 turista érkezik. Grüman szerint ez egészen jelképes összeg esetén, 1 lej vendégéjszakánként is jelentős összegről beszélhetnénk, ha egész Székelyföldön bevezetnék, és nem lenne probléma a népszerűsítésre forrást találni. Ebből lehetne megvalósítani azt, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség segítségével elterveztek.


Részt kell venni a turizmusfejlesztésben

- mondta a tapasztalataira alapozva Becze István, Hargita megyei tanácsos, hozzátéve azt is, hogy az is sokáig kérdés volt, hogy az önkormányzatok mennyire kell beleszóljanak a fejlesztésekbe. Elmondása szerint a turizmusfejlesztés integrált fejlesztés, tehát nem csak a gazdasági egységek fejlesztése, hanem infrastrukturális is, legyen szó akár utakról, akár csatornázásról vagy akár a településképek kialakulásáról. Másrészt kijelentette, hogy romániai magyar többségű önkormányzatok esetében egyfajta sajátosságának nevezhető az, hogy nem várhatnak a bukaresti kormányra a turisztikai fejlesztés terén. Hargita megyében ezért dolgozták ki 2009-ben a Hargita Megyei Turisztikai Fejlesztési Stratégiát, amiben már az volt a kiindulás, hogy Székelyföldben gondolkodjanak, és együttműködjenek Kovászna és Maros megyével.

Az olaszteleki Daniel-kastély (Fotó: Kastély Erdélyben/Szabó Tamás)


Korodi Szabolcs építész két Hargita megyei övezeti rendezés terven dolgozik, ami két székelyföldi desztinációt fejlesztéséből áll: a Hargita-hegységből, illetve a Csomád-Bálványos desztináció Hargita megye felőli részéből. Jelenleg az egyes beruházások összehangolásán, egyfajta rendszer kialakításán dolgoznak. A Hargita-hegység övezeti rendezési terv 2012-ben indult, és a megyei önkormányzat területeivel foglalkozik Tusnádfürdőtől egészen Marosfőig, illetve Zetelakától egészen Homoródalmásig. A területtel kapcsolatban elsősorban a síturizmus fejlesztésére gondoltak, de Korodi szerint nyilvánvaló volt az első pillanattól, hogy ez nem az Magas-Alpok, és mint ilyen különös figyelmet kell szentelni a négy évszakos turizmusra, amelyek között a húzó ágazat a hóhoz köthető turizmus.

A Csomád-Bálványos régió fejlesztéseiről Korodi elmondta, annak a Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp természetvédelmi területek az origói, ami körül nagyon hangsúlyosan jelen van Tusnádfürdő és Bálványos. "Nem lehet egy ilyen természetvédelmi kincs, mint a Szent Anna-tó a székelyek ingyen Balatonja. Meg kell szüntetni. Nem biztos, hogy a turisták száma, mint inkább a milyensége és az itt töltött idő és pénz az, ami mérvadó kellene legyen. De a terület kapcsán előtérbe kerül a wellness-turizmus, Lázárfalva vonatkozásában a faluturizmus fejlesztése, illetve a tusnádfürdői aktív turizmus is" - mondta Korodi.


Székelyföld az egyik legjobb desztináció Magyarországról nézve,

- mondta a beszélgetésen Guller, aki szerint sokkal több mindene van a területnek, mint gondolnánk. Majd kijelentette, hogy érdemes lenne eldönteni, hogy milyen turizmust akar Székelyföld, illetve milyen turistákat szeretne. Mint mondta Magyarországon van olyan turista is, akik nem csak egy napot szeretne egy városban tölteni és a múlton keseregni, hanem szeretne vásárolni, pénzt költeni és adott esetben jót is enni. De Grüman Róbert is hasonlóan nyilatkozott, mert szerinte nem az autóbusznyi nosztalgia-turista fogja előremozdítani a gazdaságot, hanem jómódú, jól fizető turisták, akik minél több napot és pénzt töltenek és költenek. "Lehet, hogy nem is arra kell gyúrni, hogy a számuk gyarapodjon nagyon rövid időn belül, hanem arra is, hogy minél több pénz maradjon a megyében" - mondta.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a Transindexnek úgy nyilatkozott a kérdésben: "Székelyföld már ma is egy jól értelmezhető úti cél. Ha ma valaki Székelyföldre látogat, akkor nemcsak két napot maradhat, hanem ötöt, hiszen van annyi helyi látnivaló és érték, hogy érdemes legyen itt elidőzni. A vendéglátóknak arra lenne érdemes figyelniük, hogy legalább 4-5 népcsoportot, kultúrát megcélozzanak, amikor turistákat akarnak elérni" - mondta, hozzátéve azt is, hogy az internet korában bárkit rá lehet venni, hogy ide jöjjön, mert ez igazából csak pénz kérdése, és azon kell igazán dolgozni, hogy az élményígéretből valós élmény legyen.

"Meg kell érteniük a szolgáltatóknak, hogy az csak rövid távú versenyelőny, ha a szomszéd szolgáltatóra kizárólag ellenérdekelt félként tekintenek. Az a jó, ha a turista a lehető legtöbb élményt tudja egy adott idő alatt begyűjteni. Úgy gondolom, hogy a politikum hiába próbál politikai szempontokat belevinni a turizmusba, mert a turistát – különösen a távolabbi országból érkezőket – az a legkevésbé érdekli, hogy éppen melyik megyében van. Ha Székelyföldre jövök, nem számít, hogy Kovászna vagy Maros megyében vagyok. Székelyföldet desztinációként egységesen kell építeni, mert már most is sokkal több turistát fogadhatna. Meg kell próbálni a németeket, az angolokat, a franciákat ide vonzani" - nyilatkozta Guller.



A beszélgetés végén Ördög Otília a manchesteri Góbéfest szervezője beszélt Székelyföld külföldi népszerűsítéséről. Elmondta, hogy a fesztiváljukon azt kellett bemutassák, hogy Erdély nem csak egy mesebeli világ vámpírokkal, hanem egy valós hely húsvér emberekkel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS