2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi köze van Tibi atyának a marketinghez?

G. L. 2017. május 22. 10:01, utolsó frissítés: 10:37

A mémekről tartottak előadást az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Dicsértessék!


Végső soron Tibi atya egy startup, ami a fiatalok alkoholfogyasztási szokásaira épül. A médiafogyasztást esetében sikerült úgy felépíteni, hogy materiális fogyasztássá alakuljon, a mémek rajongói/fogyasztói megvásárolják a márkát is - állítja Glózer Rita médiakutató, aki az ETDK Kommunikáció szekciójában tartott előadást. És Glózernek valószínűleg igaza van, mert a Tibi atya brand működik, a Humbák Művek webshopot és kocsmahálózatot működtet. Glózer előadásában


a populáris újmédia-tartalmak tudományos kutatásáról beszélt,

arról, hogy tudományos keretbe illesztve is nagyon sokat tudnak nekünk arról mondani, hogy mi zajlik a digitális médiatérben. Az előadás első részében a mémekről kulturális szempontból beszélt a kutató, például szó volt arról, hogy mi az a mém, illetve milyen tudományos elméletek mentén lehet ezeket értelmezni. Végülis egy jövendőbeli kutatóknak szóló tudományos konferencián hangzott el az előadás, így teljesen érthető a bevezetés.

Így kerültek szóba a mostanában népszerű mémtípusok, így a képes, animációs és videós tartalmak, illetve a szöveges mémek, amelyeknek azért már leáldozóban van a csillaga, így például az offline és online továbbküldött levelek, a pletykák vagy városi legendák. És a mémek kulturális szempontú értelmezésénél merült fel Richard Dawkins neve, akinek az elképzelése szerint a mém a kultúra alapegysége, amit az egyének továbbítanak egymás között, és másolás vagy utánzás révén reprodukálódnak. Ehhez jött hozzá Limor Shifman és az elmélete, amely szerint a mém a digitális tartalom egysége, illetve azok csoportja, amelyek egymásra utalnak, kapcsolódnak. Henry Jenkins pedig a médiakonvergencia kapcsán jött szóba, amit a mémek "útjának a kereszteződéseként", illetve új mémek keletkezéseként lehet értelmezni.



De szó volt az internetes folklórról is, miszerint a mémek a mediatikus térben megjelenő szövegek, pont olyanok, mint a klasszikus folklór szövegek, amelyek mára már azért eltűnőfélben vannak, valamint a részvételi kultúráról, amiben már nem kellenek szakemberek a kulturális tartalom előállításához, hanem a laikusok, a felhasználók is előállíthatják. Alapvetően izgalmas témák, de inkább a kutatóknak.


De hogyan lehet egy mémből márka?

Így jutott el Glózer a mémek marketing szempontú vizsgálatához, illetve a kiindulópontunkhoz, ami a Tibi atya sikeréről szól. Marketinges szempontból a rajongói közösség a kulcsfogalom, ami a médiatartalom rajongóitól átvisz a fogyasztói rajongóig, egy-egy márkának a rajongójáig. Így jön be a Humbákfalván lakó Tibi atya figurája, aki egy fiktív internetes karakter. Saját bevallása szerint egy lecsúszott vidéki pap, akinek nagyon sajátos humora van. Ezért szeretik nagyon sokan, és fogyasztják szívesen. Glózer szerint Tibi atya ironikusan és elég találóan figuráz ki társadalmi jelenségeket, nagyon aktuális, és valóban elég megosztó kérdésekre világít rá. Olyan témákra reagál, parodizál ki, mint az oltásellenesség, a Norbi Update vagy a populáris női irodalom.

Először egy blogot szerkesztettek Tibi atya kitalálói, de idővel a blogról kiléptek a Facebookra, mert manapság inkább már ott olvasnak, majd Instagram profilt is létrehoztak. Amikor pedig Tibi atya már elég népszerű volt, akkor a kitalálói alapítottak egy céget, amely márkázott tartalmakat értékesít. A kutató szerint a Tibi atya márka a mémek révén épült fel, és amikor már elég népszerű volt, akkor Tibi atyás termékeket kezdtek forgalmazni, könyveket írtak, majd végül egy kocsmahálózatot indítottak franchise-rendszerben Budapesten és a magyarországi vidéki városokban.

A kutató érvelése szerint nagyon ügyes márkaépítést láthatunk, ez egy márkázott mémmel indult el, ami nagyon beépült a köztudatba, és ezt vitték tovább a különböző termékek, például borok árusításakor, illetve a kocsmahálózat kialakításakor. Glózer szerint ez összhangban van azokkal a folyamatokkal, amelyek az utóbbi időszakban kezdenek beállni a marketing elméletben, és amelyek már másként látják a fogyasztót.

Hagyományosan a fogyasztót a saját területén kívül látja a marketingszakma, egy olyan aktív befogadóként, aki megveszi a terméket, és alapvetően a cég az, aki kitalálja és felépíti a terméket. Az utóbbi időben a fogyasztót a marketingesek külső szereplő helyett egyre inkább belsőként kezdik definiálni. Egy olyan szereplőként, aki maga is részt vesz a termék fejlesztésének a kutatásában. A Tibi atya esetében is hasonlót tapasztalni, sikerét a rajongóknak köszönheti.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS